Ahhoz, hogy stabilan jól működő és fejlődő szektorrá váljon a mezőgazdaság, kiszámítható időjárás kellene. Az idei év feltehetően jól alakul, és a GDP-hez nagy mértékben hozzájárul a szektor teljesítménye, azonban erre nehéz stabilan számítani a szabadtéri szántóterületek nagy aránya miatt.
A növénytermesztésnél biztosabb
A szektor GDP-hez való hozzájárulása hol pozitív, hol negatív irányba húzza a gazdaság teljesítményét. Ahhoz, hogy egy tartósan sikeres iparággá váljon, állandó teljesítményre lenne szükség, illetve arra, hogy az állattenyésztés teljesítménye is felzárkózzon az égiek által erősen befolyást növénytermesztés mellé.

Az üzleti információszolgáltatással foglalkozó Bisnode ezért feltérképezte a mezőgazdasági szektor teljesítményét. Az elemzés az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel, erődgazdálkodással és halászattal foglalkozó társas vállalkozások 2012-es pénzügyi adatait és aktuális számlafizetési szokásait tartalmazza, mely alapján az látható, hogy az évek során a szektor teljes árbevétele folyamatosan növekedett, miközben az iparágba tartozó cégek számának növekedése megtorpant és tavaly először csak kis mértékben nőtt.
Megtorpanó cégszám növekedés
Az adatokból kiderül, hogy éveken keresztül 4 százalékkal nőtt a szektorban tevékenykedő vállalkozások száma, azonban 2011-ről 2012 csupán 1 százalékkal bővült a cégszám. A teljes magyar cégszerkezetre az jellemző, hogy megállt az évek óta tartó növekedés, és hamarosan a vállalkozások számának csökkenésével kell számolnunk. Ez alapján elmondható, hogy a mezőgazdaság cégszerkezet szempontjából hasonlóan viselkedik a teljes magyar vállalkozói szférához. 2007-ben még kicsivel több, mint 11 ezer vállalkozás működött a szektorban, jelenleg pedig közel 13 ezer cég tevékenykedik valamilyen mezőgazdasági területen.
Az érintett vállalkozások háromnegyede adott számot a teljesítményéről az évek során, azaz szolgáltatott árbevételi és eredményadatokat. A szektor összesített árbevételi adatai stabilan növekedtek az évek során. Ráadásul az árbevétel növekedés nagyobb százalékos értékeket mutatott, mint a cégszám, azaz az ágazat teljesítménye javult. A válság elején még az összárbevétel évről évre 50 százalékkal is nőtt, ami 2011-ről 2012-re más csak 10 százalékos bevétel emelkedés történt, ami azonban még mindig szép eredmény.
2007-ben a beszámolót leadó mezőgazdasági vállalkozások 450 milliárdos bevételről számoltak be, egy évvel később jóval többről, közel 680 milliárdról. 2012-ben az 1 770 milliárd forintot is meghaladta a szektor árbevétele. A stabil forgalomnövekedés az egy cégre jutó bevételben is jól látszik. Míg 2007-ben 56 millió forint volt az egy cégre jutó átlagos bevétel, addig 2012-re ennek háromszorosát is meghaladta közel 175 millió forintos átlagértékével.

A Bisnode megvizsgálta az adózás előtti eredmény alakulását is, amire egy 2009-es alacsonyabb értéktől eltekintve szintén növekedés jellemző. A mezőgazdaságban tevékenykedő és beszámolót leadó vállalkozások adózás előtti árbevétele 157 milliárd forint volt 2012-ben.
Az export dominál a nagyoknál
Az elemzésből kiderül továbbá, hogy a szektorban tevékenykedő tíz legnagyobb társaság összesített, több mint 215 milliárd forintos forgalma, az ágazat 2012-es teljes árbevételének alig több mint 10 százalékát adja. Több más iparágban a tíz legnagyobb szereplő akár a teljes piac felét is lefedi, de a mezőgazdaság esetén nincs így, itt kisebb a részesedésük, ezért több jelentős szereplőről beszélhetünk. A TOP 10 mezőgazdasági vállalat egy kivételével nyereséget könyvelt el 2012-ben, illetve 9-en bevételük nagy részét exportból termelik. A 215 milliárdos árbevétel több mint fele, 110 milliárd származott exportból 2012-ben.
Hosszabb fizetési határidők, de kisebb késések
A mezőgazdaságban az átlagos fizetési határidő 32 nap, de az ágazat jellegéből adódóan és a szezonalitás miatt előfordulnak extrém hosszú fizetési határidők is. Az elmúlt évekhez képest nőtt a mezőgazdaságban a jellemző számlafizetési határidő, így meghaladja az országos átlagot, ami jellemzően 29-30 nap.
A késedelmek viszont alacsonyabbak az országos szintnél, mivel a mezőgazdaság szereplői amennyiben a késnek számláikkal akkor 16 nappal később fizetnek átlagosan, míg országos szinten a vállalkozások 22-23 napot csúsznak a fizetéssel. Több számlát is fizetnek határidőben a mezőgazdasági cégek, mint az országos átlag. A szektor szereplői számláik 68 százalékát időben fizetik, míg országos átlagban a számlák 60 százalékának az ellenértéke érkezik be csak időben.
A Bisnode elemzése kiemeli, hogy mint az minden ágazatban, a mezőgazdaságban is fontos a partnerek fizetési magatartásának követése, hogy teljesebb képet kapjunk egy-egy cég megbízhatóságáról. A kockázatossági mutatószámok jelzik, hogy egy vállalkozás milyen valószínűséggel válik fizetésképtelenné a következő egy évben, illetve milyen fegyelemmel fogja számláit kiegyenlíteni. Mivel a mezőgazdaságot a külső körülmények különösen érintik, ezért az ebben a szektorban tevékenykedő vállalkozásokkal való üzletkötés esetén elengedhetetlen a partnerek folyamatosa figyelése. Már egy bírság, végrehajtás is fontos információkat hordozhat a vállalkozás fizetőképességével kapcsolatban.