Kis mértékben zsugorodott a teljes magyar biztosítási piac, mind a bevételek, mind a szerződések számát tekintve

Kis mértékben zsugorodott a teljes magyar biztosítási piac, mind a bevételek, mind a szerződések számát tekintve. Az életbiztosítási szektor érezhetően rosszabbul szerepelt, mint a nem-élet üzletág, amely bevételeinek felét továbbra is gépjárműbiztosítások teszik ki. A MABISZ az Alkotmánybírósághoz fordul a GFB törvény áprilistól érvényes módosítása miatt, amely saját költségükön műszaki vizsgára kötelezné a balesetben vétlen felek autóit - tudtuk meg a Magyar Biztsítók Szövetségének sajtótájékoztatóján.

A biztosítási szerződések száma 2009-ben összességében 3,3 százalékkal csökkent, ezen belül az életbiztosítási szerződések száma 8 százalékkal, a nem-életbiztosítási szerződések száma 2,1 százalékkal esett vissza – jelentette be Trunkó Barnabás, a MABISZ főtitkára.

A folyamatos díjas szerződésállományra vonatkoztatott állománydíj 2009. december végén 683 milliárd 565 millió forint volt, ez az előző év azonos időszakához képest kismértékű 3,38 százalékos csökkenést jelent. Biztosítási ágakra lebontva ez az életbiztosításoknál 2,9 százalékos, a nem-életbiztosításoknál pedig 3,7 százalékos állománydíj-visszaesés volt tapasztalható. Ugyanakkor a kárráfordítások összességében 4 százalékkal mérséklődtek, ezen belül az életbiztosításoknál a kárráfordítások a visszavásárlások erősödése miatt 2,2 százalékkal emelkedtek, a nem-életbiztosításoknál viszont összességében 12,3 százalékos kárráfordítás mérséklődés volt tapasztalható.

A nagyok dominálnak

A társaságok közül a legnagyobb piaci részesedéssel továbbra is az Allianz Hungária Biztosító Zrt. rendelkezik 20,06 százalékkal. Második helyen a Generali-Providencia Zrt. áll 15,48 százalékos piaci részesedéssel, míg a harmadik helyen a két önálló biztosító összevonásával létrejött Groupama Garancia Biztosító Zrt. áll 10,55 százalékos részesedéssel. A 2009. évben a piaci koncentráció gyakorlatilag változatlan maradt, az első öt helyen álló társaság összes piaci részesedése 65,84 százalék.

Kártalanítási alap A MABISZ január 1-tıő megkezdte a Kártalanítási Számlához kapcsolódó gfb Kártalanítási Alap feltöltését, és működési szabályainak kialakítását. Az Alapba a biztosítók negyedévenként az előző évi gfb díjbevételük 0,25 %-át fizetik be egy MABISZ által meghatározott, átlagkárral korrigált kockázati szorzó alapján. A feltöltés mindaddig tart, míg az Alap rendelkezésére álló pénzeszközök (az időközi hozamokkal együtt) el nem érik az előző évi összpiaci gfb díjbevétel 6 százalékát. Ha a PSZÁF – gfb üzletágat is művelő - biztosító felszámolását rendeli el, haladéktalanul értesíti az Alap kezelőjét. A Mabisz a tájékoztatást követő három munkanapon belül a saját és a Felügyelet honlapján is tájékoztatja a károsultakat a kártérítési igények érvényesítési lehetőségéről.

Az életbiztosítási ág, mint a pénzügyi válságnak legjobban kitett terület, 2009-ben nem tudta folytatni az előző évek rendkívül dinamikus fejlődését. 2009-ben a bruttó díjbevétel 411 milliárd 72 millió forintot tett ki, ami 10,9 százalékkal kevesebb az előző évi díjbevételnél. A pénzügyi krízisnek legjobban kitett unit-linked biztosítások díjbevételének csökkenése 13,1 százalékos, ezen belül az egyszeri díjas unit-linked biztosítások díjbevétele az előző évihez képest közel 26 százalékkal, azaz több mint egy negyedével esett vissza. Az életbiztosítási ág részesedése az összes díjbevételből megint, igaz csak kis mértékben az 50 százalékos szint alá került, 49,82
százalékot tett ki.

