Öt éven belül a magyarországi munkahelyek kilencven százalékának betöltéséhez elengedhetetlen lesz a digitális írástudás - mondta az Informatikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára

Öt éven belül a magyarországi munkahelyek kilencven százalékának betöltéséhez elengedhetetlen lesz a digitális írástudás - mondta Klotz Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) főtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Az IVSZ és a MeFIT Alapítvány (Magyar-európai Fejlesztésekért az Információtechnológiában Alapítvány), csatlakozva az unió húsz országban elindított e-képességek hetéhez (e-skills week), országos rendezvénysorozaton hívja fel a döntéshozók, kis- és közepes vállalkozók, illetve a diákok figyelmét arra, hogy a digitális írástudás milyen fontos szerepet játszik a munkaerőpiacon is. Az öt vidéki helyszínen, több száz résztvevővel történt találkozásokat összegezve Klotz Tamás elmondta, a kkv-k nem érzékelik az informatika fontosságát, s csupán költségelemként tekintenek rá. Nemigen tudják, mire használható az informatika, s azt sem, miképpen növelhetnék hatékony alkalmazásával versenyképességüket. A két szervezet hasonló témában a fővárosban három rendezvényt tart.
   
Tilesch György, az alapítvány főigazgatója kifejtette: a magyar felnőttképzés többnyire nem piacképes, s inkább csak beszélnek az élethosszig tartó tanulásról a munkaadók és a munkavállalók, de nem eszerint tevékenykednek. Hozzátette: a magyar kis és közepes cégeknek csupán 5-10 százaléka folytat belső képzést, szemben a nagyvállatok 25 százalékával. Ebből következően egy olyan munkavállaló, amelyik kis, vagy közepes céghez kerül, gyakorlatilag lemondhat a felnőttképzéséről.

Újabb tapasztalatként elmondta, Magyarországon fele annyi vállalkozó gondolja fontosnak a felnőttképzést, mint például Csehországban. Ugyanakkor a magyar munkaadó munkavállalókkal szembeni informatikai tudásbeli elvárásai megegyeznek egy svéd munkaadóéval. Az elvárások tehát nagyok, miközben a vállalatok nem támogatják a munkavállalókat abban, hogy ezeknek meg tudjanak felelni.

Klotz Tamás a diákokról azt mondta: sokkal jobban érdeklődnek az informatika iránt, de a nyelvtudás hiánya őket is akadályozza a világhalón való közösségi együttműködésben, kapcsolattartásban. A főtitkár elmondta azt is, hogy az IVSZ közreműködésével elindítanak egy országos tesztet, ami az állampolgárok, ezen belül elsősorban a diákok digitális felkészültségét méri fel.


Az internet alapvető emberi jog

A netet használók 87 százaléka véli úgy egy huszonhat országban több mint 27 ezer résztvevővel végzett felmérés szerint, hogy a világháló elérésének szerepelnie kellene az alapvető emberi jogok között, az internetetkapcsolattal még nem rendelkező válaszolók 70 százaléka pedig úgy érzi, hogy szüksége lenne internetre.

Japánban, Mexikóban és Oroszországban a megkérdezettek közel 75 százaléka azt mondta , hogy nem tudna meglenni internetkapcsolat nélkül. A világhálót a felmérés török résztvevői támogatják a legelszántabban, mert ott a megkérdezetteknek 90 százaléka tekinti alapvető emberi jognak az internetet - olvasható a BBC hírportálján.
   
"A kapcsolattartáshoz való jogot nem szabad figyelmen kívül hagyni" - mondta Hamadoun Toure, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) főtitkára. Hozzátette, hogy az eddigi találmányok közül az internet a legnagyobb lehetőségeket rejtő felvilágosító eszköz. Szerinte a kormányoknak olyan alapvető infrastruktúraként kellene kezelniük az internetet, mint amilyenek az úthálózatok, a vízvezetékek vagy akár a hulladékkezelés.
   
A válaszolók 78 százalékának meggyőződése, hogy az internet nagyobb szabadságot biztosít számukra. Ez a nézet egyébként az amerikai felhasználók körében a legnépszerűbb, akik a szabad véleménynyilvánítás leghatékonyabb eszközének is az internetet tartják.
   
Sokakat viszont a neten leselkedő veszélyek - különböző visszaélések, a magánéleti szféra megsértése, hackertámadások - nyugtalanítanak. A japán, német, francia, kínai és dél-koreai felhasználók többsége nem tekinti biztonságosnak az online véleménynyilvánítást.
   
Ennek ellenére a megkérdezettek több mint fele teljes mértékben egyetértett a felmérésnek azzal a felvetésével, miszerint a kormányoknak sehol és semmilyen mértékben sem szabadna korlátozniuk az internetet. Ezt leginkább a dél-koreai, nigériai és a mexikói válaszolók helyeselték, miközben a törökök, a pakisztániak és kínaiak mindössze 16 százaléka tartaná vissza kormányaikat attól, hogy szabályozzák az internetet - derül ki a felmérést végző GlobeScan jelentéséből.

Öt technológia, ami megváltoztatja az életünket
Nem biztos, hogy a web legyőzi a nyomtatott sajtót
Alacsony a szélessávú motiváció

MTI