Euróövezeti tagállamok és Görögország közti kétoldalú hitelmegállapodásokat javasolt Barroso - ez a megoldás már nem sértené az EU direktíváit ugyanis
José Manuel Barroso újságírók előtt kifejtette: "szükség esetén" a kétoldalú hitelezési megállapodások eszközét lehetne alkalmazni a csőddel fenyegető adósságtömeggel küzdő görög állam támogatására.
A javasolt megoldás nem ütközne az Európai Unió működését szabályozó szerződéssel, amely tiltja, hogy tagállamok átvállalják más tagállamok adósságát - mondta a brüsszeli bizottság elnöke.
A görög ügy kezelését "nem folytathatjuk úgy, ahogy eddig" - hangsúlyozta Barroso, és felszólította az uniós vezetőket, hogy a lehető leggyorsabban jussanak megállapodásra az új javaslattal kapcsolatban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) esetleges szerepvállalásáról a bizottsági vezető azt mondta, hogy nem kíván találgatásokba bocsátkozni a washingtoni központú pénzügyi szervezet részvételéről.
Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő a héten kilátásba helyezte, hogy az IMF-hez fordul segítségért, ha az uniós partnerekkel nem sikerül kidolgozni egy tervet országa támogatására. Konkrét pénzügyi segítséget Papandreu mostanáig nem kért az uniótól, pénteken azonban egy szakszervezeti gyűlésen már arról beszélt, hogy Görögországot csak egy lépés választja el a hitelképtelenségről.
Az euróövezeti államok - amelyek közül még soha egy sem szorult rá az IMF-re - megosztottak a kérdésben, és a döntést már csak a jövő heti uniós csúcsig lehet halogatni.
A hazai összterméket (GDP) meghaladó, 300 milliárd euró körüli államadóssággal küzdő Görögországnak május végéig 20 milliárd euró adóssága jár le, és a piacon jelenleg csak igen magas költséggel tud forráshoz jutni.
Görögország egy lépésre a csődtől
Fordulópont: összefog a görögökért az IMF és az EU
Két szűk esztendőre készülnek a görögök
Tőkepiac: a görögöknél és Amerikában van a kulcs
Titkos B-terv készült Görögország megmentésére
MTI
Címlapon
Elszakadt a cérna: leépítésekbe kezdenek a vállalatok
Kedvezőtlenül alakulnak az idei foglalkoztatási kilátások, mivel a legtöbb vállalat létszámcsökkentést tervez. Az elbocsátások az 500 fő feletti cégek esetében lesznek a legjellemzőbbek. A cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot bízva a javuló konjunktúrában, mára azonban úgy tűnik már nem bíznak a kedvező kimenetelben-
bazi nagy görög megszorítás
- Esik a forint, szakad az OTP – több ok is van a háttérben
- Megegyeztek a görögök, mégis lefagytak a piacok
- Megkegyelmeztek a görögök, megszületett a megállapodás
- Kicsit javítottak a görögök az államháztartásukon
- Európa legrosszabb pénzügyminisztere néz farkasszemet az államcsőddel
- A németek fele kipaterolná az eurózónából a görögöket
- Miért ne mehetne csődbe Görögország?
- A törökök nem szállítanak gázt Görögországnak
- Elszakadt a cérna: leépítésekbe kezdenek a vállalatok
- Az EU szerint nem kell aggódni a gáz miatt
Legfrissebb híreink
- Az EU szerint nem kell aggódni a gáz miatt
- Tovább küzd Spanyolország a munkanélküliség ellen
- Áprilisra létrejöhet az IMF/EU-megállapodás
- A bajok ellenére 8 százalékos növekedést vár Kína
- Soros: a görög mentőcsomag ellenére Európa nem szabadul meg a veszélytől
- A magas üzemanyag árak a Volán malmára hajthatják a vizet
- Az árfolyamgát új rendszere jobb lehet, mint a végtörlesztés
- Idén sem számíthat túl sok jóra a hazai turizmus
- Az árfolyamgát új rendszere jobb lehet, mint a végtörlesztés
- Holnaptól megint szívnak a dohányosok
- Nyáron beindul a termelés az új magyar csokigyárban
- Erősödik a forint, sírás lehet a vége
- Soros: a görög mentőcsomag ellenére Európa nem szabadul meg a veszélytől
- A magas üzemanyag árak a Volán malmára hajthatják a vizet
- Idén sem számíthat túl sok jóra a hazai turizmus
- Esik a forint, szakad az OTP – több ok is van a háttérben
- Áprilisra létrejöhet az IMF/EU-megállapodás





_fill_200x116.jpg)










