6p
A kitiltási botrány óta törékeny és feszült Washington és Budapest kapcsolata. Vizsgálhatják majd az amerikai titkosszolgálatok, hogy történt-e komoly nagyságrendű visszaosztás orosz részről Paks II., a magyar GDP 13 százalékát kitevő projekt odaítélésekor. De mi a magyar álláspont az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény megkötésével kapcsolatban?

Colleen Bell, az USA budapesti nagykövete és Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete szólaltak fel az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) évnyitó rendezvényén szerdán. Amióta a magyar–amerikai viszony 2014 őszén látványosan megromlott a kitiltási botránnyal, komoly figyelem övezi az amerikai nagykövet minden megszólását. A kitiltási ügy ugyanis csak elföldelésre került és felejtésre ítéltetett, megoldást egyelőre nem látunk.

Terhelt viszony

Az alapfelállás a rendkívül kényes ügyben nem változott: a magyar kormányzati személyeket kitiltó amerikai 7750-es Elnöki Proklamáció magában foglalja, hogy a kitiltottak állama nem alkotmányos állam, éppen ezért nem demokrácia. Az a tény, hogy nem indult ügyészségi vizsgálat Budapesten a kitiltás ügyében, egyben bizonyságát adja Washington döntéshozó körei számára, hogy az igazságügyi szerveket a kormányzat befolyásolja.

A hazai belső körökben sem volt előzékeny a másik fél megítélése. Orbán Viktor egy tavaly tavasszal, a Bibó Kollégiumban tartott szűk körű beszélgetésében még azt emelte ki, hogy Amerika mennyire csapongó, megbízhatatlan partner. Orbán szerint „Magyarországnak a németekre, az oroszokra és a törökökre kell figyelniük elsősorban, mert az Egyesült Államok Közép-Európa politikájára tilos stratégiát építeni”

Tavaly októberben Bell nagykövet keményen nekiment a magyar kormánynak: korrupciót, demokráciát és sajtószabadságot kért számon. Bell most is keményen odaszólt a magyar kormánynak. Emlékeztetett, hogy a fejlődés legnagyobb gátja ebben a régióban a korrupció, és Magyarországon leginkább a közbeszerzések körül vannak gondok. A folyamatok átláthatatlanok, az állami kedvezés az egyes baráti cégeknek torzítják a piacot. Szemerkényi szó nélkül hagyta Bell kritikáját (!) és a maga részéről többször visszatért arra, hogy „a két ország hosszú távú stratégiai érdekei egybevágnak, így Ukrajnában (sic), a Közel-Keleten és a menekültválság megoldásában is”.

Mire terjed ki az amerikai vizsgálat?

A hazai kedélyeket tovább borzolhatja, hogy a napokban az amerikai titkosszolgálat vizsgálatot indított annak feltárására, hogy az oroszok milyen szinten hatoltak be egyes európai országok politikai köreibe és hogyan finanszíroztak pártokat az elmúlt évtizedben. Az egyik ilyen vizsgált ország Magyarország lesz. A hazai kormányzó párt a hét elején sietve szögezte le, hogy az amerikaiak „korrupt jobboldali, szélsőjobboldali pártokat vizsgálnak és ezek között említik a Jobbikot is”, hozzátéve, hogy „az amerikai hírszerzés azt feltételezi, hogy idegen hatalmi érdekeket szolgál az ellenzéki párt és titkos anyagi támogatást fogad el, ezzel gyengítve Magyarországot, illetve szövetségesei, a NATO és az unió pozícióit.”

Meg kell jegyeznünk, hogy ez így nem fedi teljesen a valóságot, ugyanis a kongresszusi megrendelés a titkosszolgálat felé országokat sorol fel és nem konkrét pártokat. Rendkívül tanulságos lesz megfigyelni egyébként, hogy a vizsgálat kiterjed-e majd a Moszkvában konspiratív körülmények között megkötött Paks II. megállapodás részleteire is? Például, hogy történt-e komoly nagyságrendű visszaosztás orosz részről a magyar GDP 13 százalékát felemésztő projekt odaítélésekor, amelyről pedig egyes körökben rebesgetnek Budapesten? A megaprojekt kapcsán jelenleg már három brüsszeli vizsgálat is zajlik (nyilvános tender hiánya, állami támogatásos vizsgálat és a szerződések titkosítása).

TTIP

Káncz Csaba

Bell előadásában nagyra értékelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter egyaránt kiálltak az EU és az USA között kötendő, jelenleg tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) mellett. Szemerkényi ugyan emlékeztetett, hogy sok nehéz kérdést kell még megbeszélni a szerződés megkötéséig, de ő is arról beszélt, hogy a TTIP megkötése most fontosabb, mint valaha. A magyar kormány részéről Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkára fejtette ki tavaly október végén, hogy a TTIP céljai egybeesnek a magyar kormány törekvéseivel. A hét elején pedig Mikola István külügyi államtitkár jelentette ki, hogy a szakszervezetek támogatják a kormány álláspontját a TTIP ügyében. Itt cinikusan hozzátehetjük, hogy Mikola István a kitiltási botrány közepette még egyenesen azzal fenyegetett, hogy Magyarország megvétózhatja a szerződés aláírását.

Brüsszeli információink szerint Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa áprilisban látogat Budapestre, hogy lobbizzon a kormányzatnál a TTIP mielőbbi megkötése érdekében. A jelenlegi állás szerint viszont gyakorlatilag már nem lehet megkötni az egyezményt Obama elnöksége alatt, amely egy év múlva ér véget.

A TTIP természetesen nem csak a kereskedelemről szól, súlyos geopolitikai súlya is van. Nem véletlen, hogy az USA vezetésével már megkötött távol-keleti egyezmény esetében (Transzpacifikus Partnerség, TPP) a világ második legnagyobb gazdasága, Kína, egyszerűen nem kapott meghívót.

Hol van a magyar érzékenység?

A megállapodás hazai ellenzői szerint – amely álláspontot a hazai pártok körül az LMP képvisel legmarkánsabban – a megállapodás nem egyenlő és egyensúlyban lévő felek között köttetne és egyértelműen a multinacionális nagyvállalatokat juttatná előnyhöz, gazdasági előnye pedig 10 év alatt összesen legfeljebb 0,3 százalékos bővülés lehet az eddigi számítások szerint.

Magyar részről kiemelt szempont, hogy a mezőgazdaságunk GMO-mentességét a TTIP ne veszélyeztethesse. Az Európai Bizottság elfogadott tárgyalási mandátuma egyébként kizárja, hogy génmódosított szervezetek szabályozásáról tárgyalhasson, másrészt a magyar Alaptörvény is rögzíti a GMO-mentességet. Az aggodalom ezzel kapcsolatban viszont nem szűnt meg teljesen, mert az amerikaiak ragaszkodnak hozzá, hogy az állat- és növény-egészségügyi fejezetben legyen szó a modern technológiákról.

A piacnyitás egyes felmérések szerint a hazai mezőgazdaság területén belül a tőke- és baromfihús-feldolgozók, a kukoricatermelők és az abból származó termékek (például bioetanol és izoglükóz) gyártói, valamint a folyó-borok termelői számára lehet különösen kockázatos.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG