Több nyugat-európai és euróövezeti bankrendszerre is átterjedhet a görög szuverén adósságválság járványos hatása, Közép-Kelet-Európában ugyanakkor "nem érett meg a helyzet" a görög járvány teljes körű átterjedésére, mivel a térség makromutatói sokkal jobbak, mint a sebezhető eurótagállamokéi - áll vezető londoni hitelminősítő és befektetési házak csütörtöki helyzetértékeléseiben.

Több nyugat-európai és euróövezeti bankrendszerre is átterjedhet a görög szuverén adósságválság járványos hatása, Közép-Kelet-Európában ugyanakkor "nem érett meg a helyzet" a görög járvány teljes körű átterjedésére, mivel a térség makromutatói sokkal jobbak, mint a sebezhető eurótagállamokéi - áll vezető londoni hitelminősítő és befektetési házak csütörtöki helyzetértékeléseiben.

A Moody´s Investors Service nemzetközi hitelminősítő 11 oldalas csütörtöki londoni elemzésében Portugáliát, Spanyolországot, Olaszországot, Írországot és Nagy-Britanniát nevezte meg azon országok között, amelyek bankrendszereire a szuverén hitelkockázatból eredő potenciális járvány átterjedhet. A ház szerint ezeknek az országoknak a pénzügyi szektorai "máris a piaci figyelem középpontjában állnak".
   
Jóllehet Görögország és a felsorolt többi EU-, illetve euróövezeti tagállam különböző kihívásokkal néz szembe, azonban a szuverén kockázatból eredő járványveszély miatt elmosódhatnak az egyes bankrendszerek közötti különbségek, ami már egységes fenyegetést jelentene - áll a Moody´s elemzésében.    
 
A Morgan Stanley befektetési bankcsoport londoni elemzőinek csütörtöki értékelése szerint Közép- és Kelet-Európa (CEE) EU-tagállamai - Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia és Bulgária - széleskörű makro-összehasonlításban sokkal jobb állapotúak, mint a járvány veszélyeztette euróövezeti tagok, és - "feltéve, hogy a tőkepiacok működőképesek maradnak" - a CEE-térség várhatóan jobban fog teljesíteni a mostani volatilis helyzetben, mint Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország (a cég által használt angol rövidítéssel GIPS).
  
A ház összehasonlító elemzése kiemeli, hogy a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta "még Magyarországon is" sokkal kisebb, mint Görögországban vagy Olaszországban, jóllehet a magyar adósságmutató közelít a 80 százalékhoz.
   
Magyarország elsődleges államháztartási egyenlege ráadásul meredek kiigazításon ment át az elmúlt években, és jelenleg hozzávetőleg zéró az így számolt hiány. Görögországban ugyanakkor az elsődleges - vagyis a kamatfizetési kötelezettségek kiszűrésével számított - államháztartási egyenleg hiánya tavaly meghaladta a hazai össztermék 7 százalékát; Spanyolországban 9 százalék volt az elsődleges deficit, Portugáliában pedig 5 százalék - áll a Morgan Stanley csütörtöki londoni elemzésében.
   
A ház külön kiemeli, hogy a folyómérleg-hiányok, amelyeket a pénzügyi válság előtt a CEE-térség sebezhetőségének egyik fő jelzőszámaként tartottak nyilván, szintén "drámai" korrekción mentek át. E korrekció Magyarországon például olyan meredek volt, hogy a magyar folyómérleg egyenlege a korábbi deficitből kis többletbe fordult.
   
A hitelkiáramlás és a fogyasztás várható normalizálódásával a folyómérleg-hiányok nyilván ismét bővülni fognak a kelet-európai országokban, de tekintettel arra, hogy a cég elemzői szerint mennyire valószínűtlen a hitelkiáramlás visszatérése a válság előtti ütemekhez, a Morgan Stanley szerint valószínűleg nem alakulnak ki ismét kétszámjegyű folyómérleg-hiányok a térségi országokban.
   
A GIPS-országok közül azonban különösen Görögországban és Portugáliában tűnik változatlanul magasnak a külső fizetési hiány, ami azt jelenti, hogy ezeknek az országoknak a finanszírozása nagyobb mértékben függ a külföldi tőkétől, mint a CEE-térségé - áll a Morgan Stanley elemzésében. A GIPS- és a CEE-országok adóskockázati megítélésében továbbra is jelentős különbséget jeleznek - a kelet-európaiak javára - a törlesztéskockázati biztosítási ügyletek árazásai.
   
A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői csütörtökön az MTI kérdésére elmondták: a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére kínált hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi késői londoni kereskedésben rekord közeli szinten, 883 bázispont környékén járt a 844 bázispontos előző záró után. A portugál törlesztésbiztosítási díjszabás a 415,3 bázispontos záróról 428 bázispontra, a spanyol CDS-árazás 230 bázispontról 242 bázispontra drágult. A CMA londoni elemzői az MTI-nek csütörtökön elmondták: az aznapi kereskedésben a magyar CDS-díjszabás a 232 bázispontos zárószintről 247 bázispont környékére növekedett.
   
Ennek alapján a törlesztési leállás kockázatára biztosítási ügyleteket nyújtó piaci szereplők a csütörtöki londoni kereskedésben minden 10 millió euró magyar államadósság után évente 247 ezer euró körüli törlesztéskockázati biztosítási díjat számítottak fel a befektetőknek az irányadó ötéves futamidőre, csaknem 640 ezer euróval kevesebbet, mint Görögország esetében.


Az EU és az IMF az egyetlen esély

A görög pénzügyminiszter szerint az államcsőd és a májusban esedékes államadósság-törlesztés felfüggesztésének elkerülésére a EU-tól és az IMF-től való hitelfelvétel az egyetlen esély.

Jeórjiosz Papakonsztantinu - aki a parlamentben, a megszorító csomag tervezetének vitáján szólalt fel - hangsúlyozta: a görög államkincstárban nincs elegendő pénz ahhoz, hogy újrafinanszírozzák a május 19-én lejáró 9 milliárd eurós államkötvényt, ezért az egyetlen lehetőség az esedékes adósság kifizetésére a megmentési csomag "megcsapolása".

Közelít a rémálom: kritikus állapotban az eurózóna
Nem ijedtünk meg a görög káosztól
Kőként zuhan az euró, szárnyal az arany

MTI