Az élelmiszer 90 százalékát nem helyi termelőtől vesszük, pedig mindenki nyerne vele
Egy átlagos héten nagyjából 150 család asztalára kerül helyi termelőtől származó élelmiszer Nyíregyházán. A Nyíregyházi Kosár az ország egyik legnagyobb bevásárlóközössége.
2012-ben baráti beszélgetésekből nőtt ki a bevásárlóközösség ötlete Nyíregyházán. A helyi kulturális kreatívokat célozták meg. Azt a réteget, amelyik egyetlen politikai táborba se tud betagozódni, de közben aktívak, szociálisan érzékenyek, és sokan közülük egyedül érzik magukat. A felhívás sokakat megszólított, találkozóról találkozóra egyre többen lettek. Innen már csak egy lépés volt a bevásárló közösség ötletének felvetése. „Amikor helyben összeállnak emberek és elkezdenek közösen kitalálni valamit, akkor rengeteg kihasználatlan kapacitás és erőforrás tud megmozdulni” – mesélt a kezdetekről a 444-nek Zalatnay László, a Nyíregyházi Kosár egyik szervezője.
A Kosárba jelenleg 40-60 termelő szállít be, a szám szezonálisan változik. Induláskor még a Kosár önkéntesei keresték meg a termelőket a piacon, de most már jellemzően a termelők jelentkeznek. Nem is tudnak mindenkit bevenni, új hely csak akkor nyílik, ha valamelyik termék épp hiánycikk.
Nyíregyháza 117 ezer lakosából a Kosár jelenleg nagyjából 150-170 családot lát el élelmiszerrel, ez még nem az a szint, amikor egy termelő csak ebből meg tudna élni, így a legtöbben járnak piacokra is árusítani. De olyan termelő már akad, akinek a Kosár lett a fő bevételi forrása, ahogy olyan is, akinek régen más munkát is kellett vállalnia a mezőgazdaság mellett, míg ma már főállású gazda lehet.
A Kosár központi eleme egy webshop, ahova a termelők maguk tölthetik fel, mit kínálnak éppen, a vásárlók pedig szerda éjfélig kiválaszthatják, hogy mire van szükségük. Csütörtökön a termelők megkapják a rendelést, péntek délelőtt pedig leszállítják a Kosár központjába. A Kosár önkéntesei átveszik a termékeket a nyugtákkal együtt, és ezt már ők adják tovább a vásárlóknak, akik délután kettő és hat között érkeznek. Lényeges elem, hogy a Kosár önkéntesei nem veszik meg a termékeket a termelőktől, hiszen akkor odalenne az őstermelőknek járó áfamentesség, csupán átveszik azokat, ennek kereteit a honlapjukon elérhető szerződések biztosítják. Egy átlagos pénteken 15-18 önkéntes segíti a Kosár munkáját, vannak köztük nyugdíjasok, de aktív korúak is, cégvezetők, gazdálkodók és vállalkozók.
A visszajelzések alapján a vevők számára elsősorban nem az ár, hanem az ár/érték az igazán fontos mutató: a Kosárba járó vevők hajlandóak megfizetni a jó minőséget, ha tudják, hogy a tojást tojó csirke valóban kapirgált.És ráadásul szerinte az sem igaz, hogy a helyi termékek drágábbak lennének a szupermarketekben és multiknál kapható árukhoz képest: Zalatnay szerint a multik trükkje annyi, hogy mindig van pár kirakatba kirakott termék, melyet beszerzési áron árusítanak, a vásárlók emiatt betérve pedig minden mást is ott vesznek meg, és a végén egyáltalán nem járnak jobban, mintha a helyi gazdák termékeit vették volna meg. A vásárlók és a helyi gazdák összeismertetése is célja a projektnek: időnként meghívnak egy-egy termelőt, aki kóstolót tarthat az érkező vevőknek.
Zalatnay elmondása szerint a Kosár egy sokszereplős üzleti modellt valósít meg: a termelőnek a piacot adják, a vásárlónak a jó minőségű élelmiszert, míg az önkénteseknek azt a társadalmi küldetést, amiért létrejöttek.
A jelenlegi termelési és fogyasztási struktúra szerint az élelmiszerek a kilencven százaléka nem a helyi gazdaságokból származik. Ezzel nem csak a környezeti lábnyoma óriási, de ráadásul a helyi gazdaságból viszi el a pénzt. Saját számításaik szerint csak Nyíregyházán évi 85 milliárd forintos élelmiszerpiacról van szó.
„Ha ennek a pénznek a 90 százaléka elhagyja a régiót, azt azért megérezni. A helyi gazdaságba fordított pénz ugyanis helyben forog, abból lesz munkaerő is, míg most csak egy hatalmas pénzszivattyú működik”
– mutat rá Zalatnay.
Címlapon
A MÁP Plusztól a matuzsálemkötvényekig – érdemes még kamatra vadászni?
A kötvénypiac súlya valójában nagyobb a tőkepiacokon, mint a részvénypiacoké. A kibocsátott mennyiség a pénznyomdák hatására is tovább nő. Az egyszerű kisbefektetők is gondolkodhatnak államkötvényekben, de más hasonló termékekben is. Az oktatásban Magyarországon a pénzügyek szinte semmilyen szerepet nem kapnak, de ezt lehet pótolni.
