A miniszterelnök az InfoRádió Aréna című műsorának a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében korábban ígért intézkedésekre kitérve elmondta: a zárolások már megtörténtek, és a kormány végrehajtja azt a lépést is, amely alapján az egyszeri kiadásokat az állami vagyon terhére teljesítik.
A szintén felvetett reklámadó ügyében a miniszterelnök megerősítette: be szeretnék vezetni a reklámadót, amit egyébként már korábban is terveztek. "A reklámadótól azért hátráltunk vissza többször is, mert attól féltünk, hogy ez a közeg (a média) majd ellenünk fordul, és akkor nem lesz korrekt velünk. Nem azt fogja eljuttatni az emberekhez, ami a valóság meg amit mondunk, és az ellenfélnek fog esetleg kedvezni. Esetleg megígérik nekik az ellenfeleink, hogy majd eltörlik a reklámadót, és akkor ők jobban fognak kinézni a tévében, mi meg rosszabbul" - fejtette ki.
Szerinte azonban eljött a pillanat, amikor a nagyon nagy profitot termelő médiumoknak is szerepet kell vállalniuk a közteherviselésben. Hozzátette, azt tartja igazságosnak, ha a kisebb rádiók és televíziók nem esnek a reklámadó hatálya alá. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár még egyeztet az ügyben a reklámszövetséggel, és "ha esetleg olyan érveket kapunk, amelyek bebizonyítják, hogy rossz úton jár a gondolkodásunk, akkor persze mindent újra lehet gondolni, de a szándékaink elég egyértelműek".
"Ez a szisztéma jobb, mint a korábbi"
Trafikügyben úgy foglalt állást - hivatkozva az egészségügyi szempontokra -, hogy "összességében jó dolgot csináltunk, ez nem kérdés", és az új rendszer elindulását követő három hónap után mindenki el is fogja ismerni: ez egy jobban működő szisztéma, mint a korábbi.
"Miért is marakodunk itt most a politikában? Arról beszélünk, hogy lesz 5500 kisvállalkozás, és két embernek - egész nap dolgozva - koponyánként leeshet 150-200 ezer forint" - fogalmazott, megjegyezve, hogy lesznek ennél nagyobb súlyú, szintén vitát kiváltó ügyek. Példaként említette, hogy a közeljövőben 150-200 ezer hektárnyi állami földet hirdetnek meg bérlésre. Ott is több a jelentkező, mint amennyi a lehetőség - mutatott rá. Megjegyezte, hogy egyébként lesznek még más, piacokat átszervező lépései a kormánynak.
A gazdaság további növekedésére számít a kormányfő
A gazdaság alakulását illetően Orbán Viktor arra számít, hogy a túlzottdeficit-eljárás ügyében tett európai bizottsági ajánlást a pénzügyminiszterek tanácsa jóváhagyja majd, az államadósság-csökkenés folytatódik, a gazdasági növekedés a második negyedévben nagyobb lesz, mint az elsőben, és ez így marad egész évben, sőt 2014-ben is. Mindezek nyomán az ország elég erős lehet ahhoz, hogy a gáz és az áram ára az ősszel ismét csökkenjen - állapította meg.
A következő időszak feladatai között említett még egy júliusban várható demográfiai programot - amelynek keretében szóba került, hogy bizonyos számú gyermek után célzott járulékkedvezmény járjon -, valamint a pedagógus-életpálya bevezetését, de megerősítette: ehhez folytatódó gazdasági növekedésre van szükség.
Szólt arról is, hogy tervei szerint ez év végére, ha máshogy nem, a közmunka bővítésével, kijelenthető lesz: aki dolgozni akar Magyarországon, az dolgozhat. Nem biztos, hogy azt a munkát végzi majd, amit szeretne, és az sem állítható, hogy fel fogja vetni a pénz - "a közmunkafizetés nem egy vastag fizetés, nagyon nehéz abból megélni, ha egyáltalán lehetséges" -, de lehetőség lesz dolgozni - magyarázta.
A fogyasztást firtató kérdésre azt válaszolta: demokratikus érzületű kormány nem kényszerítheti fogyasztásra az embereket, márpedig mivel a magyarok született szabadságharcosok, ebben az országban csak demokratikus alapokon lehet jól kormányozni. "Nem merem magamra vállalni annak a döntésnek az erkölcsi felelősségét, hogy helyettük eldöntsem, mit csináljanak a pénzükkel, fogyasszanak vagy takarékoskodjanak" - tette hozzá.
Oktatási ügyekben egyebek mellett arról beszélt, hogy nem látja fenntarthatónak azt a rendszert, amelyben szinte mindenkit felvettek a felsőoktatásba, ha hajlandó volt kifizetni tanulmánya költségeit. Az egyetemek is igénylik, hogy a mostaninál magasabb bekerülési ponthatár legyen - fűzte hozzá.
Második kormánya elmúlt három évét értékelve azt mondta, még a kritikusok sem vonják kétségbe, hogy az előző szocialista kabinetek által hagyott csődtömeget sikerült megoldani. Magyarország 2010 előtt nem a saját lábán állt, "félgyarmati sorban volt", önállóságának felét elveszítette, mindennek azonban vége - hangsúlyozta.
A kormánya munkáját érő külföldi reakciókat firtató kérdésre úgy fogalmazott: "a munkámban nem zavar meg, a lelki nyugalmamból nem billent ki, és az önbizalmamat sem vágja vissza, ha azt látom, hogy néhány nagyobb állam vezetője összehúzza a szemöldökét, vagy Brüsszel ráncolja a homlokát".
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
