Kiszámíthatatlanság: pénztári kritika a kormánynak

2009. szeptember 14., 11:15

A következetlen gazdaságpolitikai lépések nem kedveznek a pénztári megtakarításoknak

Kedvezőtlenül érinti a magánnyugdíjpénztárak tagjainak befektetéseit az a változás, mely szerint a magánnyugdíjpénztárak a különböző portfólióknak csak egy megadott részét tarthatják külföldi részvényekben és állampapírokban. Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója a rendelkezés kapcsán nehezményezi, hogy ezután a pénztárak befektetési lehetősége jelentősen beszűkül - tudatta a kassza a Privátbankárral.

A kormány július végén a devizakittettség szűkítése mellett döntött. Az új rendelettel a magánnyugdíjpénztárak az ún. növekedési portfólió vagyonának 35, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliók vagyonának 20, illetve 5 százalékát tarthatják nem forintban nyilvántartott eszközökben, lényegében külföldi részvényekben és állampapírokban. A jogszabályi követelményeknek a klasszikus és a kiegyensúlyozott portfóliók esetében 2009. december 31-éig kell megfelelni. A taglétszámot és a vagyont illetően legnagyobb részt képviselő növekedési portfoliók esetében kétlépcsős megfelelést ír elő a jogszabály: 2009. december 31-ig még megengedett legfeljebb 45 százalékos devizaarány, a 35 százalékos limitet elég 2010. szeptember 30-áig teljesíteni.

Miért?
2006-ban Magyarországon kidolgozták a választható portfoliós rendszert. A magánnyugdíjpénztárak lehetőség szerint különböző időpontokban vezették be, de 2009-től már mindegyiküknek kötelező volt alkalmazni az új rendszert, melynek lényege, hogy a magánnyugdíjpénztárba befizetett tagdíjakat a pénztártagok az általuk választott hozamelvárású és kockázatú befektetési csomagnak megfelelően fektessék be.
A tavalyi hozam csökkenéskre reagálva a kormány a korábban hosszú távra kidolgozott választható portfóliós rendszer felpuhítása mellett döntött; miszerint egy tavalyi törvénymódosítással az adott portfóliók kapcsán előírt részvényhányad elérését 2011. június 30-ig meghosszabbította.
A kormány július végén a devizakittettség szűkítése mellett döntött. Az új rendelettel a magánnyugdíjpénztárak az ún. növekedési portfólió vagyonának 35, míg a kiegyensúlyozott és a klasszikus portfóliók vagyonának 20, illetve 5 százalékát tarthatják nem forintban nyilvántartott eszközökben, lényegében külföldi részvényekben és állampapírokban. A jogszabályi követelményeknek a klasszikus és a kiegyensúlyozott portfóliók esetében 2009. december 31-éig kell megfelelni. A taglétszámot és a vagyont illetően legnagyobb részt képviselő növekedési portfoliók esetében kétlépcsős megfelelést ír elő a jogszabály: 2009. december 31-ig még megengedett legfeljebb 45 százalékos devizaarány, a 35 százalékos limitet elég 2010. szeptember 30-áig teljesíteni.
A magyar kormány ezen döntésével a régióban nem egyedüliként maximalizálja a devizakitettséget a nyugdíjpénztári megtakarítások piacán: Lengyelországban a választható portfóliós rendszert is már alapvetően úgy vezették be, hogy 5 százalékban maximálták a nemzetközi befektetések  arányát az egyes portfóliókban. A lengyel nyugdíjpénztárak ezen korlátozás mellett is bőven válogathatnak a befektetésekben, hiszen a lengyel tőzsde a magyarországinál jóval nagyobb számú A és B kategóriás értékpapírt kínál. Lengyelország és Magyarország a régió nyugdíjpénztári piacának két legmeghatározóbb szereplője; ezen két piac jellemzően élen jár az újítások bevezetésében, és mutat példát a régió nyugdíjkasszáinak. Mindemellett a szakértők óvatossággra intenek az ilyen szabályozásokkal kapcsolatban, hiszen a devizakitettség korlátozásának nemzetközi megítélése máig sem egységes: az Unió például eljárást indított Lengyelország ellen a tőke  szabad áramlásának korlátozása miatt.

A magyar magánynyugdíjpénztári tagok, így a legnagyobb hazai magánkassza, az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjainak befektetéseit is kedvezőtlenül érinti az a változás, mely szerint a magánnyugdíjpénztárak a különböző portfólióknak csak egy megadott részét tarthatják külföldi részvényekben és állampapírokban. Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár vezetője elmondta: „A mostani kormányrendelet visszalépést jelent a korábbi helyzethez képest, hiszen ez egyértelműen csökkenti az egyes portfoliók diverzifikálhatóságát. Az új, korlátozott körülmények között a különböző kockázati szintű válaszható portfóliók esetében nem valósítható meg a kockázatok és hozamok optimális összhangja. A választható portfoliók bevezetésének egyik fő célja éppen a hozamok növelése volt a lehető legalacsonyabb kockázati szint mellett, a legújabb kormányrendelet módosítás viszont ennek megvalósítása elé gördít akadályt.”

„Tudomásul vettük, hogy az intézkedés célja a forintbefektetések ösztönzése. Figyelembe véve azonban, hogy a jelenlegi magyar részvénypiac meglehetősen szűk, és így kevés befektetési lehetőség kínálkozik, üdvözlendő lett volna a kormány részéről, ha a törvénymódosítással párhuzamosan különböző ösztönzési lehetőségeken keresztül bátorítja a magyarországi vállalatok tőzsdére lépését” – tette hozzá Nagy Csaba.
Jelenleg meglehetősen kevés vállalat részvénye szerepel A vagy B kategóriában. Mindezek mellett az előírás betartása a két lépcsős határidővel feltehetően nem okoz majd gondot az OTP Magánnyugdíjpénztárnak, hisz az újonnan beérkező befizetések nagyobb hányadát fogjuk magyar állampapírokba és részvényekbe fektetni.

100 milliárd forint körüli friss tőke érkezett
A számmisztika dobja meg a részvényállományt
Felejtsük el a béren kívüli juttatásokat!
Hazaterelik a nyugdíjpénztári vagyonokat

Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

2012. május 25., 19:14
Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

A napsütéses órák száma és az adósságdinamika mintha egyenes arányban állna egymással, minél délebbre megyünk annál nagyobb a baj - így van ez Spanyolországon belül is. Az autonóm tartományoknak annyi pénzre van szükségük év végéig, amennyi toxikus eszközt a bankrendszer az esztelen ingatlanfejlesztéseknek hála "összeszedett". De ki adott nekik pénzt eddig?

Facebook