1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Válság előtti időkre emlékeztetnek a befalapok

Válság előtti időkre emlékeztetnek a befalapok

2009. november 12., 08:36

Októberben átrendeződés kezdődött a befektetési alapok piacán: a likviditási alapok helyett a pénzpiaci, a kötvény- és az ingatlanalapokat fedezték fel újra a befektetők

Októberben átrendeződés kezdődött a befektetési alapok piacán: a likviditási alapok helyett a pénzpiaci, a kötvény- és az ingatlanalapokat fedezték fel újra a befektetők, akik a változékony tőkepiaci helyzet ellenére is kitartanak az alapok mellett. Az intézményi és a lakossági befektetőktől is folyamatosan friss tőke áramlik a piacra az idei második félévben, így az elmúlt hónap is pozitív szaldóval zárult.

„A válság előtti kiegyensúlyozott régi szép időkre emlékeztetett az elmúlt hónap, bár az még érezhető, hogy a befektetők részéről a bizalom csak fokozatosan épül fel” - emelte ki Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. Hozzátette: „a piaci feltételek javulása továbbra is fenntartja a befektetők érdeklődését a befektetési alapok iránt, ha pedig a gazdasági körülményekben nem történik semmi drámai változás, akkor egy újabb jó időszak elé nézhetünk”.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tagjai által kezelt befektetési alapok októberben összesen 31,7 milliárd forintot vonzottak, vagyonukat a piaci teljesítmények mintegy 10 milliárd forinttal növelték. Igaz, a magasabb kockázatú alapokból – vegyes és részvényalapok, abszolút hozamú és árupiaci alapok – vontak ki tőkét a befektetők az elmúlt hónapban, ám ennek mértéke nem volt számottevő, így összességében az októberi 1,5%-os bővülést követően, a hónap végén a BAMOSZ tagjai 416 hazai befektetési alapban 2820 milliárd forintot kezeltek.

A legnépszerűbb alapok továbbra is a nyilvános nyíltvégű értékpapír alapok: az összvagyonának döntő többségét (61,3%) ezek adják, októberben pedig az átlagnál is valamivel gyorsabban, 1,7%-kal nőtt az ilyen típusú befektetési alapokban kezelt vagyon. Összesen 27,6 milliárd forint friss tőke érkezett ilyen termékekbe, a hozam pedig 12,5 milliárd forinttal növelte a befektetők vagyonát.

Ezzel szemben a zártkörű értékpapíralapok vagyona alig változott: 5,2 milliárd forint friss tőke érkezett az alapokba, miközben ezek teljesítménye (elsősorban a részvényalapoké) 5,1 milliárd forinttal csökkentette a vagyont. Az intézményi alapokon belül októberben csak a részvényalapokba érkezett jelentős friss tőke, míg a pénzpiaci, a kötvényalapból tőkekivonás történt, leggyorsabban viszont az egyéb alap vagyona nőtt. A hónap végén a zártkörű alapok összvagyona 360 milliárd forintot tett ki, ez az alapok összvagyonának 13%-a.

Az átsorolás miatt megugró származtatott alapokat leszámítva októberben ismét a kötvényalapok produkálták a leggyorsabb havi növekedést, elsősorban a hazai kötvényalapok jelentős tőkevonzása miatt. A kötvényalapok a hónap során 17,5 milliárd forintot vonzottak, ezen felül pedig 2,9 milliárd forint hozamot értek el.  A rövid kötvényalapok vagyona 17,2%-kal nőtt, ez 13 milliárd forint friss tőkéből, és csaknem egy milliárd forint hozamból jött össze. A hosszú kötvényalapok hozama ennek majdnem a duplája lett, 1,9 milliárd forint, viszont ezekbe a termékekbe jóval kevesebb, mintegy 4,5 milliárd forint érkezett a hónapban. Vagyonuk így összességében 5%-kal nőtt. A kötvényalapok száma összesen egy alap beolvadásával 25-re csökkent, összvagyonuk viszont 9,8%-kal nőtt, így a hónap végén az alapok vagyona 229 milliárd forint volt.

A pénzpiaci alapok vagyona a hónap során 2%-kal emelkedett: ezekbe a termékekbe 14,5 milliárd forint friss tőke érkezett, és a hozamok is 6,1 milliárd forinttal növelték a vagyont, ami a hónap végén 1056 milliárd forint volt. A kategória 73%-át jelentő likviditási alapok vagyona fél százalékkal csökkent, mivel ezekből 8,3 milliárd forint vándorolt el. (Igaz, 4,1 milliárd forint hozam viszont növelte a likviditási alapok vagyonát.) A hónapban a dollár pénzpiaci alapok vonzották a legtöbb új tőkét, és a leggyorsabban is ezek vagyona nőtt, de a magyar és kisebb mértékben az euróövezeti pénzpiaci alapok iránt is volt érdeklődés. Nem mondhatják viszont el magukról ezt a likviditási alapok, amelyekből minden alkategóriában csak vonták ki a pénzt a befektetők. Ami a darabszámokat illeti: a pénzpiaci alapok száma két alap beolvadásával 53-ra csökkent októberben.