A tagbiztosítók közül az életbiztosítási piacon továbbra is az ING Biztosító Zrt. a piacvezető 19,23 százalékos piaci részesedéssel (24,50 százalék korrigált piaci részesedéssel). A második helyen ismét a Generali-Providencia Zrt. áll, az előző évivel csaknem azonos nagyságú, 10,59 százalékos piaci részesedéssel (12,74 százalék korrigált piaci részesedés). A harmadik helyen az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. végzett 10,24 százalékos piaci részesedéssel (14,13 százalék korrigált piaci részesedéssel).

Az első öt társaság 58,5 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak, ami piaci szinten közel másfél százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest, a csökkenés elsősorban a piacvezető ING és az Allianz részesedésének csökkenése következtében következett be.

A nem-életbiztosítási ág 2009-ben 414 milliárd 105 millió forint bruttó díjbevételt ért el, 3,5 százalékkel kevesebbet, mit az előző évben, azonban ez a csökkenés kevesebb, mint a fele a teljes piac visszaesésének. A tagbiztosítók közül az Allianz Hungária Biztosító Zrt. tartja piacvezető pozícióját (31,69 százalék), második helyen a Generali-Providencia Zrt. áll (20,33 százalék), harmadik helyre a Groupama Garancia Biztosító Zrt. került 10,94 százalékos piaci részesedéssel. Az első öt társaság együttesen 80,80 százalékos piaci részesedést birtokol a non-life piacon.

Az utolsó GFB-kampány

A nem-életbiztosítási ágazatok között - kissé csökkenve - továbbra is a gépjármű-biztosítások (KGFB és CASCO) adták a díjbevétel 52 százalékát. A KGFB ágazat díjbevétele 3,3 százalékkal csökkent a tavalyi évben, ami a gazdasági válság mellett az erősödő árverseny hatásának köszönhető. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel a fogyasztói árszint növekedése 2009-ben 4,2 százalékos volt. Az ágazatban az első három társaság sorrendje megfelel a nem-életbiztosítási sorrendnek: Allianz Hungária Biztosító Zrt. (38,23 százalék), Generali-Providencia Zrt. (12,28 százalék), Groupama Garancia Biztosító Zrt. (7,82 százalék).

Az év végi – sok szempontból utolsónak hirdetett – gfb kampány zökkenő-mentesen zajlott le. Az akció egybeesett az új gépjármű felelősségbiztosítási törvény (Gfbt.) rendelkezéseinek megismertetésével, bár decemberben sor került a még hatályba sem lépett jogszabály módosítására is. Az új törvényi szabályozás szerint az esedékességtől számítva 60 nap áll az autós rendelkezésére a következmények nélküli díjfizetésre.

Műszaki vizsgálat gépjárműkár esetén

A még hatálybalépése előtt módosított Gfbt. – április 1-től – „hatósági” feladat elvégzésére kötelezi a biztosítókat. Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a gép-jármű kormányműve, futóműve vagy karosszériaeleme olyan sérülést szenvedett, amely miatt – a kárfelvételkor - a forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető, 8 napon belül értesítenie kell a közlekedési hatóságot, amely műszaki vizsgálatra rendeli be a károsultat. (A rendelkezés a károkozó gépjárművére nem vonatkozik!)

A műszaki vizsgálat eredményének közléséig a biztosító a kár nettó összegének csak a 60%-át térítheti meg. A műszaki vizsgálat költségei a vétlen károsultat terhelik. A műszaki vizsgálatra kötelezéssel kapcsolatos rendelkezés nem vonatkozik a külföldi károsultakra.

Trunkó Barnabás elmondta, hogy a biztosítók a jogszabály értelmezésekor és alkalmazásakor az autósok érdekeit fogják szem előtt tartani.

A rendelkezés súlyosan sérti az autósok érdekeit, valamint a kártérítési jog általános szabályait, ezen kívül megnehezíti és jelentősen meghosszabbítja a biztosítók kárrendezését is. A jogbiztonságot valamint a jogegyenlőséget sértő szabály ellen az Autóklub és a MABISZ is tiltakozott, mind a parlamenti vita, mind a jogszabály kihirdetése során, eredménytelenül. Az értelmetlen és értelmezhetetlen törvényi szabály miatt a MABISZ az Alkotmánybírósághoz fordul.

Kgfb: az autók harmadát átsorolják
Befektetések és adókedvezmény: mi a választék?
Karambol után kötelező lesz a műszaki
Aláhulló jégcsapok - ki a felelős?
Felkészültek a hazai biztosítók egy földrengésre?

Privátbankár