A nyugati bankoknak sikersztori Közép-Kelet-Európa

2010. január 18., 15:48

A közép-kelet-európai befektetésekkel bíró vezető bankok most már "arra fogadnak", hogy a térség az idén megkezdi a kilábalást a gazdasági válságból

A közép-kelet-európai befektetésekkel bíró vezető bankok most már "arra fogadnak", hogy a térség az idén megkezdi a kilábalást a gazdasági válságból - áll a Financial Times körképében.

A londoni gazdasági napilap értesülései szerint az olasz UniCredit például száz új fiók megnyitását tervezi Közép-Kelet-Európában, az osztrák Raiffeisen International internetes bankszolgáltatást indít, az Erste pedig csak Romániában - legnagyobb térségi piacán - hetven fiókot nyit. Federico Ghizzoni, az UniCredit közép-kelet-európai tevékenységének irányítója a Financial Timesnak azt mondta: úgy látja, hogy 2010 az átmenet éve lesz, a közelgő kilábalás első jeleivel.

Az írás szerint azonban a bizalom törékeny, és a hitelminősítők még látnak veszélyeket. A Fitch Ratings minapi elemzésében lehetséges "eseménykockázatokra" hívta fel a bankok figyelmét - idézi fel a brit lap.

A Fitch a január első hetében Londonban kiadott helyzetértékelésben azt írta: az idén valószínűleg "számos piaci szereplő újragondolja, hogy milyen stratégiai ésszerűség szól közép-kelet-európai tevékenysége mellett".

A nagybefektetők várhatóan fenntartják térségbeli működésüket, esetleg valamelyest kiigazítják portfoliójukat. A kisebb hálózatokat üzemeltető befektetők azonban megfontolás tárgyává tehetik tevékenységüket, tekintettel a gazdasági kihívásokra és a növekedési dinamika várható korlátaira - állt a legnagyobb európai hitelminősítő elemzésében.

A decemberben már alkalmazott negyed százalékpontos kamatcsökkentési mérték fenntartását várják londoni felzárkózó piaci elemzők a magyar jegybanktól az idei első kamatdöntő ülésen is, ugyanakkor egyelőre nem számolnak az euróövezeti jegybank kamatszigorításával.

A Fitch Ratings szerint mindazonáltal csekély annak a valószínűsége, hogy az anyabankok hagynák tönkremenni közép-kelet-európai érdekeltségeiket, mindaddig, amíg nagy stratégiai jelentőséget tulajdonítanak tevékenységüknek e térségben, különösen az EU-tagállamokban. A támogatás megvonásának kockázata azonban növekedhet, ha a térség - és ennek következtében valamely helyi érdekeltség - stratégiailag kevésbé fontossá válna, főleg akkor, ha egy adott anyavállalat gyenge pénzügyi helyzetben van, és maga is segítségre szorul saját kormánya részéről - állt a Fitch londoni elemzésében.

A Financial Times körképe szerint a pénzügyi katasztrófa, amely még egy éve is fenyegette a térséget, nem következett be, köszönhetően az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségének, a vártnál jobb teljesítménynek a térség fő gazdaságaiban, valamint a közép-kelet-európai országokban jelenlévő nyugati bankok ellenállóképességének. Nem lesz ugyan gyors visszatérés a válság előtti élénk növekedéshez, de a teljes pénzügyi összeomlás most már teljesen valószínűtlennek tűnik - írta a brit lap.

A bankok mindazonáltal a nem teljesítő kinnlevőségek növekvő állományával küszködnek; Magyarországon ezek aránya az eszközállományhoz mérve - a Capital Economics londoni gazdaságelemző cég adatai szerint - jelenleg 9,5 százalék, Romániában 11,2 százalék, Lettországban 14,5 százalék. A térségi bankok tőkeellátottsága jó, ám Magyarországon a kinnlevőségek értéke eléri a betétállomány 150 százalékát, Lettországban pedig 280 százalék ez az arány.

Vegyes hírek érkeztek Európa és az USA helyzetéről
Federico Ghizzoni, a UniCredit térségi igazgatója ugyanakkor a Financial Timesnak azt mondta: nem számol azzal, hogy jelentős mértékben tovább emelkedne a nem teljesítő kinnlevőségek aránya, mert a növekedési ütem már tavaly is lassult.

Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója egyenesen "sikersztorinak" nevezte Közép-Kelet-Európát, mondván: a nyugaton tevékenykedő bankok jelentős részével ellentétben "mi még mindig haszonnal működünk", annak ellenére, hogy milyen súlyos következményekkel járt a válság a térség gazdaságaiban.

Külön írás foglalkozik a Financial Times körképén belül az OTP-vel, megállapítva: a magyar bank a hitelválság előtt "Közép-Európa sztárja volt", tavaly márciusra azonban 1355 forintos mélypontra zuhant a részvényárfolyama a 2007 júliusában mért 10960 forintos csúcsról, és az állam 1,4 milliárd euró kölcsönt nyújtott a hitelfolyósítás fenntartására. Az OTP azóta a hitelnek mintegy a felét már visszafizette, részvénye pedig túlteljesítő volt a széles merítésű DJ Stoxx 600 európai bankindexen belül.

Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a lapnak elmondta: a bank "meglehetősen nyereséges maradt" a nyilvánvaló súlyos portfolió-romlások ellenére is. Az OTP - 13,2 százalékos Tier 1 szintű tőkemegfelelési mutatójával és 5,4 milliárd eurós nettó likviditási tartalékával "át tudja vészelni a válságot" - tette hozzá az igazgató.

Érthetetlen, de irattengerben úsznak a bankok
Brókerek, bankárok: soha ennyit nem vittek haza

Magyarország "költségvetési" világelső
Betelt a pohár: visszakérik a pénzt a bankoktól
A banki ügyfelek a nyugdíjas éveikre tesznek félre

MTI

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

Facebook