Hirdetés
Hirdetés

Nukleáris fenyegetőzés Koreában – miben különbözik az 1962-es kubai rakétaválságtól?

Káncz Csaba, 2017. augusztus 10., 10:32

A befektetők most ébrednek rá arra, hogy az 1962-es kubai válság óta a világ most áll legközelebb egy nukleáris konfliktushoz. De míg akkor Kennedy elnök a válság csillapítására törekedett, addig ez alkalommal Trump elnök folyamatosan önti az olajat a tűzre. Pekinghez hasonlóan Moszkva is stratégiailag érdekelt egy puffer-állam fönntartásában az amerikai szövetséges Dél-Korea északi szomszédságában.

Katonai szakértők által KN-08-as interkontinentális ballisztikus rakétaként azonosított rakéták a kommunista Észak-Koreát megalapító Kim Ir Szen születése 105. évfordulójának alkalmából rendezett katonai díszszemlén a phenjani Kim Ir Szen téren 2017. április 15-én. (MTI/AP/Wong Maye-E)
Katonai szakértők által KN-08-as interkontinentális ballisztikus rakétaként azonosított rakéták a kommunista Észak-Koreát megalapító Kim Ir Szen születése 105. évfordulójának alkalmából rendezett katonai díszszemlén a phenjani Kim Ir Szen téren 2017. április 15-én. (MTI/AP/Wong Maye-E)

Az elmúlt 48 órában beleadtak az ázsiai piacokba, miután egy japán hírszerzési jelentés szerint Észak-Korea rendelkezik kisméretű, rakétára szerelhető nukleáris robbanófejjel. Trump is üzent Phenjannak: ha az nem hagyja abba a provokációit, "olyan tűzzel és dühvel válaszol az USA, amelyet még nem látott a világ". Észak-Korea az amerikai kijelentésre válaszul egy Guam elleni megelőző nukleáris csapást helyezett kilátásba. A piac eddig jellemzően lerázta magáról a koreai konfliktus kérdését, most úgy tűnik, a feszültség elérte a befektetők ingerküszöbét.

Jó reggelt, Phenjan!

Most jöttek rá arra, hogy az 1962-es kubai válság óta a világ most áll legközelebb egy nukleáris konfliktushoz. Akár egy incidens, vagy baleset elég ahhoz, hogy az egy olyan konfliktushoz vezessen, amelybe gyorsan belesodródhat Peking és Moszkva is. Ráadásul 1962-vel ellentétben, amikor John F. Kennedy elnök a válság csillapítására törekedett - és felülírta Curtis LeMay tábornok, a légierő főnökének követelését a kubai szovjet rakétaállások bombázásáról -, addig ez alkalommal Trump elnök folyamatosan önti az olajat a tűzre.

Hirdetés

A Biztonsági Tanács múlt szombaton egyöntetűen szavazott meg Észak-Korea elleni gazdasági szankciókat (2371-es határozat), melyek a hivatalos északi export mintegy harmadát, 1 milliárd dollárt érintik. Ritka eset, hogy Kína és Oroszország is a Nyugat mellé áll egy kérdésben, de most ez történt - ez azonban nem jelenti azt, hogy az USA, Kína és Oroszország azonos politikai akcentussal közelítenék meg a kérdést. Az új intézkedéscsomag tiltja a szén, a vasérc, a vas, az ólomérc, az ólom, a hal és a tenger gyümölcseinek kivitelét. Washington eredetileg azt követelte, hogy Kína állítsa le az energiahordozó-szállításokat Észak-Koreába. Ha ez megtörtént volna, Észak-Korea hónapokon belül összeomlik, de Oroszország és Kína ezt megakadályozta. Az ország északkeleti részén, az orosz határon egyébként egy különleges gazdasági övezet működik, és a nemzetközi közösségnek nehéz lesz ellenőriznie, hogy ezen a területen milyen áruk jutnak ki.

Nagyhatalmi feszültségek

Bár Phenjan kimondottan Washingtont célozza a retorikájával, a nukleáris hatalom nem elsősorban az Egyesült Államok, hanem inkább a szomszédos országok számára jelent biztonsági fenyegetést. Phenjan május 14-i rakétatesztje például egybeesett Peking ’Egy Övezet, Egy Út’ csúcstalálkozójával, amikor 29 ország első számú politikai vezetője gyűlt össze a kínai fővárosban. A rakéta röppályája 787 kilométeres volt, amely csaknem megegyezik a Peking és Phenjan közötti 808 kilométeres távolsággal.

Káncz Csaba
Káncz Csaba

Dél-Korea is joggal érzi úgy, hogy növelnie kell elrettentő kapacitásait, mert ez erőegyensúly elcsúszott Phenjan javára. Moszkva egy hónapja az akkori rakétakísérletkor még megakadályozta Phenjan elítélését a Biztonsági Tanácsban, de a július végi második kísérlet a Kremlt álláspontja megváltoztatására kényszerítette. Az oroszok ellenfeszülnek azon amerikai politikai PR-nak, amely szerint Moszkva és Peking együttműködésének hiánya miatt az USA egyedül kényszerül rá a phenjani kérdés katonai megoldására.

Pekinghez hasonlóan Moszkva is stratégiailag érdekelt egy puffer-állam fönntartásában az amerikai szövetséges Dél-Korea északi szomszédságában. Ráadásul Moszkva aktívan akarja fejleszteni gazdasági kapcsolatait Phenjannal, ezért a közelmúltban modernizálta vasútvonalát Észak-Korea irányába. Mi több, jelenleg mintegy 50 ezer észak-koreai dolgozik vendégmunkásként – valójában modern kori rabszolgaként - Oroszországban, akiknek a fizetéseik nagy részét az észak-koreai rezsimnek havonta át kell utalniuk.

Káncz Csaba jegyzete.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

A háború óta először juthat szélsőjobboldali párt a német parlamentbe

A háború óta először juthat szélsőjobboldali párt a német parlamentbe

A mostani állás alapján nagyon úgy tűnik, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) nevű párt, amely pár éve alakult, bejut a Bundestagba a közelgő általános választásokon, és így Hitler óta először lesz szélsőjobboldali párt a parlamentben. Náciknak azért nem neveznénk őket, inkább olyasmik, mint Le Pen pártja.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • augusztus 14
    Ipari termelés (11:00)
    Ipari termelés (év/év)
    augusztus 15
    KSH: mezőgazdasági termelői árak (június)

    GDP (negyedéves, előzetes adat)
    Kiskereskedelmi forgalom (június)
    Bankszünnap
    Bankszünnap
    augusztus 16
    KSH: GDP (második negyedév, előzetes adat)
    GDP (előzetes adat, második negyedév)
    Olajtartalékok
    augusztus 17

    Munkanélküli segély adatok
    Első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók
    augusztus 18
    Termelői árak (június)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?