Az augusztusi adatok szerint 62 589 magyar állampolgár dolgozott hivatalosan Ausztriában, 254 fővel több, mint egy hónappal korábban – derül ki az osztrák társadalombiztosítottak szervezetének (Hauptverband der Österreichischen Versicherungsträger) friss adataiból. Ez egyrészt újabb történelmi rekord, másrészt egy olyan időszakban következett be, amikor majdnem mindegyik nemzet dolgozóinak létszáma csökkent, főleg az osztrákoké.
Magyarok a trónon
A hónap során majdnem 41 ezer fővel kevesebb munkavállaló volt Ausztriában, mint egy hónappal korábban, amire az lehet esetleg a magyarázat, hogy sokan a szabadságolási időszakot tartják jó alkalomnak munkahelyváltásra, illetve elbocsátásokra. Erre utal az is, hogy utoljára decemberben és januárban csökkent az összlétszám, két hónap alatt vagy hatvanezer fővel.
Ami a külföldieket illeti, közülük 3900 fővel kevesebben dolgoztak, mint korábban. Majdnem minden náció dolgozóinak létszáma csökkent, de a magyarokon kívül kizárólag a csehek és a szerbek értek el szerény, egyenként mindössze 40-50 főnyi növekedést. Így megint nőtt a magyarok súlya másokhoz képest, még olyan szorgalmasan kivándorló nemzetekhez képest is, mint a lengyelek, románok, törökök vagy bolgárok, illetve az Ausztriában nagy súlyt képviselő (kelet-)németek.
Lassan vége a turisztikai és építőipari szezonnak
Tavaly egyébként szintén az augusztus volt a legerősebb hónap, amikor a legtöbb magyart foglalkoztatták a sógorok, ez után hónapokig tartó visszaesés következett be. Vélhetően most sem lesz ez másképp, aminek szezonális okai vannak. Amint tortagrafikonunk mutatja, a hagyományosan szezonális mezőgazdaság súlya ugyan nem jelentős, de sok külföldi dolgozik a vendéglátásban, az építőiparban és a kereskedelemben. Ez utóbbi szintén szezonális lehet a turisztikailag frekventált területeken.
A bevándorlásról egész Európában vita van. A jobboldal általában aggódik, hogy a bevándorolók, főleg a kelet-európaiak elveszik a munkahelyeket a helyi lakosoktól. Pont ma tartott sajtótájékoztatót Alsó-Ausztriában az FPÖ, ahol Barbara Rosenkranz ismét óvott a lengyel, magyar, cseh, szlovák, szlovén munkavállalóktól. Szerinte „az osztrák munkaerő lopakodó kiszorításáról és elértéktelenítéséről” van szó.
Lecserélődik az őshonos munkaerő?
Alsó-Ausztriában magas a foglalkoztatás és a munkanélküliség egyaránt, ami szerinte a munkaerő „lecserélődésére” utal. (Az általunk figyelt adatok ezt alátámasztják, ezek szerint ugyanis a külföldiek aránya az ausztriai munkavállalói létszámon belül 15,4 százalékról 16,3 százalékra nőtt csupán tavaly októbertől idén augusztusig.)
A németek egy része sokkal inkább lelkesedik a bevándorlókért, mert az ország egyébként gyors ütemben néptelenedne el. A svájci Tagesanzeiger cikke szerint Németországban 2005 elején még 5,2 millió munkanélküli volt, a legutóbbi számok szerint már csak 2,9 millió. Eközben a foglalkoztatás soha nem látott magas szintre nőtt, megközelítette a 42 millió főt.
Ez az ára a nagy foglalkoztatásnak
A jó foglalkoztatási helyzet állítólag még az előző, baloldali kormány 2004-2005-ös reformjainak hatása, amelynek később beérő gyümölcsét azután Angela Merkel arathatta le – írják. Ugyanakkor a dolog árnyoldala, hogy több millióan vannak, akik részmunkaidőben, „miniállásban” (Mini-Job) dolgoznak, olyan alacsony bérért, amelyből alig tudnak valahogy eltengődni.
Sokan a munkanélküliek, hajléktalanok, koldusok, romák és más kisebbségek áradatától félnek vagy ezzel ijesztgetnek. Mások kimutatták, hogy elsősorban jól képzett szakemberek érkeznek, akikre a német gazdaságnak nagy szüksége van. A vita folytatódik, a ki-, illetve bevándorlók száma pedig nőttön nő.
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
