EU-csúcs: Spanyolország dob nekünk mentőövet?

Az előzőeknél várhatóan kevésbé drámai EU-csúcsra készülnek csütörtökön és pénteken az állam- és kormányfők, akik folytatják a korábban megkezdett vitát a gazdasági és növekedési stratégiáról. Külön eurócsúcsot a pénzügyi tűzfal megerősítéséről való konszenzus hiányában végül mégsem tartanak. Ugyanakkor pénteken aláírásra kerülhet az európaktum - számol be az előzményekről a Bruxinfó.
Az Európai Tanács mostani ülésén kevesebb lesz a dráma, mint azelőtt” – jósolta egy nappal az állam- és kormányfők hagyományos tavaszi csúcstalálkozója előtt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Spanyolország izzaszthatja meg a Bizottságot

Előzetes jelzések szerint arra is számítani lehet, hogy Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a csúcson felveti majd a Spanyolországgal szemben támasztott elvárások esetleges könnyítését, miután kiderült, hogy az ibériai ország 2011-es hiánya az elvárt 6 százalék helyett 8,5 százalék volt, miközben 2012-ben 4,4 százalékra kellene leszorítani a deficitet, ami diplomaták szerint fizikai képtelenség. A Bizottság hivatalos irányvonala az, hogy előbb látni szeretnék a spanyol elcsúszás okait és főként a 2012-es büdzsé tervezetét, mielőtt bármit is mondanának. Brüsszelben tudják, hogy egy esetleges könnyítés felvethetné a kettős mérce alkalmazásának vádját, többek között Magyarország részéről, amelyet bár sokkal kedvezőbb költségvetési helyzetben van, mégis szankciókkal, a kohéziós alapok felfüggesztésével fenyeget a Bizottság és az EU.

Rompuy ismétel

A "könnyedebb témák" közé tartozik Herman Van Rompuy, az Európai Tanács fejének kinevezése az eurócsúcs (eurózóna) elnökének és egyúttal jelölése a következő 2,5 évre is az EiT élére, miután a tagállamok megállapodtak arról, hogy a két poszt betöltéséről azonos időben születik döntés.

Az újrázásra készülő Rompuy és Mariano Rajoy. Forrás: europa.eu

Fiskális unió - egyelőre London és Prága nélkül

Ennél is fontosabb, hogy 25 uniós tagállam vezetői péntek reggel aláírják azt a kormányközi szerződést, amely minden korábbinál szigorúbb költségvetési szabályokat vezet be a valutaövezetben, egy lapáttal még rátéve a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hatos jogszabályi csomagra is. A legutóbbi februári csúcson kiderült, hogy Nagy-Britannia mellett egyelőre Csehország sem csatlakozik a fiskális paktumhoz, amely akkor lép majd hatályba, mihelyt tizenkét aláíró ország ratifikálta. Idetartozik, hogy Dublinban bejelentették, hogy Írországban népszavazást tartanak az új kormányközi szerződésről. Ez a bejelentés azonban nem váltott ki különösebb pánikot az EU-ban, miután egy esetleges ír elutasítás önmagában még nem tudná megakadályozni az új szabályok életbe lépését.

Az állam- és kormányfők ülésükön jóváhagyják azt az öt prioritást is, amelyet az európai szemeszter keretében javasolt 2012-ben az EU 2020-as gazdasági stratégia céljainak végrehajtására az Európai Bizottság.

Új szerepfelfogás felé tolódik az EKB?

Barroso szerdai sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a tagállamokban láthatóan kezd létrejönni a reformok melletti elkötelezettségnek egy olyan szintje, ami a hatékony végrehajtás előtt nyithatja meg az utat. A Bizottság elnöke szerint az EU-nak a nem túl kedvező makrogazdasági előrejelzések ellenére jó oka van a bizalom visszanyerésére, ugyanis számos területen jelentős előrelépés történt az utóbbi hónapokban. Először is a gazdasági kormányzás megerősítésének a jegyében hatályba lépett a hatos jogszabályi csomag, pénteken pedig az ezen is túllépő fiskális paktumot is aláírják a kormányok. Másodszor, a pénzügyi piacok kezdenek talpra állni, és a hitelösszeomlás veszélye elsősorban az Európai Központi Bank likviditási könnyítésének köszönhetően pillanatnyilag elhárult. Hogy erre ráerősítsen, az EKB szerdán bejelentette, hogy a második hullámot is elindítja, amelynek keretében az eddigi 500 milliárd eurón felül még 500 milliárd eurónyi hitelhez juthatnak kedvező feltételek mellett három éves visszafizetési határidő mellett az euróövezeti bankok. Az EKB hitelkönnyítése nagy szerepet játszott abban, hogy az utóbbi időben csökkentek az olasz és a spanyol kötvényhozamok és ezáltal az államadósság-válság is mérséklődött.

José Manuel Barroso nem számít sok drámára. Forrás: europa.eu

Tovább tárgyalnak a tűzfalról

Harmadszor: Barroso üdvözölte, hogy az adósságválság átterjedését akadályozni hivatott pénzügyi tűzfalat is sikerült megerősíteni, mindenekelőtt az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) júliusi hatályba léptetésével. A Bizottság elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem elég, további intézkedésekkel kell megerősíteni a védősáncot. Az eredeti tervek szerint ennek a kérdésnek a megvitatására az Európai Tanács után eurócsúcsot is tartottak volna pénteken. Ebből azonban a jelek szerint nem lesz semmi, mert néhány tagállam, elsősorban Németország még mérlegeli beleegyezését abba, hogy az EFSF és az ESM forrásainak az ötvözésével erősítsék-e meg a tűzfalat. Az EU márciusi határidőt szabott meg magának ennek a kérdésnek a tisztázására, ám mint arra Barroso és mások is emlékeztettek, március végéig még 31 nap van ennek a kérdésnek a tisztázására.

Az euróövezet pénzügyminiszterei ettől függetlenül a tűzfal megerősítését is megvitatják csütörtökön, amikor közvetlenül az EU-csúcsot megelőzően összeülnek, elsősorban azért, hogy a Görögország által rövidtávon vállalt 24 prioritási akció végrehajtásának állását áttekintsék. A Bizottság éppen a második görög pénzügyi mentőcsomag elfogadását nevezte a negyedik fontos fejleménynek, ami miatt az EU szerinte optimistábban nézhet a jövőbe.

Barroso szerdán finoman elhárította az Eurócsoport elnökének, Jean-Claude Junckernek azt a javaslatát, hogy egy külön uniós biztost bízzanak meg a nagy görög átalakítás felügyeletével. A Bizottság elnöke szerint ebben a szakaszban az integrált megközelítés indokolt, vagyis őmaga és Olli Rehn alelnök irányítása mellett az egész biztosi testület figyelemmel kíséri a görög ügyet. „Nem egy biztos oldja meg Görögország problémáját, hanem maga Görögország” – közölte.