Ha egy vállalat ingatlan vételére vagy eladására készül, kellemetlen meglepetést okozhat neki a NAV. Az adóhivatal ugyanis felülbírálhatja az illeték előre kiszámolt összegét. Azért történik ez, mert a NAV gyakran kiszáll az ingatlanhoz és elvégez egy új értékbecslést – ennek az eredménye pedig az illetéktöbblet. Emiatt tavaly átlagosan százezer forinttal kellett több vagyonszerzési illetéket fizetnie az ingatlanvásárlónak - írja a Reconcept Blog.
Az Illetéktörvény rendelkezései szerint az olyan üzletrész-adásvételi tranzakciók, amelyek az ingatlanokat tulajdonló gazdasági társaságokban az egyik fél számára legalább 75%-os tulajdoni hányadot eredményeznek az ingatlan adásvételhez hasonlóan illetékkötelesek. Ha azonban a tranzakció csak 75% alatti tulajdoni hányadot eredményez, akkor a tranzakció illetékmentes. Természetesen bizonyos tulajdoni hányadok konszolidáltan értelmezendőek. Ilyenek például a közeli hozzátartozók, többségi tulajdonban, kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezetek által tulajdonolt üzletrészek.
Nem vizsgálva azt az „elméleti” esetet, amikor a felek tényleg eltérítik a szerződés szerinti és tényleges árat, azért mindez kellemetlen meglepetéseket okozhat jóhiszemű és szabályos ügyeknél is.
Lássunk két példát:
1. Egy vállalkozás a mai viszonyokra jellemző, nyomott áron kell, hogy eladja ingatlanját, például az egyik „beszorult” hitelezőjének. A NAV azonban évekre visszanyúló adatbázis alapján állapítja meg az értékét és arra vet ki illetéket. Ez pedig előre nem tervezhető többletköltséget okozhat a hitelezőnek (hiszen az ingatlanárak az elmúlt években jellemzően csökkennek), miközben az valószínűleg egyébként is veszteségeket szenved.
2. A befektetni szándékozó vállalkozás, magánszemély végrehajtásból, felszámolásból az ilyen eljárásoknál szokásos, (kockázatokkal arányban álló) nagyon alacsony áron vásárol, majd a NAV a fentiekhez hasonló eljárásban úgy dönt, hogy más árat fogad el alapnak. Korábban a NAV által piacinak meghatározott érték és a szerződés szerinti érték bizonyos különbsége felett még ajándékozási illetékkel is számolni kellett, de 2013. januárja óta ez a szabály kikerült az illetéktörvényből.
A forint nem jeleskedett az euróval és a dollárral szemben, csak a svájci frankot szeppentette meg kissé. 
