Elzárással is büntethetővé válnak azok, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el, köztük a fiatalkorúak is

Elzárással is büntethetővé válnak azok, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el, köztük a fiatalkorúak is, akik akár 45 napra is börtönbe kerülhetnek.

Az Országgyűlés 261 igen és 46 nem szavazattal fogadta el a szabálysértési törvény módosításának minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 262 igen és 46 nem szavazattal léptették hatályba. A jobbikos képviselők nem szavaztak, és felállva, tarkóra tett kézzel jelezték tiltakozásukat. Balczó Zoltán, jobbikos képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a javaslatot a gárdistákat sújtó rendelkezései miatt nem tudják elfogadni.
   
A törvényjavaslat indoklása szerint a módosításra az egyes cselekmények társadalomra veszélyességének növekedése, a kistelepülésen élőket sújtó tulajdon elleni szabálysértések felderítetlenül maradása miatt volt szükség.
   
A módosítás egyebek mellett 30-ról 50 ezer forintra növelte az önkormányzat által kiszabható pénzbírság összegét, és lehetővé teszi a fiatalkorúak - eddig tiltott - elzárását is szabálysértés miatt.
   
A törvény szerint elzárást is kaphat, aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést, rongálást követ el. Ugyanilyen büntetést vezet be a jogszabály a magánlaksértésre, a valótlan bejelentésre, valamint a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvételre vagy nyilvános rendezvényen a szervezet egyenruhájának viselésére.
   
A fiatalkorúakat egytől harminc napig terjedő időtartamra lehet elzárni és el kell különíteni a felnőttektől. Ha több elzárással is sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, akkor ez negyvenöt nap is lehet.
   
A törvény szerint aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, orgazdaságot vagy ekkora összeget meg nem haladó visszaélést, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést követ el szintén elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ugyanez lehet a büntetés a nem gépi meghajtású járművek - például kerékpár - ellopásáért. Szinten ezek a büntetési tételek érvényesek a rongálásnál: ide tartoznak a műemlékek, muzeális tárgyak, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelek, tömegközlekedési vagy távközlési eszközök, közúti jelzések, továbbá parkok vagy az ahhoz tartozó felszerelések. Alternatív büntetésként a javaslat lehetővé teszi elzárás kiszabását a magánlaksértés, a valótlan bejelentés esetén is.

Szintén elzárással büntethető, aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a feloszlatás után részt vesz vagy nyilvános rendezvényen a szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli. Az indoklás szerint "a közvéleményt irritálja, hogy noha a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel sok helyen a nyilvánosság előtt történik, mégsem kerül sor rövid időn belül a tényállás felderítésére és hatékony szankcionálására". Szabálysértési bírságként ezekben az esetekben legfeljebb 150 ezer forintos büntetést lehet kiszabni.
   
Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap lehet. Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több elzárással sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, akkor az időtartam kilencven nap is lehet.
   
Ennek nem csak az lehet a következménye, hogy fokozódik az e szabálysértések elkövetését visszatartó erő, ennél lényegesebb, hogy növekedhet a felderítés eredményessége, hiszen az elzárással is sújtható szabálysértések esetén eltérő a szabályozás, például gyorsított eljárás van érvényben - olvasható az jogszabály indoklásban. A törvény tágítja a szabálysértéssel kapcsolatos őrizetbe vétel lehetőségét, illetve a tettenérés fogalmát.
  
"A rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén - ha tettenérésre kerül sor - az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja" - áll a jogszabályban.
   
A szabálysértések felderítését a tapasztalattal nem rendelkező jegyző helyett a büntetőeljárások során már ez irányú ismereteket szerzett rendőrség hatáskörébe utalja a javaslat, amely bővíti a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának lehetőségét. A törvénycsomag megteremtené annak lehetőségét, hogy helyi bírósági hatáskörben egyesbíróként járhassanak el a bírósági titkárok.
   
A javaslat szerint a terrorfenyegetettséggel összefüggő információk komplexebb adatok alapján történő elemzését, értékelését, valamint a szükséges döntési szintek csökkentését, és ezáltal a döntések gyorsítását eredményezi, hogy ezeket a feladatokat az országos rendőrfőkapitány helyett a belügyminiszter irányításával végzik majd. A törvény a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.

MTI