Hirdetés
  1. Privátbankár
  2. Karrier
  3. Nyelvvizsga nélkül is külföldre vágynak a fiatalok
Hirdetés

Nyelvvizsga nélkül is külföldre vágynak a fiatalok

2012. január 30., 14:51
Privátbankár
Cimkék
vendéglátás
, nyelvvizsga
, kereset
, Ipsos

A fiatal 15-25 éves korosztály döntő többsége szeretne külföldön dolgozni, őket elsősorban a magasabb keresetek, és a magasabb életszínvonal vonzza. A legnépszerűbb célországok között szerepel Anglia, Németország és Ausztria. A fiatalok közel harmada azonban semmilyen nyelvvizsgával nem rendelkezik, és elenyésző hányaduknak van felsőfokú nyelvvizsgája.

Hirdetés

A megkérdezett fiatalok döntő többsége még nem dolgozott külföldön, csupán 3 százalékuk állította, hogy vállalt már az ország határain kívül munkát. Többségük a vendéglátásban helyezkedett el, vagy alkalmi diákmunkát végzett. A fiatalok közül a külföldön dolgozók inkább szakmunkás vagy betanított munkás pozíciókat töltöttek be. Ebben a korosztályban a szellemi vagy értelmiségi munkát vállalók aránya igen kicsi, ami érthető, hiszen többségük még valamilyen iskolába jár.

Az Ipsos felmérése szerint a megkérdezett 15-25 éves korosztály egyharmada tervezi, hogy vállalna a jövőben külföldön munkát, egynegyedük bizonytalan e tekintetben, és 40 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy előreláthatólag nem tervezi, hogy máshol dolgozzon. Ezen belül a budapestiek, a 20-25 évesek és a nők inkább itthon terveznek munkát vállalni, míg a fiatal férfiak 40 százaléka külföldre menne inkább dolgozni.

Azok közül, akik nem tervezik, hogy elhagyják az országot, negyedük azért maradna, mert itthon szeretne boldogulni a jövőben is, negyedüket a család köti ide, 12 százalékuk pedig még valamilyen formában iskolába jár, és emiatt nem akar elmenni. Csupán 6 százalékukat fogta vissza az idegen nyelv ismeretének hiánya, míg 5 százalékuk mondta, hogy túl fiatalnak érzi magát ehhez.

A magasabb és a jobb életszínvonal vonzza külföldre a fiatalokat

Azokat, akik szívesen vállalnának munkát külföldön, elsősorban a magasabb keresetek, illetve a magasabb életszínvonal vonzza. A külföldre vágyók 40 százaléka azért menne, hogy nyelvet tanuljon, egy harmaduk azért, hogy külföldi tapasztalatot szerezzen, amit később kamatoztathat, egyötödüket pedig a különböző kultúrák megismerése motiválja leginkább.

A korosztály nagy része a vendéglátásban szeretne elhelyezkedni, egynegyedük pedig a szolgáltatás vagy kereskedelem területén tervezne munkát keresni. Egyötödük alkalmi vagy diákmunkát vállalna, 17 százalékuk pedig gyermekfelügyeletet vállalna vagy a családgondozás területén keresne állást. Ezen kívül építőipari területre jelentkeznének még néhányan. A nagy többség általában valamilyen szakmunkát vállalna, 36 százalékuk pedig segéd- vagy betanított munkát. Szellemi vagy értelmiségi pozíciót a külföldre jelentkezők több mint kétötöde szeretne betölteni.

A külföldre vágyók több mint fele 2 évnél hosszabb időre tervezné a távollétét, egyötödük legalább 1-2 évre hagyná itt Magyarországot. A legtöbben haverokkal, barátokkal mennének ki, de jelentős az egyedül vállalkozók aránya is, kevesebb mint egyötödük a partnerével próbálna szerencsét, és csak 8 százalékuk menne a családjával együtt.

Anglia és Németország a legnépszerűbb célország

A célországok közül legtöbben Európában maradnának, és csak alig több mint egytizedük menne Európán kívüli országokba, leginkább az angol vagy a német nyelvterületű országokba pályáznának. Az első helyen Anglia, a második helyen Németország, a harmadik helyen Ausztria, a negyedik helyen pedig az USA áll.

