Fordult a kocka? A Hervis legyőzheti Magyarországot

Magyarország 2010-ben adót vetett ki bizonyos kiskereskedelmi tevékenységekre. E különadó a kiskereskedő éves árbevételét veszi figyelembe, és az 500 millió forintot meghaladó árbevétel esetében kerül kivetésre. A progresszív adómérték 0,1%, 0,4%, illetve 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel után 2,5%.

Pavel Ševela / Wikimedia Commons

A sporteszközök forgalmazásával foglalkozó magyar Hervis ezen adót az uniós joggal ellentétesnek tartja hátrányosan megkülönböztető jellege okán, és ezért keresetet indított egy magyar bíróság előtt. A Hervis ugyanis egy osztrák csoporthoz tartozik, amely Magyarországon az élelmiszer-kiskereskedelem területén is folytat tevékenységet (a SPAR láncról van szó). Mivel adóterhének kiszámításakor minden magyarországi csoportbevétel figyelembe vételre kerül, a Hervis lényegesen magasabb átlagos adómérték alá tartozott, mintha csak a saját árbevételét vették volna figyelembe. A magyar bíróság az Európai Bíróság elé terjesztette a különadó uniós joggal való összeegyeztethetőségének kérdését.

Hátrányos helyzetbe kerül, aki nincs egyedül

Szerdai ítéletében a Bíróság kimondja, hogy a különadóra vonatkozó magyar jogszabály elhatárolja egymástól az adóalanyokat attól függően, hogy valamely vállalatcsoportba tartoznak-e vagy sem. Ez azzal jár, hogy hátrányos helyzetbe hozza a kapcsolt vállalkozásokat azokkal a jogi személyekkel szemben, amelyek nem képezik valamely vállalatcsoport részét.

A Bíróság a kérdést előterjesztő bíróság feladatává teszi annak vizsgálatát, hogy a magyar piacon ez a helyzet valósul-e meg. Igenlő válasz esetén a kérdést előterjesztő bíróságnak meg kell állapítania, hogy a magyar jogszabály a társaságok székhelyén alapuló olyan közvetett hátrányos megkülönböztetést vezet be, amelyet nem igazolnak közérdeken alapuló kényszerítő indokok.