A közvetett adók rendszere megnövekedett adminisztrációs terhet és nagyobb hibázási lehetőséget jelent a szervezetek számára – véli Tim Gillis, a KPMG globális közvetettadó-tanácsadási szakértője az OECD „Consumption Tax Trends 2012” című kiadványát kommentálva.
Az utóbbi két évtizedben jelentősen megnőtt azon országok száma, melyek közvetett adókat vetnek ki államháztartásuk finanszírozására. Még mindig van néhány olyan ország, mint például az Egyesült Államok, ahol nem vezették be az áfa rendszerét, de ezek az országok a kivételekhez tartoznak. Bár úgy tűnik, hogy ez az adózási módszer már egy kicsit elavult, világosan látszik, hogy a közvetett adó lesz a jövő nem csak azokban az országokban, ahol már bevezették, hanem ott is, ahol még nem alkalmazzák ezt az adónemet.
Az OECD több érdekes megállapítása is van a közvetett adókról. Eszerint az egyes országok közvetettadózási rendszerei közötti különbségek egyre nehezebbé teszik az üzleti és adóadminisztrációt. Viszont a fogyasztási adók a kormányzatok bevételének 31 százalékát teszik ki az OECD-országokban, a világban az adóbevételek pedig mintegy 20 százaléka jön az áfából. A világ több mint 150 országában fizetnek áfát, ebből a 34 OECD tagországból 33-nál van áfa, kivételt az Egyesült Államok jelent.
Kevesen tudják, hogy az elmúlt 25 évben megduplázódott az áfa részaránya a teljes adóbevételből és már a harmadik legjelentősebb bevételi forrás a kormányzatok számára globálisan, csak a társadalombiztosítási hozzájárulások és a személyi jövedelemadó előzi meg. Bevételi szempontból ugyanakkor az áfa megelőzi a társasági adót, a speciális fogyasztási adókat és az ingatlanadót. Az OECD-országok átlagos áfakulcsa 19 százalékra emelkedett, az európai uniós átlag 21,2 százalék. Magyarország 27 százalékos áfája 8 százalékkal haladja meg az OECD-átlagot, és ez az egyik legmagasabb áfakulcs a világon.
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