A 15-25 éves korosztály nagy része az angol nyelvet tanulta már az idegen nyelvek közül, a második legnépszerűbb a német nyelv volt, ezt a válaszadók egyharmada tanulta már eddig is. Ezen kívül 4 százalékuk tanult franciául, 2 százalékuk olaszul és 1 százalékuk spanyolul, míg közel egyharmaduk egyelőre nem rendelkezik semmilyen szintű nyelvvizsgával. Alapfokú vizsgája viszont már több mint a válaszadók felének van, 26 százalékuk pedig sikeres középfokú nyelvvizsgát tudhat maga mögött. A felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya azonban nagyon alacsony, alig éri el a 3 százalékot.

A válaszolók közül majdnem mindenki köz- vagy felsőoktatásban tanult valamilyen nyelvet. Az idegen nyelvek közötti válasz területén a válaszadók fele az alapján dönt, hogy mennyire hasznos az adott nyelv, hány országban értik meg. Egynegyedük azt veszi figyelembe, hogy jövőbeni munkája szempontjából mennyire kamatoztatható, míg 18 százalékuk a hangzás alapján választ, nagy részüket az motiválja, hogy a későbbiekben mely országba szeretnének dolgozni vagy tanulni menni, a többeknek pedig az a fontos, hogy az adott nyelvből könnyű legyen megszerezni a nyelvvizsgát.

A családot tartják a fiatalok a legfontosabb értéknek

A fiatalok több mint egynegyede idegen nyelvű irodalmat is rendszeresen a kezébe vesz. Arra a kérdésre, hogy mi akadályozza leginkább manapság az idegen nyelv tanulását Magyarországon, a válaszadók közül legtöbben úgy vélik, hogy a magas tanfolyam- és nyelvvizsgadíjak, többen említették, hogy az emberek nem látják a nyelvtanulás hasznát, míg voltak akik úgy vélték, hogy az emberek lusták erre.

A fiatal válaszadók 67 százaléka legfontosabb értéknek a családot tartja, közel felüknek a jó állás, 45 százalékuknak pedig a pénz az egyik legfontosabb érték. Egyharmaduk említette a saját lakást, és valamivel kevesebben általánosságban a biztonságot. Fontos volt még a tudás, szakértelem jelentősége és a siker elérése, a karrier építése is.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Kapcsolódó cikkek

  • Utazás

    A válság, az országimázs és a magas áfa nyomja a hazai turizmust

    2012. május 22., 08:00
    A válság, az országimázs és a magas áfa nyomja a hazai turizmust

    A turizmus még nem tért magához a válság után, a szakmai szervezetek a következő egy-két évben nem reménykednek a látványos fellendülésben. Pedig az utazási kedv nem csökkent, csak az erre elkölthető pénz. A többség a hosszú hétvégéken oldja meg a nyaralást, nem utazik olyan messze és nem is költ annyit.

  • Karrier

    A kötelező béremelések miatt csökken a foglalkoztatottság

    2012. május 18., 13:32
    A kötelező béremelések miatt csökken a foglalkoztatottság

    Elemzői vélemények szerint a keresetek emelkedésének lassulását a közfoglalkoztatottak számának emelkedése indokolja, hiszen ők az átlagtól messze elmaradó bérezést kapnak. A versenyszférában foglalkoztatottak száma már ez év eleje óta csökkenést mutat, melynek oka vélhetően a megemelt minimálbér és az elvárt béremelés.

  • Makro

    A foglalkoztatottság csökkenésével fizethetünk a magasabb bérekért

    2012. április 19., 13:55
    A foglalkoztatottság csökkenésével fizethetünk a magasabb bérekért

    Elemzők szerint nem jelent inflációs nyomát a bruttó bérek vártnál nagyobb emelkedése. Ugyanakkor a bruttó bérnövekedés negatív következményeként értékelték a foglalkoztatottság februári csökkenését. Idén januárban és februárban közel 3 százalékkal csökkentek a reálbérek, elemzők az idei év egészére nagy reálbér-csökkenést prognosztizálnak.

Hirdetés

Címlapon

Jobban fial a magyar csőd, az IMF-megállapodás hiányának árát fizetjük

2012. május 23., 15:43
Jobban fial a magyar csőd, az IMF-megállapodás hiányának árát fizetjük

A görögországi hírek a csődkockázatunkat nem mozdították meg, de így is "jobban fizet" a magyar államcsőd, mint a hónap elején. A forint hirtelen kilengése a nem létező IMF-megállapodás ára is lehet londoni elemzők szerint, akik egyáltalán nem lepődtek meg Papademosz szavain: már készülnek a görög búcsúra.

Hirdetés

Még több Karrier

Hirdetés

Utánajártunk...

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook

Legfrissebb híreink

Legfrissebb híreink