Jól bevásároltak a 285 forintos euróból, de már váltják vissza

Májusban számításaink szerint 7,6 milliárd forintot vettek ki a befektetők azokból a hazai befektetési alapokból, amelyek nyilvánosak, vagy esetleg zárt körűek ugyan, de adataik a Bamosz internetes adatbázisában szerepelnek. Az alapok vagyona azokban 21,8 milliárd forinttal csökkent, ami úgy lehetséges, hogy 14,2 milliárd forint volt az árfolyamváltozások hatása, vagyis ennyit veszített a befektetők összessége a piaci folyamatokon. Főleg a részvénypiacok gyengélkedtek májusban, de például a magyar államkötvények ára is lassan lemorzsolódott (hozamuk emelkedett).

A devizabefektetések ugyanakkor alapvetően gyümölcsözőek voltak, így nem csoda, hogy ismét milliárdos nagyságrendű mozgások voltak devizában is. A dollárra szóló alapokból 9,9 milliárd forintot vettek ki, aminek nagyobb része, 7,7 milliárd forint a Quantis három egzotikusabb (dél-amerikai, kínai, indiai) dolláros részvényalapjának érdeme, vélhetően elsősorban intéményi befektetői pénzekről van szó. Más, tipikusan lakossági pénzpiaci alapokból is ment ki azonban bőven dollár, mint a K&H Tőkevédett Dollár Pénzpiaci (880 millió forint értékben), vagy az OTP USD Pénzpiaci (590 millió forint körül). A jelenségre magyarázat lehet a dollár komoly erősödése, a befektetők egy része realizálhatta az árfolyamnyereségét.

Az eurós alapokba viszont összesen 6,5 milliárd forintot fektettek, ami kicsit ellentmond a dollárnál tapasztalt fejleményeknek. Mindez persze egy eléggé furcsa hónapban következett be, amikor a hó első felében az Orbán-Barroso találkozó hatásaként euró árfolyama 284 forint körnéykére zuhant le a korábbi 299 forint körüli szintről, majd május végére egészen 300 forint fölé szaladt fel.

A K&H Euró Pénzpiaci napi befektetésijegy-forgalma (millió euró)

A két legnagyobb eurós, tipikusan kisbefektetőknek szóló pénzpiaci alapot közelebbről is megvizsgáltuk. A K&H Tőkevédett Euró Pénzpiacinál és az OTP Euró Pénzpiacinál egyaránt azt tapasztaltuk, hogy a hónap első felében 284-292 forint közötti euróáraknál a befektetők pénzt helyeztek el az alapokban. (A K&H-nál lehetséges, hogy egy közepes nagyságú intézményi tétel is mozgott, a többivel együtt.)Ezt mutatják a Bamosz által közölt befektetésijegy-forgalmi adatok is (lásd grafikonjainkat).

Az OTP Euró Pénzpiaci napi befektetésijegy-forgalma (millió euró)

A hónap második felében azután, amikor az euró gyorsan 298, majd 304 forintra ugrott, megfordult a trend, és mindkét alapból inkább kivették a pénzt. Persze távolról sem biztos, hogy ugyanazok, mint akik a hónap elején betették, de a mozgás logikus: amikor olcsó az euró, akkor veszik és elhelyezik egy folyószámla-szerű alapban, amikor megdrágul, akkor pedig kiveszik, szinte biztosan azért, hogy pénzzé, azazhogy forinttá tegyék. A hazai magánbefektetők egy részének hasonló, árfolyamsávra játszó forintspekulációs szokásáról számoltak be nemrég a Privátbankárnak brókercégek szakemberei is.

A likviditásinak nevezett, de bankbetét-alapnak tekinthető kategóriában 8,1 milliárd forintot helyeztek el, a többi pénzpiaci alapból 5,9 milliárdot vontak ki. Elvándoroltak a források a kötvényalapokból is.