1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. A jegybank 10 titkos pontja a hitelesekről Matolcsynak

A jegybank 10 titkos pontja a hitelesekről Matolcsynak

2011. szeptember 07., 11:33

Az MNB 10 pontból álló javaslatcsomagot adott át Matolcsy György gazdasági miniszternek, melyben ismertetik, hogyan lehetne a hitelesek - tehát nemcsak a devizaadósok - terheit hosszú távon csökkenteni. Az MNB nem árulta el, melyek ezek a pontok, de megpróbáltunk utána menni, mit javasolhatott Simor a gazdasági miniszternek

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke részletesen ismertette a kormány számára készített, 10 pontból álló jegybanki javaslatcsomagot Matolcsy György gazdasági miniszterrel. Az MNB célja, hogy a kormány és a jegybank közösen találjon kivitelezhető és hosszútávú stabilitást biztosító megoldást a hitelesek terheinek csökkentésére.

Mint korábban beszámoltunk róla, Simor András, a jegybank elnöke levélben kezdeményezett találkozót Orbán Viktor miniszterelnökkel annak érdekében, hogy a kormány és a jegybank közösen találjon kivitelezhető és hosszútávú stabilitást biztosító megoldást a hitelesek - tehát nemcsak a devizahitelesek - terheinek csökkentésére.

A fizetőképes adósokra is figyelni kell

A kormány képviseletében eljáró Matolcsy György gazdasági miniszterrel Simor András ismertette az MNB 10, a pénzügyi stabilitást hosszútávon biztosítani képes, a hitelesek terheit fokozatosan és érdemben csökkentő javaslatát. A Magyar Nemzeti Bank elnöke felhívta a gazdasági miniszter figyelmét arra, hogy az MNB olyan megoldások kidolgozását támogatja, amely segíti az arra rászorulókat, de a fizetőképes adósokat nem sodorja a nemfizetés irányába. Hangsúlyozta továbbá, hogy miközben az MNB egyetért azzal, hogy a problémára a bankokkal közösen kell megoldást találni, a bankok tehervállalása nem veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer hosszútávú stabilitását és működőképességét, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlődésének egyik alappillére.

Ők megmondták...

A Magyar Nemzeti Bank Stabilitási jelentéseiben 2001 óta folyamatosan felhívta a figyelmet a devizahitelezés kockázataira, és javaslatokat tett a kockázatok kezelésének módjaira. A jegybank számos fórumon felhívta azonban arra is a figyelmet, hogy az MNB nem rendelkezik a kockázatok kezeléséhez szükséges hatékony makroprudenciális szabályozói eszközökkel.  

A jegybank a PSB ülésein (Pénzügyi Stabilitási Bizottság, melynek tagjai az MNB mellett a PSZÁF és az akkori Pénzügyminisztérium voltak; 2010-től Pénzügyi Stabilitási Tanács) is időről-időre figyelmeztetett az árfolyamban rejlő kockázatokra, és javaslatotokat tett az árfolyamkockázat szempontjából fedezetlen devizahitelezés növekedésével járó kitettségek kezelésére. A jegybank korábban többször felhívta a jogalkotó és a kormány figyelmét arra, hogy szabályozói eszközökkel történő beavatkozást lát szükségesnek a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok kezelésére.

Mi lehet a titokzatos 10 pont?

Kérdésünkre, az MNB kommunikációs szakértője, Listár Dániel elmondta, a 10 pontot egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni, a labda egyelőre az NGM térfelén pattog. Amint a szaktárca jónak látja, a nyilvánosság is megismerheti a jegybanki javaslatokat.

A jegybank már korábban is jelezte, hogy a bankok erőfölényét csökkenteni kell az ügyfelekkel szemben, de úgy, hogy a pénzintézetek jövedelmezősége ne romoljon. Legutóbb majd´ egy évvel ezelőtt fordult az MNB éppen Matolcsyhoz valamint Szász Károlyhoz, a PSZÁF elnökéhez egy javaslatcsomaggal, mely a lakossági hitelezés átláthatóságának erősítését célozta. Meglepő lenne, ha most drámaian új elképzelésekkel állt volna elő 10 pontjában az MNB.
 
