A 2012. évi adó- és járulékváltozások együttes hatására 2012-ben a havi szinten bruttó 216 806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó bérük emelkedik - írja a változások egyik legfontosabb részéről az RSM DTM szakmai blogja. A Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének és részletes szabályozásának meghatározására, ezt az idei évre a 2011. december 22‐én kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. E rendelet szerint azonban bruttó 216 806 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés.
Minderre azért volt szükség, mert az adójóváírás kivezetésével a nettó bérek egy bizonyos szint alatt a 16-%-os egykulcsos szja bevezetésével csökkennének. Az egykulcsos adórendszer ráadásul tartalmilag tulajdonképen továbbra is kétkulcsos, a félszuperbruttó még maradt ugyanis.
Nem muszáj, de kell
A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést.
| Az a költségvetési szervnek, valamint egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő munkáltató azonban, amely valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesíti a kormányrendelet szerinti béremelést, adókedvezményt vehet igénybe az általa fizetendő szociális hozzájárulási adó terhére. |
Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.
A szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés, míg az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében megvalósul a kormányrendelet szerinti béremelés.
Béren kívüli juttatásokban is vissza lehet adni, ami elveszne
A szankciók alóli mentesülés érdekében az elvárt béremelés részben (25 százalékban) a béren kívüli juttatások növelésével is végrehajtható, azonban az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a kormányrendelet szerint béremelést valósítja meg a foglalkoztató (a béren kívüli juttatásokat érintő változásokról itt olvashat bővebben >>>).
A szankciók elkerüléséhez a meghatározott időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges végrehajtani az elvárt béremelést, míg az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a meghatározott időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben.
Az RSM DTM felhívja rá a figyelmet, hogy az elvárt béremelés a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők is, azonban a hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra nem terjed ki.
Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot havi 216 806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként szükséges meghatározni.
SZÁMOLJUNK!
Mihez képest kell béremelést adni?
A főszabály szerint a 2011. év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a munkavállaló személyi alapbére megegyezik a 2011. december 31-i, illetve a 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi alapbérével, azonban a kormányrendelet részletes szabályrendszert tartalmaz az évközi változások esetére.
Évközi személyialapbér-változás esetén 2011. október 31-e fontos dátum, ugyanis az ezen időpont előtti munkabérváltozás esetén a figyelembe veendő időszak kezdete megegyezik a 2011. október 31-ét megelőző legutolsó 2011. évi változás időpontjával, míg a 2011. október 31-ét követő bérváltozás esetén a változás utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni, függetlenül a referencia-időszak kezdetétől.
A figyelembe veendő időszak 2011. október 31-ét követő munkaviszony-létesítés esetén személyialapbér-változására tekintet nélkül a munkaviszony 2011. évi időtartama.
A 2011. évi rendszeres bér számítása
A munkavállaló 2011. évi munkabérén, azaz a rendszeres bérén a Munka Törvénykönyve szerinti személyi alapbérének és a Munka Törvénykönyve szerinti rendszeres bérpótlékainak a kormányrendelet szerint meghatározott referenciaidőre vonatkozó egész havi átlagát kell érteni, amelyet a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.
Teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybér értendő, beleértve a teljesítménybér időbér részét is, míg jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalékkifizetést kell figyelembe venni.
Speciális szabályok, korrekciók alkalmazandóak, amennyiben a munkavállaló napi, heti, havi munkaidejében változás történt, vagy a munkavállaló munkakörének egészségkárosodás következtében változott.
A számítás során nem kell figyelembe venni,a Munka Törvénykönyve alapján a személyi alapbér részét nem képező jutalmakat, a 13. havi béreket, a teljesítménybéres bérforma részét nem képező prémiumokat. Rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik, mint például az éjszakai pótlék, ügyeleti pótlék, rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás, készenléti díj. A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében is a havi tényleges munkaidőre kell elvégezni a számításokat, a teljes munkaidőre való átszámítás nem alkalmazandó.
Az elvárt béremelés számítása
Időbér esetén a 2011. évi személyi alapbért kell emelni, míg teljesítménybér, időbérrel vagy fix bérrel kombinált teljesítménybér esetén a 2011. évi teljesítménybért kell a megfelelő mértékben megemelni.
Rendszeres bérpótlék esetén a személyi alapbér, teljesítménybér emelésének mértékének meghatározására választási lehetőséget biztosít a kormányrendelet, így vagy a rendszeres bérpótlékok figyelembevételével kell meghatározni a személyi alapbér (teljesítménybér) emelés mértékét megadott képlet alapján, vagy a 2011. évi személyi alapbér alapján állapítsa meg és hajtsa végre az elvárt mértékű béremelést.
A kormányrendelet alapján az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26 százaléka, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg a havi 59.600 forintot, míg fölötte jövedelemsávonként került megállapításra az elvárt munkabéremelés összege havi 216.805 forintig.
Béren kívüli juttatások növekményének figyelembevétele
A szankciók elkerülése szempontjából az elvárt béremelés részben biztosítható a béren kívüli juttatások 2012. évi növekményével is. A beszámítható növekmény azonban nem haladhatja meg az elvárt béremelés 25 százalékát.
A kormányrendelet alapján a béren kívüli juttatás 2012. évi növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egyhavi átlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egyhavi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.
Például egy 2011. során havi 10 ezer forint béren kívüli juttatásban részesült munkavállaló esetén, amennyiben a juttatásának összegét 12 ezer forintra növelték az idén, úgy a személyi alapbér elvárt béremelésének megállapítása során figyelembe vehető a 2 ezer forint növekmény 130,94 százaléka, azaz 2.619 forint, amennyiben ez az összeg nem éri el az elvárt béremelés 25 százalékát.
Adókedvezmény
Az adókedvezmény maximális mértéke munkavállalónként 16.125 forint, amely kedvezmény 75 ezer forint bruttó bér felett lineárisan csökken.
Az adókedvezmény összege például egy 140 ezer forintra megemelt 2012. évi személyi alapbér esetében következőképpen kell kiszámítani. A 75 ezer forint feletti rész 65 ezer forint, amely 14 százalékával kell csökkenteni a maximálisan adható 16.125 forintot, így az adókedvezmény összege havi 7.025 forint.
Amennyiben a munkáltató a feltételeket teljesítette, az adókedvezmény a 2012-ben újonnan belépett munkavállalók esetében is igényelhető. Az újonnan alakult foglalkoztatók automatikusan jogosultak a kedvezmény igénybevételére, kivéve ha belföldi kapcsolt vállalkozásuk által a 2011. november 1-jét követő időszakban foglalkoztatott munkavállalót foglalkoztatnak 2012-ben.
2012. év közben visszamenőleges hatállyal végrehajtott elvárt béremelés esetén az összes egyéb feltétel teljesítése esetén az adókedvezmény kompenzáció visszamenőlegesen is érvényesíthető.
Jogkövetkezmények
Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, azaz nem állapít meg adókülönbözetet az állami adóhatóság, amennyiben:
- az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább 90 százalékában teljes mértékben teljesítette, és
- az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és
- amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.
Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15 százalékának megfelelő, de legalább 100 ezer forint mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta.
Mindezek mellett a béremelés idén is a munkáltató saját döntésén alapul, azonban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum mindenki számára kötelezően betartandó
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben. 
