Hirdetés

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Zsiborás Gergő, 2012. május 26., 07:30

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) július 1-étől lép hatályba, de a kormány előtt van már az átmenetet biztosító törvényjavaslat, a kabinet elé került szakértői anyag szerint a szabadságkiadással és a betegszabadsággal valamint az átlagkeresetet váltó ún. távolléti díj kiszámításának szabályai csak jövőre lépnek életbe. Ezek alkalmazása év közben ugyanis túl problémás lenne, az átmeneti szabályozás így is igen terjedelmes lesz, ráadásul egy sor jogszabályt kell majd az új Mt. miatt megváltoztatni (azokat, melyek hivatkoznak a jogszabályra). A törvényjavaslat még nincs a T. Ház előtt, és ahhoz még módosítók is érkezhetnek mielőtt végleg elfogadják.

A munkanélküliségi ráta nem javult


Szűkebb védelem a munkavállalóknak

Ami a bérezést, a kártérítést és a felmondást illeti, az új szabályok már nyártól életbe lépnek. Ezek közül a legnagyobb vitát a felmondási tilalmak szűkítése váltotta ki. Ennek értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság, szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint ha a női munkavállaló az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben vesz részt (de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt). A munkáltató ezen esetekben ugyan nem léphet, de a munkavállaló - bizonyos esetekben - közölheti felmondását ilyenkor is.

A munkaviszony megszüntetésének továbbra is 3 módja lesz, de a rendkívüli felmondást a törvény ezentúl azonnali hatályú felmondásként ismeri - ez tulajdonképpen lényegi változást nem jelent a korábbi szabályozáshoz képest. E mellett továbbra is él a rendes felmondás és a munkavégzés közös megegyezéssel való megszüntetése is.

Távolléti díj: kevesebb jut a munkavállalóknak

Az új törvény szerint a munkavállalót a munkáltató felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg - de nem minden esetben, csak ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, vagy ha például felszámolás alá kerül a cég. Az ún. távolléti díj az átlagkeresetet váltja, olyan időszakokban kerül ez az összeg kifizetésre, amikor a munkavállaló valójában nem dolgozik.

Az átlagkeresetet a megelőző négy naptári negyedév kifizetései alapján számolták el, ebbe az egyszeri nagyobb kifizetések (pl.: bónuszok, prémiumok) is beletartoztak, az új szabályban meghatározott távolléti díj kiszámításának alapja ugyanakkor a megelőző hat hónap alapbére (!) lesz, kiegészítve a pótlékokkal. Ez a munkaadóknak könnyebbség, hiszen a legtöbb esetben így majd kevesebbet kell fizetniük a munkavállalóknak, mint eddig. Ez a passzus valószínűleg ugyanakkor csak 2013. január elsejétől lép majd hatályba, évközbeni bevezetése nagyon bonyolult lenne.

Esetek, amikor a felmondási tilalom nem él

Hasonlóan az eddigiekhez, a felmondási tilalomnak nincs jelentősége, ha a munkaadó azonnali hatályú felmondást helyez kilátásba, ehhez azonban a munkavállalónak súlyos kötelezettségszegést kell vétenie. A rendes felmondást követő felmondási időben bekövetkezhet olyan változás, ami indokolttá tehetné a felmondási tilalom életbelépését, de ha felmondást már közölték velünk, akkor a védelem nem él. Figyelem, csoportos létszámleépítésnél az előzetes közlés ideje a mérvadó.

A védelem szempontjából fontos, hogy a munkavállaló időben közölje a munkaadóval, ha terhes, vagy ha reprodukciós eljárásban vesz részt. Ezt a jogszabály ugyan nem teszi kötelezővé, de ha a munkavállaló nem közli, a védelem még akkor sem jár neki felmondás esetén, ha esetleg orvosi papírokkal igazolná, hogy a felmondás ideje alatt már tudott róla, hogy állapotos. Ez ellentmond az eddigi gyakorlatnak, amikor az anyát akkor is megillette a védelem, ha esetleg nem is tudott róla a felmondáskor, hogy terhes és az csak utólag derült ki.

A táppénzesek rosszabbul járhatnak

Mint említettük, nem lehet felmondani a munkavállalónak, ha gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságra megy - de ha mindkét szülő igénybe veszi ezt, a védelem csak az anyát illeti meg. Fontos az is, hogy a védelem akkor is fent áll, ha a maximális 3 év előtt munkába állna az anya.

A fent felsorolt eseteken kívül is van mód hivatkozni a felmondási tilalomra. Az új Mt. ugyanis kimondja, hogy "a felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg". Ebben az esetben is a felmondási tilalomra vonatkozó szabályok a mérvadóak.

Nagyon fontos, hogy keresőképtelenséget okozó betegség alatt is lehet közölni ezután a felmondást és a felmondási idő csak ezután kezdődik meg. A táppénzeseket eddig védte a törvény, határozatlan idejű szerződés esetén a munkába való visszaállás után is - ez most már nem így lesz.

Vita volt róla ugyan, de maradt az a passzus, miszerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5 évben a munkavállalót különös védelem illeti meg. Az új törvény az anyákat helyezi hasonló védelem alá.

A munkaadók szempontjából érdemes megvárni a törvénykezési eljárás végét. Az átmeneti rendelkezésekről várhatóan jövő héten rendelkezik majd a kormány.

Hirdetés
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 1 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Diplomáciai katasztrófa, amit a szomszéd országokkal művelünk

Diplomáciai katasztrófa, amit a szomszéd országokkal művelünk

A külpolitikai kapcsolataink gyakorlatilag padlóra kerültek egy ideje, a szakadékot pedig továbbmélyítette a kormány unióellenes retorikája. Ráadásul a minket körbevevő nemzetek is egyre kevésbé szívlelik a szabadságharcot, pedig a jó szomszédi viszony kifizetődő lenne. A történelmiek mellett az aktuálpolitikai ellentétek is kiélesedtek: Káncz Csaba külpolitikai elemző szerint ez odáig vezetett, hogy hétből négy szomszédunk mára nem szívesen ül le a magyarokkal egy asztalhoz.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Napi kommentár

Utánajártunk

Hirdetés

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX22553.44-0.28%
    DAX11457.5+0.12%
    EUR/HUF309.8+0.69%
    EUR/USD1.093-0.22%
    Arany1088.5+0.29%

Heti várható események, adatok

  • augusztus 3
    KSH: májusi külkereskedelmi termékforgalom (második becslés)
    júliusi beszerzésimenedzser-index
    feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index
    feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index
    feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index
    ISM feldolgozóipari index

    augusztus 4
    AXA (2015 Q1)
    ipari rendelésállomány
    BMW (2015 Q2)
    augusztus 5
    KSH: júniusi kiskereskedelemi adat (első becslés)
    MNB: Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    Mol (2015 Q2)
    Magyar Telekom (2015 Q2)
    szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-index
    szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-index
    Motorola (2015 Q2)
    külkereskedelmi mérleg
    beszerzésimenedzser-index
    Tesla (2015 Q2)
    augusztus 6
    NGM: gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről
    Adidas (2015 Q2)
    ipari rendelésállomány
    BoE eszközvásárlási cél és kamatdöntés
    munkanélküli-segély kérelmek
    augusztus 7
    KSH: júniusi ipari termelési adat (első becslés)
    MNB: nemzetközi tartalékok (júliusi előzetes és júniusi végleges adat)
    ipari termelés
    munkanélküliségi ráta

Szavazás

Ön szerint engedélyezni kellene Magyarországon az azonos neműek házasságát?