Erről lesz szó a cikkben:
- Mit művelnek a levéltetvek?
- Miért immunisok a férgek?
- Hogyan segítenek a gombafajták?
- Mennyire csökkenhet az almaszüret?
A világ almatermesztői négyezerféle nedvszívó kártevővel kerülnek szembe évről évre, amelyek közül 250 teljesen tönkre teheti a termést. A levéltetvek a világ minden táján megtalálhatók, ahol kis kertekben vagy nagy táblákon almafákat ültettek. Először Dél-Afrikában azonosították őket még 1895-ben, azóta pedig a legkomolyabb kártevőként pusztították az almatermést.
A levéltetvek egy része megakadályozza a víz és a tápanyagok felvételét – írta a Conversation magazin a védekezés új módját ismertető cikkében.
A gyökérben férgek jelenhetnek meg, amelyek felmásznak a felszínre, és onnan támadják az almafákat. Megfelelő védekezés híján elpusztulhatnak a fák rügyei és friss hajtásai. A fiatal fák különösen kitettek veszélyeztetettek. Dél-Afrikában 2023-ban 1,3 millió tonna alma termett, amiből 545 ezer tonnát exportáltak. Egy tonna termés ára 490 dollár ( átszámítva 173 ezer forint) volt, így nem csoda, hogy az ottani tudományos kutatók keresik a módját az almafák megóvásának. Jelenleg vegyszerekkel védekeznek, ami sem az almának, sem a környezetnek nem tesz jót.
Ráadásul nem csupán az afrikai országban, hanem az egész világon számos termelő jelezte, hogy a férgek kezdenek immunisak lenni a vegyszerekre. Ezért rendkívül ígéretesnek tekinthetők a Stellenbosch University ökológiai kutatóközpontjának kutatási eredményei a férgeket elpusztító gombákról.
Fotó: Pixabay
Ezek a gombák a természetes környezetben viszonylag kis mennyiségben vannak jelen, ám az ember mesterségesen elszaporíthatja őket, apró hadsereget képezve az almagyilkosokkal szemben. Hat olyan gombafajt találtak, amelynek spórái gyorsan és hatékonya végeznek a levéltetveket termelő nőstényekkel. A következő lépésben „ipari méretben”, a termőföldeken folytatják a kísérleteket az új védekezési módszerrel.
Hol tart a magyar alma? Pici lesz és kevés
Magyarországon az idén egyébként gyenge almatermésre lehet számítani, de nem az emlegetett levéltetvek, hanem az aszály miatt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) becslése szerint a szárazság eredményeként az idén hozzávetőlegesen 150 ezer tonnával kevesebb almát takaríthatnak be a hazai ültetvényeken, mint tavaly.
Az előzetes várakozások szerint mindössze 330 ezer tonnát valószínűsítenek a szakemberek, a ténylegesen betakarítható mennyiséget azonban a szüreti időszak időjárása még – akár jelentősen is – befolyásolhatja. Jó esetben a 350 ezer tonnát is meghaladhatja a termés, míg a legrosszabb forgatókönyv esetén a 300 ezer tonna sem jön össze.
Az aszály és a hőség miatt a gyümölcsméretek növekedése elmarad a szokásostól, így – főleg az eleve kisgyümölcsű fajtáknál – várhatóan kisebb lesz a gyümölcsméret, amit az étkezési alma piacnak idén tolerálnia kell.
A 30 százalék hangzatos, de ennyit nem spórolnak. 
