Egyre többen emigrálnak Magyarországról

Az ado.hu cikke szerint letagadhatatlanul gyorsulva növekszik a külföldön munkát vállalók magyarok aránya.  Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója a Joint Venture Szövetség csütörtökön megrendezett „Foglalkoztatás 2013” című szakmai rendezvényén azt mondta: nagy a statisztikai adathiány, így az ebből fakadó bizonytalanság is. Többféle forrásból lehet az adatokra következtetni, és mindegyik forrás egyértelműen gyorsuló növekedést mutat.

Hárs Ágnes szerint nem biztos, hogy tragikus a magyarok növekvő arányú külföldi munkavállalása, de fontos negatív jelzés a gazdaságról. A kutató fölhívta a figyelmet, hogy a magyarok európai munkavállalásának növekedése nem 2010-ben, hanem 2007-ben kezdődött, amikor a gazdasági mutatók is romlani kezdtek, illetve amikor életbe lépett az első megszorító csomag. Az elemző szerint ez cseppet sem természetes, mert a legtöbb európai országra nem az volt jellemző, hogy a válság hatására megugrott volna a külföldön történő munkavállalási kedv, hiszen a munkapiaci feltételek minden országban romlottak.

Magyarországra 2007 előtt Csehországhoz és Szlovéniához hasonlóan az volt a jellemző, hogy a munkavállalók alacsony arányban vállaltak külföldi munkát. A régióban ezek az országok közösek voltak a viszonylag jó gazdasági mutatókban, a régiós viszonylatban magasnak mondható vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-ben. Magyarországon a gazdasági mutatók 2007-től romlani kezdtek, ezért váltak el a migrációs trendjei Csehországtól és Szlovéniától – derült ki a kutató előadásából.

Hárs Ágnes szerint kérdés, hogy a válság hatására ugyancsak romló helyzetű Szlovéniában és Csehországban miért nem erősödött meg Magyarországhoz hasonlóan az emigrációs tendencia. A kutató emlékeztetett rá, hogy Csehországban és Szlovéniában viszonylag nagyvonalú maradt a szociális rendszer. Hárs Ágnes arra is fölhívta a figyelmet: a válság miatt szinte mindenhol bővítették a munkanélküli ellátórendszer forrásait, ezzel szemben Magyarországon szűkítették, az ellátás időtartama rövidült.

A kutató több, a trendet befolyásoló tényezőt is megemlített. Az egyik fontos kérdés, hogy nő-e a nyugat-európai országok bérelőnye a hazaiakhoz képest? Ha csökken a hazai reálbér, akkor a bérelőny nő, és az elvándorlás mind vonzóbb alternatívává válik. Fontos tényező az is, romlanak-e a hazai munkapiacon a feltételek, milyenek a gazdasági növekedési kilátások, s nagyon fontos, hogy milyenek a gazdasági várakozások – sorolta a kutató.

Érdekes – és talán nem a legmegnyugtatóbb – jellemzője a munkavállalók elvándorlásának, hogy jellemzően szakmunkásokról van szó, bár a válság kirobbanása után nőtt a képzetlenek aránya. Hárs Ágnes a hiányzó statisztikai adatokra hivatkozva nem adott becslést a külföldön dolgozó magyarok számáról – mint mondta, nem maga a szám, hanem a növekedés üteme az igazán érdekes -, de a félmilliós becslést illetően megjegyezte: jó lenne látni az adat forrásait, ez a szám már Románia szintjét idézi, ahol pedig még nem tartunk.