A kivitel fele, mintegy 500 tonna Spanyolországban talál gazdára - mondta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Tóth Péter annak kapcsán beszélt erről, hogy az egyesület tagjainak küldöttsége április 8. és 13. között Spanyolországban szakmai programon vesz részt.
Ennek keretében rendezik április 9-én azt a konferenciát és árubemutatót Madridban, amelyen a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete bemutatkozik a spanyol szakmai közönségnek és találkozik az ibériai, az ibérico sertést - ez a spanyol megfelelője a mangalicának - tartók szövetségének képviselőivel.
Az országok kapcsolatában is fontos
A bemutatkozás azért fontos, mert az eseményen az alapanyag-előállító magyar mangalicatenyésztőkkel is megismerkedhetnek a spanyol feldolgozók.
Spanyolországban ugyanis megjelentek olyan vélemények, hogy a magyar mangalica veszélyezteti a helyi tradicionális ibérico sertés piacát.
Az együttműködés mindkét ország számára hasznos lehet, például a zsírsertésekre vonatkozó speciális jogszabályok esetében, vagy a termékhamisítás elleni védelemben.
Az egyik legjobb exportcikkünk
Magyarországon mintegy 9500 mangalicakoca van, és 60 ezer hízó. A hízókból mintegy 40 ezret háznál vágnak le, 20 ezret pedig a vágóhidakon. Évente mintegy 30 ezer sonka, 15 ezer lapocka és 10 ezer karaj kerül Spanyolországba.
A mangalicának Spanyolország mellett jelentős piaca még Japán, Szingapúr, Hongkong, valamint az Egyesült Államok, miközben a mangalica termékek kaphatók több nyugat-európai országban is. Ezekre a piacokra azonban összesen jut annyi termék, mint egyedül Spanyolországba. A mangalica ágazat éves árbevétele mintegy 12 milliárd forint.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
