Hirdetés
Hirdetés

A magyar-kínai összeborulás sötét árnyai - kinek az érdekeit képviseli a kormány?

Káncz Csaba, 2017. május 18., 08:30

Peking több szomszéda gyanakodva fogadta az új Selyemút gigaprojekt megindítását. A szakértői körökben mind Brüsszelben, mind Budapesten rendkívül vitatott Belgrád-Budapest vasútvonal építése is megtárgyalásra került Pekingben. A tucatnyi sebből vérző, több száz milliárdos projektet vizsgálva úgy tűnik, mintha a magyar kormány valójában a kínai érdekeket képviselné.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Pont azokban az órákban, amikor a német kancellár és az új francia elnök meghirdette az újabb Berlin-Párizs tengelyt és az Unió mélyebb integrációját, a magyar miniszterelnök Pekingből szórta kárörvendő jóslatait az általa hanyatlónak és arrogánsnak tekintett Nyugat felé. Bár a kormányzat több éve meghirdetett keleti nyitása komoly kereskedelmi bukás, Orbán tudja, hogy az EU újonnan megalapítandó kemény magjába már akkor sem kapna meghívást, ha erre szándéka lenne.

A keleti nyitás az a magyar kereskedelmi és geopolitikai stratégia, amely felkeltette euró-atlanti szövetségeseink politikai bizalmatlanságát, miközben a despotikus irányítású államokkal összességében csökkent a kereskedelmi forgalmunk az elmúlt években.

Arccal az OBOR felé

Az ’Egy övezet, egy út’ (OBOR) kínai kezdeményezés hétfőn lezárult első nemzetközi fórumán több mint 100 nemzet képviseltette magát Pekingben. Kína több szomszédja azonban távolságtartással kezelte az új Selyemút felavató eseményét, olyannyira, hogy India egyetlen kormányhivatalnokot sem küldött az eseményre.  Az indiai stratégákat komolyan zavarja az a kínai gyorsút-vasút-olajvezeték folyosó (China-Pakistan Economic Corridor), amely Nyugat-Kínából indulva halad Pakisztán egyik kikötőjébe.

Hirdetés

A színfalak mögött Moszkva is bizonyos fenntartásokkal él. A Kreml ugyanis az OBOR egyik fő színterének számító Közép-Ázsiát a saját hátsó udvarának tekinti, és nem szívesen enged át regionális befolyást Pekingnek. A Nyugat is egyelőre három lépés távolságból figyel: nem véletlen, hogy sem az amerikai, sem a német, sem a japán első számú politikai vezető nem tisztelte meg az eseményt. Az EU sem állt ki a kínai megaprojekt mellett, mivel hiányolja az átláthatósági, fenntarthatósági és közbeszerzési eljárásbeli garanciákat.

Kinek az érdeke a Belgrád-Budapest megaprojekt?

A szakértői körökben mind Brüsszelben, mind Budapesten rendkívül vitatott Belgrád-Budapest vasútvonal építése is megtárgyalásra került Pekingben. A kínai sajtó kiemeli, hogy a megaprojekt pénzügyi támogatása is megvitatásra került, ami – tegyük hozzá – már 2013 óta napirenden van.

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Hszi Csin-ping elnök nagyra értékeli Magyarország keleti nyitás politikáját, mert az remekül illeszkedik Kína új Selyemút politikájába, a terjeszkedés egyik hídfőállásaként – írja a lap.

Nos, az addig nagyon is érthető, hogy milyen kínai globális geopolitikai érdekek hajtják a vasútvonal építését, de mi az üzlet ebben hazánk számára?

Az eddig megismert tervek szerint ugyanis Peking kifizettetné velünk az óriásberuházás teljes költségét, 467.5 milliárd forintot - sőt elvárják, hogy azt kínai cégek építsék, és kínai mozdonyok és kocsik szállítsanak rajta. Holott ebből az összegből a fél magyar vasutat fel lehetne újítani, beleértve a szárnyvonalakat is. Peking ráadásul nem vállal garanciát a szállítási mennyiségekre.

Az EU Bizottság illetékesei februárban a Financial Timesnak úgy nyilatkoztak, hogy elsősorban a beruházás pénzügyi megvalósíthatóságát vizsgálják, emellett Brüsszelnek aggályai vannak azzal kapcsolatban is, hogy a beruházás során megsérthették az uniós szabályokat azzal, hogy nem írtak ki közbeszerzést.

Ebben hol van a magyar érdek?

Az is világos, hogy Pekingnek égető szüksége van egy nagyobb referenciamunkára az EU-n belül, és az OBOR keretében a balkáni útvonalon hatolhatnának be áruikkal Európába. De az még nem világos, hogy vajon szállítanak-e majd árut a szerelvények a visszafelé tartó úton is? Az is közismert tény, hogy maguk a vasútvonalak - szemben az autópályákkal - önmagukban nem vonzzák a gyárakat, de még a logisztikai központokat sem.

Nem tekinthető véletlennek tehát, hogy a hazai kormányzat titkosította a megaprojekt megvalósíthatósági tanulmányát – amelyet egyébként információink szerint két hét alatt fércelt össze egy konzorcium. A Figyelő korábbi számítása szerint az áruforgalom függvényében - napi 4,4 vonattal számolva - 2400 év (!) alatt térülhet meg a beruházás. Környezetvédelmi hatástanulmány nem készült, miközben a vonal természetvédelmi területeket is érint. Egészen úgy tűnik tehát, mintha ebben a tucatnyi sebből vérző mega-projektben a magyar kormány valójában a kínai érdekeket képviselné.

Káncz Csaba jegyzete

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Kőkemény háborút jósolnak Orbánnak

Kőkemény háborút jósolnak Orbánnak

Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében jelentette be, hogy Magyarország kész megvédeni Lengyelországot az Európai Unió szankcióitól. Azzal együtt, hogy már ismét kötelezettségszegési eljárás alatt vagyunk a civiltörvény miatt, most nagyon úgy tűnik, hogy a lengyel igazságügyi reform miatt is a Brüsszel célkeresztjébe kerülhetünk. Külföldi szakértők kemény, többfrontos háborút jósolnak a magyar vezetésnek.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • július 17
    Ipari termelés, GDP és kiskereskedelmi forgalom
    Netflix (2017 Q2)
    július 18
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Fogyasztói árindex
    ZEW index
    július 19
    Wizz Air (2018 Q1)
    Morgan Stanley (2017 Q2)
    július 20
    KSH: Keresetek (január–május)
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről
    Import és export
    EKB kamatdöntése
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói bizalom
    július 21
    General Electric (2017 Q2)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön melyik országban tartana a leginkább terrortámadástól nyaralás közben?