Törvényes öröklés rendjén a hagyaték végintézkedéssel nem érintett része öröklődik. A végintézkedésnek több formája van: a végrendelet, amikor az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozatot készít; az öröklési szerződés, amelyben az örökhagyó egy szerződő felet örökösévé teszi; és a halál esetére szóló ajándékozási szerződés.
Mik a végrendelet készítésének új szabályai?
Végrendeletet bárki készíthet, aki azt szeretné, hogy a törvény által meghatározott öröklési rendtől eltérően alakuljon halála után vagyona háramlása. A végrendelkezésnek még nincs kialakult kultúrája Magyarországon. Tavaly a megnyílt hagyatékok alig tíz százalékában szállt át végrendelkezés alapján a vagyon, ami jóval kevesebb a több mint 30 százalékos európai átlagnál. A korábbi szabályozástól eltérően, most már a házastársak közös végrendeletet is készíthetnek.
A végrendeletet készítheti ügyvéd, közjegyzői okiratba foglalható, de jogi képviselő bevonása nélkül is elkészíthető. „Minden esetben figyelembe kell venni a végrendelet tételének a szabályait, amelyek az új törvény szerint egyszerűsödtek. Korábban volt rá példa, hogy egy jól előkészített végrendelet azért vált érvénytelenné, mert nem volt rajta keltezés. A keltezés most már nem kötelező elem. Amennyiben bárki nincs tisztában a végintézkedés alaki előírásaival, az illetékes közjegyző díjmentes felvilágosítást ad a változásokról, formai követelményekről” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Mit jelent és hogyan változott a kötelesrész?
A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és házastársának járó minimum részesedése, vagyis a vagyon egy bizonyos része, amelyről az örökhagyó nem rendelkezhet szabadon, az a törvényes öröklés rendjén száll át. Az öröklés sorrendje ekkor, a törvényes örökléshez hasonlóan a következő: gyerekek, házastárs, szülők. A kötelesrész az új törvény szerint az örökség feléről harmadára csökken. Ennek megfelelően a hagyaték nagyobb részéről lehet szabadon rendelkezni.
A kitagadási okok is bővültek, illetve fontos változás, hogy öröklési szerződés esetén a kötelesrész igény csak akkor érvényesíthető, ha a szerződés megkötésétől számított két éven belül nyílt meg az öröklés. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint a jövőben több szempontból is felértékelődik a végrendelet. Házastársak esetében is nagyobb szükség lehet rá, mint eddig, de az élettársak például csak akkor örökölnek elhunyt párjuk után, ha az örökhagyó őket végintézkedésben örökösévé nevezte.
|
Cikkünk első részéhez több olvasói kérdés érkezett, ezeket a Magyar Országos Közjegyzői Kamara megválaszolta:
Mivel a páromnak nincs gyereke, beléphet örökösként a testvéreinek gyereke?
Az élettárs ugyanolyan jogokkal bír mint a házastárs?
|
Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult. 
