A kedvező kamatkörnyezet is hozzájárult ahhoz, hogy a második legnagyobb hazai alapkezelő által kezelt vagyon nagysága 110 milliárd forinttal nőtt az első félévben

A kedvező kamatkörnyzet is hozzájárult ahhoz, hogy a második legnagyobb hazai alapkezelő által kezelt vagyon nagysága 110 milliárd forinttal, azaz 16%-kal nőtt az idei első félévben. A K&H Alapkezelő által kezelt összeg értéke így közel 800 milliárd forintra duzzadt - hangzott el a pénzintézet mai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az első két negyedévben tapasztalt növekedés megfelelt a piaci trendeknek, hiszen az alacsony kamatkörnyezetben a befektetők a betétek helyett inkább az alternatív megoldások felé fordultak. "Erős időszak volt 2010 első fele, az ügyfelek igen nyitottak voltak" - mondta el az alapkezelő vezérigazgatója, Zobor Zsuzsanna. Hozzátette, a K&H a tőke- és hozamvédett alapokra fókuszált, és ebben a szegmensben tovább erősítette piacvezető pozícióját. "Két fajta lehetőséggel operáltunk. Egyrészt kínáltunk hosszabb futamidejű termékeket, amihez minimum hozamot csatoltunk, illetve kínáltunk rövidebb futamidejű alapokat, de ehhez csak tőkevédelem járt" - mondta el Zobor. De nagy volt az érdeklődés az eurós alapok iránt is, ami szintén az ügyfelek nyitottságát mutatja.

A lakossági megtakarítások idei évben beáramló állományában első helyen szerepelnek a befektetési alapok, a nagyjából 493 milliárdos állomány 90%-át teszik ki, a nyugdíjpénztári tartalékok stabilan tartják magukat a második helyen. Figyelemreméltó változás az állampapírok és a betétek - már említett - mélylrepülése.

Melyek az olcsó és a drága befalapok

A hosszabb távú megtakarítási formák felé terelte az ügyfeleket a tartós befektetési számla (tbsz) is, amely befektetési formában nagy lehetőséget lát az alapkezelő. Az év első felében 9000 ügyfél 27 milliárd forintot meghaladó összeget helyezett el a K&H tbsz számlákon, ez a teljes állomány nagyjából 3-4%-a. A vagyonosabb - 5 millió forintnál nagyobb összeget a K&H-nál befektető - ügyfelek valamivel kevesebb mint harmada helyezte el a pénzét tbsz számlán, a vagyonuk nagyjából 5%-át. Van potenciál tehát ebben a megtakarítási formában - vallják a pénzintézetnél.

Krizsai János, a K&H Alapkezelő termékfejlesztési igazgatója a tbsz kapcsán elmondta, hogy az adókedvezmény erős motivációt jelent a befektetőknek, akik ráadásul 3-5 éves távlatban jól tudják tervezni pénzügyeiket ezen a módon. Krizsai is megerősítette, hogy az év végéig még több befizetésre számítanak (december 31-ig van lehetőség még ilyen számlát nyitni), ahogy fogalmazott, "decemberig akár több száz milliárd forint is megmozdulhat".

Horváth István befektetési igazgató szerint a következő félévben a tőkepiacok mozgását a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság fogja övezni. A K&H ezért a továbbiakban is a tőke- és hozamvédett termékekre fog fókuszálni, bár kétséges, hogy lehet-e majd ilyen alapokon keresztül tbsz számlát nyitni (erről egyelőre nem született döntés, többek között azért sem, mert tartós befektetési számlát önmagában is elég vonzónak találják az alapkezelőnél). A válságból való kilábalás a kedvező magyarországi adatok ellenére is igen törékeny, azért a K&H azt ajánlja az ügyfeleinek, hogy "kockázattudatosan fektessenek be".

Horváth elmondta, hogy a magyar lakosság a válságba 0%-os megtakarítási rátával érkezett, de 2009 óta a krízis hatásár ismételten megtakarít. A K&H-nál erre számítanak 2011-ben is, sőt Horváth szerint a befalapok piaca akár kétszámjegyű növekedést is produkálhat - ezt megtakarítási formát ugyanis adókörnyezet változási is támogatni fogja (szja, kamatadó, örökösödési illeték). A befalapok piacának növekedésével ugyanakkor nem valószínű, hogy az ügyfélkör magatartása és befektetési politikája megváltozna, a magyar valószínűleg továbbra is inkább óvatosan bánnak majd megtakarított pénzükkel.

Privátbankár - Zsiborás Gergő