A részvényalapok száma viszont nem változott, miután egy alap beolvadással megszűnt, egy vegyes alapot pedig részvényalappá alakítottak. A 60 alap vagyona októberben 0,1%-kal nőtt, a hónap végén 327 milliárd forint volt. A befektetők az elmúlt hónapban mintegy 1,4 milliárd forintot vontak ki részvényalapokból, míg a piaci teljesítmények 1,7 milliárd forinttal növelték vagyonukat. Ezen belül a részvényalapok háromnegyedét kitevő részvénytúlsúlyos alapok vagyona fél százalékkal nőtt: bár mintegy 600 millió forint elvándorolt belőlük, csaknem két milliárdos hozam keletkezett rajtuk. A tiszta részvényalapok vagyona 750 millió forint tőkekivonás és mintegy 200 millió forint veszteség eredményeként 1,2%-kal csökkent. Leggyorsabban az észak-amerikai részvényalapok vagyona nőtt.

A hónapban felgyorsult a tőkebeáramlás az ingatlanalapokba is: összesen több mint 4 milliárd forint friss tőkét vonzottak, és 1,2 milliárd forint hozam is növelte vagyonukat. A 21 ingatlanalap vagyona így összességében 2%-kal nőtt, összvagyonuk a hónap végén 263 milliárd forint volt, ami az alapok összvagyonának 9%-a. A hazai ingatlanalapok alapjainak vagyona ugyanakkor a hónapban 1,1%-kal tovább csökkent, vagyonuk mintegy 30 milliárd forintot tett ki.

A nyilvános garantált alapok viszont nem tudhatnak jó hónapot maguk mögött: összvagyonuk ismét 1,1%-kal csökkent, hó végi vagyonuk 411 milliárd forint volt. Az 5,3 milliárd forint tőkekivonás – ami elsősorban a lejárt és nyíltvégűvé alakított alapokból kivont tőke volt – mellett a piaci teljesítmények mintegy 800 millió forinttal növelték az alapok vagyonát. (Ezek az adatok természetesen még nem tartalmazzák a jegyzés alatt lévő alapok adatait.) Az ilyen típusú alapok száma októberben 2 új alap indulásával 143-ra nőtt.

A kisebb alapkategóriák érdekes képet mutattak az elmúlt hónapban. A vegyes alapok vagyona 1,3%-kal, 95 milliárd forintra, számuk pedig száma 3 alap beolvadása, egy alap részvényalappá alakítása és egy új alap indulása egyenlegeként 44-re csökkent. A hónap során 2,6 milliárd forintot vontak ki az alapokból, amit a piaci teljesítmények 1,4 milliárd forintos vagyonnövelő hatása sem tudott ellensúlyozni.

Az egyéb alapok száma nem változott, miután egy új árupiaci alap indulása mellett az egyik legnagyobb alapot származtatott alappá soroltak át. A 12 alap vagyona az átsorolás miatt így októberben 34,2%-kal, 22 milliárd forint alá csökkent. A hónapban mintegy 400 millió forintot vontak ki a befektetők ezekből a termékekből, amelyek mintegy 440 millió forint hozamot értek el.

A nyilvános származtatott alapok vagyona 27,3%-kal nőtt, október végén 56,5 milliárd forint volt. A hónap során mintegy 160 millió forint friss pénzt vonzottak, a piaci teljesítmények pedig további közel 500 millió forinttal növelték az alapok vagyonát. Számuk a már említett átsorolás miatt 25-re csökkent.

Régiónkra alapoznak a befektetők
Hosszú távon jól jöhet a részvényalap
100 milliárd forint körüli friss tőke érkezett

Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

2012. május 25., 19:14
Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

A napsütéses órák száma és az adósságdinamika mintha egyenes arányban állna egymással, minél délebbre megyünk annál nagyobb a baj - így van ez Spanyolországon belül is. Az autonóm tartományoknak annyi pénzre van szükségük év végéig, amennyi toxikus eszközt a bankrendszer az esztelen ingatlanfejlesztéseknek hála "összeszedett". De ki adott nekik pénzt eddig?

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook