A gazdasági válság tovább mélyítette a magyarokra jellemző társadalmi depressziót: az élettel való általános elégedettség Magyarországon csak 42 százalékos

A gazdasági válság tovább mélyítette a magyarokra jellemző társadalmi depressziót: az élettel való általános elégedettség Magyarországon csak 42 százalékos

A magyarok és az Európai Unió polgárainak többsége a munkanélküliséget tartja a legjelentősebb problémának - derült ki a csütörtökön Budapesten bemutatott 72. Eurobarométer-felmérés magyar nemzeti jelentésének adataiból.

A 2009 őszén elvégzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 58 százaléka a munkanélküliséget jelölte meg a legsúlyosabb problémának egy előre összeállított listáról. A korábbi Eurobarométer-felmérések során a munkanélküliséget még soha nem tartották ilyen nagy arányban a legjelentősebb problémának, amellyel az országnak szembe kell néznie - hívta fel a figyelmet Duránszkai Gábor, a magyarországi felmérést készítő TNS Hungary ügyvezető igazgatója.   
   

Önt mi zavarta a legjobban januárban? Szavazzon!

A gazdasági válság tovább mélyítette a magyarokra jellemző társadalmi depressziót. Az élettel való általános elégedettség Magyarországon továbbra is jóval az EU-átlag alatti: a megkérdezetteknek csak 42 százaléka elégedett az életével, míg az unióban ez az érték 78 százalék. A nemzetközi összehasonlításban - az előző évekhez hasonlóan - továbbra is csak Bulgária előzi meg a magyarokat az elégedetlenség tekintetében. 
  
A világ és az EU gazdasági helyzetét tekintve ugyan a magyarok csaknem harmada számít kedvező fordulatra, azonban saját életében, illetve hazája gazdasági helyzetében - jóval az EU-átlag alatt - már csak 14 százalék vár javulást egy éven belül.
   

A 72. Eurobarométer-felmérés Magyarországon 2009. október-novemberben készült 1023, 15 évesnél idősebb résztvevő megkérdezésével.

Az EU-ba vetett bizalmat illetően a magyarok kedvezőbben vélekedtek az előző felmérés eredményéhez képest: a legutóbbi közvélemény-kutatás óta eltelt időszakban 4 százalékponttal, 53 százalékra nőtt azok aránya, akik bíznak az unióban. Ez az arány 5 százalékponttal meghaladja az EU-átlagot. 2009 őszére kis mértékben tovább nőtt és 34 százalékra emelkedett azok aránya, akik pozitívan ítélik meg, hogy Magyarország csatlakozott az EU-hoz. A többség, a válaszadók 42 százaléka viszont továbbra is úgy érzi, "se nem jó, se nem rossz dolog" az uniós tagság. A megkérdezettek 22 százaléka látta kifejezetten negatívnak Magyarország csatlakozását.
   
Magyarországon és az EU többi tagállamában a válaszadók csaknem fele számára az unió az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadságát jelenti. Figyelemreméltó, hogy a magyarok az EU-átlagnál nagyobb arányban társítják az EU-hoz a munkanélküliséget és a magasabb bűnözési mutatót - derült ki a tájékoztatón.
   
Az Eurobarométer-felmérésben megkérdezték az emberek véleményét az EU további fejlődésével és legfontosabb feladataival kapcsolatban is. A 2009 tavaszán végzett felméréshez képest az euró bevezetésének támogatottsága 3 százalékponttal nőtt a magyarok körében. Az integráció erősítésének irányait tekintve a magyar és a többi uniós válaszadók számára a gazdasági ügyek, az energiakérdések , valamint a szociális és az egészségügyi kérdések a legfontosabbak. A bűnüldözésnek és a bevándorlási kérdéseknek EU-átlagban nagy a jelentőségük, ám Magyarországon ez viszonylag kisebb érdeklődésre tart számot.
   
A gazdasági válság elleni védekezésben eltér a magyar és a többségi uniós álláspont. Míg a többi tagállamban az emberek a kis- és középvállalatok fokozott támogatásában és az oktatási, képzési és kutatási beruházásokban látják elsősorban a kiutat a válságból, a magyarok inkább a munkanélküliek és a legszegényebb rétegek támogatását szorgalmaznák. 
   
A KSH számai még nem túl fényesek
Két országnyi ember lett munkanélküli
17 évet zuhant Szabolcs 

MTI