- Irán az újabb forradalom küszöbén – hadgyakorlat jön Moszkvával és Pekinggel
- Varga Mihály most egy facebookos fotóval szúrt oda Matolcsy Györgynek
- Elképesztő, mennyibe került az Orbán-kormánynak egy új sportoló
- 238 ezer magyar nyugdíjas nyomorog
- Orosz gáz vagy LNG? Ez itt a kérdés
- IMF: 3 százalékos kamattal is ugyanennyire vinnék a MÁP Pluszt
- Megbírságolta az MNB a nedolgozz.hu működtetőjét
- Mészáros Lőrincékhez 2,7 milliárdos ajándékot vitt a Mikulás
- Történelmirekord-közeli BUX, egy hónapos forintcsúcs, OPEC-döntés a puttonyban
További cikkek
-
Tovább emelheti a tej árát a döglődő forint
A nyers tej már így is az uniós átlagtempónál gyorsabban drágult itthon, de a rémes forint-euró árfolyam miatt várhatóan a bolti tej ára is felmegy. Tovább
-
Tavaly is drágult a termőföld, nem is kevéssel
Plusz 11 százalék. Tovább
-
Az élelmiszer 90 százalékát nem helyi termelőtől vesszük, pedig mindenki nyerne vele
Egy átlagos héten nagyjából 150 család asztalára kerül helyi termelőtől származó élelmiszer Nyíregyházán. A Nyíregyházi Kosár az ország egyik legnagyobb bevásárlóközössége. Tovább
-
Hány tojást tojnak idén Magyarországon?
Némi visszaesés várható a tavalyi év után. Tovább
-
600 milliót ad a kormány a gazdáknak a viharkárok miatt
Az elmúlt hónapok viharai súlyos, sok esetben a gazdálkodás folytatását ellehetetlenítő károkat okoztak a mezőgazdasági termelőeszközökben. Tovább
-
Még drágább lehet majd a sertéshús
Az afrikai sertéspestis miatt további áremelkedés jöhet. Tovább
-
A magyar földtulajdonosok öt százaléka gazdálkodik
Nagyon kevesen művelik a földjüket. Tovább
-
Akkor sem mond le a brit miniszterelnök, ha az árokba kényszerül
Hatalma fontosabb Boris Jonhsonnak, mint amire mindet feltett: az Egyesült Királyság október 31-i kiléptetése az Európai Unióból, bármi is történjen. Tovább
-
1230 hektár állami földet kaptak ingyenes használatra hátrányos helyzetű falvak
A terület 17 megye 109 települése között oszlik el. Pályázniuk kellett rá, 5-15 évre kapták meg a grátisz földhasználati jogot. Tovább
-
Ötödével kevesebb alma teremhet, mint azt korábban várták
Az idei almatermés 400 ezer tonna alatt lehet, ami még a korábbi, pesszimista becslésnél is 15-20 százalékkal gyengébb, a sokéves, 600 ezer tonna körüli átlagterméstől pedig akár 35 százalékkal is elmaradhat. Tovább
-
Betett a szélsőséges időjárás a zöldségeknek
Sem a százazság, sem a sok csapadék nem tett jót. Épphogy termett borsó, a paradicsom jó. Tovább
-
Jól húz a magyar agrárgazdaság
A magyar agrárgazdaság az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül, termelékenysége és jövedelmezősége is nagymértékben emelkedett. Tovább
-
Kevésbé harapnak a magyar dinnyére külföldön
Éleződik a verseny az exportpiacon. Tovább
-
Támogatást kapnak a magyar méhészek
20 ezer méhész összesen 600 millió forinthoz juthat, ez fejenként 500 ezer forintot jelent. Tovább
-
Thaiföldre küldenénk magyar sertéshúst
Élelmiszerstop van a sertéspestis miatt. Tovább
-
Az igazi dinnyeháború: van, ahol 109, máshol 300 forint a nyári csemege kilója
Friss piaci körképünkben megnéztük, mennyiért lehet most dinnyét venni a budapesti piacokon, sarki közértben, hipermarketekben és azok webáruházaiban. Tovább
-
Nyomás alá került a szőlő felvásárlási ára
Önköltség alatti borszőlő-felvásárlási árakat hirdettek meg a felvásárlók a idei szüret elején. Tovább
-
Hozhat némi dohányt a magyar dohány
Közepesen jó szezonra számítanak a termesztők. Tovább
-
Klímaváltozás – mit lépnek az európai borosgazdák?
A klímaváltozás egyre inkább arra kényszerítheti Európa bortermelőit, hogy már csak az elemi túlélés érdekében is alapjaiban gondolják újra eddigi telepítési és gazdálkodási gyakorlatukat. Tovább
-
Kirobbant a dinnyeháború: túl olcsón adja a dinnyét a Lidl?
A Lidl a hazai dinnyeszezon közepén felelőtlen, árletörő akciót hirdetett, és a dinnyét olcsó, vevőcsalogató reklámeszköznek tekinti – mondja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Utánajártunk
-
BUX 44207.50 +0.06% DAX 9823.5 -2.77% EUR/HUF 311.61 0% EUR/USD 1.0834 0% Arany 1118.15 0% 
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