A Magyar Nemzeti Bank már többször jelezte a bankok erőfölénnyel való visszaélésének problémáját és kezelésének szükségességét. A bankok erőfölénye főként a hiteltermékek árazásában jelenik meg, így a jegybank úgy látja, hogy az ügyfél és a bank viszonyában ezen a ponton szükséges beavatkozni - írta majd egy éve a jegybank. Éppen ezért akkor azt tanácsolták, hogy a fogyasztók számára kétféle hiteltermék legyen kínálható a jövőben: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött vagy hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék - illetve hogy e szabályok a fennálló hitelállományra is alkalmazandóak legyenek.
 
Egy éve Simor András azt tanácsolta, hogy olyan jogszabályt alkosson az NGM, mely kizárja a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítését, korlátozza a marzs lehetséges mértékét, illetve lehetővé teszi a hitelek devizában történő törlesztést is.

 Tavaly nyáron az MNB azért kritizálta a kormányzati terveket, mert szerintük nem megfelelő ponton kívántak beavatkozni a bank-ügyfél kapcsolatba. A Matolcsy Györgynek akkor írt levélben a jegybank "a lakossági hitelek kamatozásának átláthatóbbá" tételét szorgalmazta. Felhívták rá a figyelmet, hogy a kamatok egyoldalú módosítása - ezt a kormányzat azóta törvényben szabályozta -, a magas marzsszintek mind a pénzpiaci verseny ellen hatottak - ami nem szolgálta az ügyfelek érdekét. Az MNB akkori álláspontja szerint sem a hatályos jogszabályok, sem pedig a Magatartási Kódex nem segítette elő, hogy az ügyfélkör számára hátrányos gyakorlat megszűnjön.

Átlátható árazás, pozitív adóslista

Szintén korábbi javaslata volt a jegybanknak, hogy a kezelési költséget az átláthatóság végett a bankok építsék be a kamatba. Bár az ezzel kapcsolatos szabályt -technikai okokból - csak az új folyósítású hitelekre tartották célszerűnek.

Az átláthatóság ilyetén módon való javítása az MNB szerint erősebb versenyt eredményezett volna, ami hosszabb távon csökkenthette volna a nemzetközi összehasonlításban is magas hazai hitelmarzsok mértékét.

A javaslatok másik fele tavaly az ügyfelek "röghöz kötöttségén" lazított volna, hogy a hitelkiváltás a bajba jutott adósok számára valódi alternatíva lehessen. Az MNB akkori értékelés szerint ugyanis a jogszabályi környezet szinte ellehetetlenítette azt, hogy a hitelesek kiválthassák tartozásaikat, vagy azokat egy másik, kedvezőbb feltételeket nyújtó pénzintézethez vigyék.

Mivel az árazás átláthatóbbá tétele korlátozná a bankok azon lehetőségét, hogy a hitelportfólión elszenvedett aktuális veszteségeiket átterheljék a teljesítő adósokra, ezért fontos volna a hitelfelvétel megelőzően egy korrekt adósminősítésre, amivel könnyebben beárazhatnák a bankok a várható veszteségeket, és mindehhez szükség lenne a kötelező pozitív adóslista összeállítására - érvelt egy éve a jegybank. Ezzel kapcsolatban 3 ével ezelőtt már elvérzett egy törvényjavalat, amit a jagybank szerint célszerű lett volna újra elővenni.

Az MNB szerint az árazási elveket törvényben kellene rögzíteni, míg a részletkérdéseket akár rendeleti szinten is szabályozni lehetne, így lenne mód a szakmai konzultációra is.

Vélhetően a jegybank javaslatai most is hasonlóak - a problémák természete ugyanis az elmúlt egy évben nem változott gyökeresen, csak még súlyosabb gondokat generált. Az is egyértelmű, hogy az MNB olyan intézkedéseket támogat továbbra is, mely nem rontja tovább a szektor jövedelmezőségét.

Privátbankár - Zsiborás Gergő

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Katasztrófális görög helyzetről ír egy német lap

2012. május 25., 17:00
Katasztrófális görög helyzetről ír egy német lap

Görögországban leálltak a 130 milliárd eurós hitelprogramhoz kapcsolódó reformok - írta a Süddeutsche Zeitung. A német lap szerint az átmeneti kormány csaknem teljesen cselekvésképtelen, a februárban elfogadott hitelprogramhoz kapcsolódó előírásokat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni. Leállt például a privatizáció, ami önmagában is milliárd eurós nagyságrendű lyukat üt a költségvetésben.

Wo bist du Nicolas?

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook