A költségvetést tekintve nincs újdonság abban a jelentésben, amelyet a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság készített az ország állapotáról - mondta Akar László, a Gazdaságkutató Zrt. alelnöke

A költségvetést tekintve nincs újdonság abban a jelentésben, amelyet a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság készített az ország állapotáról: a lényege annyi, hogy a megtett intézkedések nélkül a 2010. évi költségvetési törvényhez képest nagyobb lenne a GDP-arányos hiány - mondta Akar László, a Gazdaságkutató Zrt. alelnöke

A kormány által megtett lépések nélkül a bizottság szerint 4,8 százalék lenne a nemzeti össztermékhez viszonyított költségvetési deficit, ezzel együtt pedig 3,8 százalék. Akar László egyes tételeket túlzónak tart, és számításai szerint a hiány az intézkedések nélkül 4,6 százalék lenne. Ezek a számítások nem térnek el attól, amit már korábban is mondtak a szakértők és piaci szereplők.
   
A Pénzügyminisztérium májusi jelentésében az első öt havi várható társasági adóbevételek alapján már 609 milliárd forintról 550 milliárdra vágta vissza az éves prognózist és a személyi jövedelemadóból várható éves bevételeket is 39 milliárd forinttal csökkentette. Akar László emlékeztetett arra, hogy az előző  kormány éppen azért zárolt már 2010 januárjában 120 milliárd forint tartalékot, hogy legyen miből "fedezni" az eltéréseket. A tartalék "elköltését" viszont már a következő, azaz a mostani kormányra bízta, ám annak felhasználásáról a bizottsági jelentésben nem esik szó.
  
Akar László túlzónak tartja, például, azt a 34,5 milliárd forintot, amely a jelentés szerint a családi pótlék megadóztatásának eltörlése miatt rontja az egyenleget. Az 1,9 millió gyermeknek legfeljebb mintegy harmada után kellett volna mindössze 0,15 százalék adót fizetni a családi pótlék után, így "erősen túlzó lehet a 34,5 milliárd forint" - vélekedett Akar László.

A szakértő megjegyezte, minden költségvetésre jellemző, hogy a tények eltérnek attól. A legbizonytalanabb még mindig az, hogy a társasági adó hogyan alakul, több vagy kevesebb lesz-e a vártnál.
   
Más, nevük elhallgatását kérő szakértők a részletekkel kapcsolatban elmondták, hogy a Varga Mihály által említett 30 milliárd forint előrehozott zárjegyértékesítésre nem volt a kormánynak ráhatása, az a társaságok menedzsmentjének döntése volt. Az állami cégeknél 2009-ben kifizetett osztalékelőleg nem növeli az eredményszemléletű ESA hiányt, hiszen azt az idén kell elszámolni.
   
A közlekedési cégeknél lévő "csontvázakról" a szakértők elmondták: a MÁV-tól történt 40 milliárd forint elvonás teljesen nyilvános volt, a BKV támogatását  pedig a Fidesz is megszavazta a Fővárosi Közgyűlésben. A Malév 32 millió eurós viszontgaranciáját, amit hitelként terhelt az orosz állami Vnyesekonombank a magyar légitársaságra, azt a visszaállamosításról 2010. február 26-án aláírt  megállapodásban a kormány nem ismerte el jogszerűnek.
   
A jelentés említést tesz az E.ON energetikai cég és a kormány között 2009 közepén létrejött megállapodásról a 2005 őszétől esedékes gáztartozások kiegyenlítésére. Ennek összegét 66 milliárd forintban állapították meg, amiből 40-45 milliárdot már kifizetettek, és mintegy 20-25 milliárd forint a fennmaradó összeg - olvasható a jelentésben. A szakértők viszont emlékeztetnek arra, hogy a 66 milliárd forintot a földgáz végfelhasználói árában a fogyasztók fizetik meg, jelenleg köbméterenként valamivel több mint három forintot és így nem játszik szerepet a költségvetési egyenleg alakulásában.

MTI