1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Bajnai Gordon: az euró válságáért mindenki felelős

Bajnai Gordon: az euró válságáért mindenki felelős

2011. október 03., 12:46

Az EU egy olyan pálya, ahol 27 ország játszik, és mindig a németek fizetik a számlát - írja Bajnai Gordon

Az EU választott vezetőinek nem elég szakmailag helyes válaszokat találni a krízis megoldására, de mögéjük a demokratikus többség támogatását is meg kell szerezniük. Ezért lett a pénzügyi válság mára politikai válsággá - írja Bajnai Gordon az európai helyzetet elemző cikkében a CNBC vendégblogjában.

Bajnai szerint az EU-nak négy kérdésre kell válaszolnia az euróválság megoldásához. Először is, van-e olyan ország, mely a válság előtt nem húzott volna hasznot a közös valuta "tökéletlen" működéséből? Nincs - válaszolja meg azonnal a kérdést a volt miniszterelnök, aki szerint mind a mag- mind pedig a peremországoknak "bűnrészességük van a maastrichti kritériumok felvizezésében".

"Egy gyengébb euró és a közös piac előnyei nyilvánvalóak az exportvezérelt német gazdaság számára, miként lehetővé tették azt is, hogy érdemtelenül felgyorsuljon az életszínvonal javulása a déli országokban" - idézi a volt kormányfő bejegyzését a hvg.hu.

"Az EU egy olyan pálya, ahol 27 ország játszik, és mindig a németek fizetik a számlát" - írta át a kapusként a sportpályán gyakran jeleskedő Bajnai Gary Linecker hírhedt mondatát ("A futball olyan játék, amit 22-en játszanak 90 percen át, és a végén mindig a németek nyernek"). Ezzel a volt miniszterelnök arra utal, hogy többé egyetlen potyautas ország sem ejtehti túszul a többieket, a múlt hibáiak költségeit mindenkinek állnia kell.

"Csak olyan megoldást lehet fontolóra venni, amely világosan elhatárolja a múlt költségeit, és kizárja, hogy a jövőben ilyen hibák megismétlődjenek" - írja Bajnai.

A volt miniszterelnök utal rá, hogy nem biztos hogy elvárható Görögországtól, hogy fájdalmas és "tiszteletreméltó" erőfeszítéseket tegyen meg a bizonytalan jövőért - a volt kormányfő szerint nem valószínű, hogy a görögök le tudják szorítani adósságszintjüket.

Bajnai szerint egy görög csőd után sem járna jól senki azzal, ha felbomlana az eurózóna és többen visszatérnének eredeti valutájukhoz. Ez ugyanis gazdasági káoszhoz vezetne és nemcsak Európában, nem is beszélve arról, hogy az eurózónából való kilépés Németországnak 20-25%-os GDP visszaesést hozna az első évben, Görögországnál ez a szám pedig 40-50%.
Bajnai szerint mindez valószínűleg az európai integráció jelen formájának végét vonná maga után, felgyorsítaná az európai kontinens hanyatlását és visszafordíthatatlanná tenné a folyamatot.

Így oldaná meg Bajnai

Mindezeket a tényezőket átnézve a válságra a következő választ kell adni Bajnai szerint.  Először is létre kell hozni egy európai valutaalapot. Az európai bankrendszert megfelelő (politikailag elfogulatlan) stressztesztek alapján fel kell tőkésíteni. Evégett prudens megoldás az EFSF/ESM (Európai Pénzügyi Stabilitási Alap/Európai Stabilitási Mechanizmus) Európai Valutaalappá alakítása, amely képes részesedést vásárolni az egész pénzügyi rendszer szempontjából fontos pénzügyi intézményekben, amely (az Európai Központi Bank vagy a piacok útján) maga is külső forrásokat tud bevonni a válságkezelésbe, és amely a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonlóan függetleníteni tudja magát a rövid távú politikai befolyásolástól. Ez igen hasonló elképzelés ahhoz, amit a hétvégén Soros György is felvázolt.

Másodszor, a most életbe léptetett Euró Plusz Paktumot össze kell kapcsolni egy automatikus kizárási mechanizmussal. Vagyis ha egy tagállam notóriusan nem teljesíti a költségvetési feltételeket, azt gyorsan, rendezetten de előre egyeztetett módon ki kell zárni az euróövezetből - Bajnai szerint ez csak a jövőre nézve lehet megoldás.
Ez a szankció, kombinálva az alkotmányba foglalt fiskális szabályokkal, független ellenőrzéssel, valamint a költségvetési és a versenyképességi politika erőteljesebb és állandó koordinálásával, végső garanciaként működhetne annak érdekében, hogy egyetlen tagország felelőtlen viselkedése se tehesse ki kockázatnak a többieket.

El kell engedni a görög adósság egy részét

A görög szuverén adósságot át kell strukturálni az euróövezeten belül, úgy, hogy nagyjából a jelenlegi szint felére csökkenjen (a GDP 80 százaléka alá). Ezt a magánbefektetőkkel szemben fennálló adósságállomány számottevő részének levágása, a maradék garantálása, valamint a közpénzből nyújtott hitelek egy részének feltételekhez kötött törlése révén lehet elérni. Az államadósság törlésének feltételeit szigorúan egy tízéves reális, de feszített fiskális konszolidációs és versenyképesség-fokozó program főbb lépéseihez és menet közbeni eredményeihez kell kötni, mivel a végső cél az, hogy Görögország visszatérjen a rendes adósságszolgálathoz, a fenntartható növekedéshez és a piacról történő finanszírozáshoz

Bajnai szerint mindehhez még szorosabb együttműködésre van szükség, nemcsak a nemzetállamok, de a politikai pártok szintjén is. Szerinte még az eurószkeptikusok sem akarhatják megismerni, milyen az, ha összeomlik az eurózóna.

Ha Európa meg is találja az előre vezető helyes utat, azon végigmenni néhány évig fájdalmas lesz. De az már a politikai vezetők felelőssége, hogy ezt az áldozatot végső soron érdemes legyen meghozni - zárja sorait a volt miniszterelnök.

Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook