A részvénypiac forgalma 22,6 milliárd forint volt, a vezető részvények az új csúcsot elérő OTP kivételével lefelé mozdultak az előző napi záráshoz képest.
Takács András, az Equilor Befektetési Zrt. részvényelemzője az MTI-nek elmondta: a csütörtöki hurráoptimista hangulat után oldalázás, illetve mérsékelt gyengülés jellemezte a budapesti tőzsdét, az OTP kivételével a vezető részvényekben korrekció volt megfigyelhető. A magyar bankpapír árfolyama a délutáni órákban lendült felfelé a Citi jelentős céláremelése után, és napi maximumán, új történelmi csúcson zárta a hetet.
Megjegyezte, hogy Abu-Dzabiban alacsonyabban szinten megkezdődtek a béketárgyalások az ukrajnai háború lezárásáról az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna részvételével, de ennek hatásai még nem érződtek a piacokon péntek délután.
A Mol árfolyama 40 forinttal, 1,05 százalékkal 3770 forintra csökkent, 6,1 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 310 forinttal, 0,8 százalékkal 39 250 forintra erősödött, forgalmuk 13,3 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 14 forinttal, 0,72 százalékkal 1934 forintra esett, forgalma 482,6 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 120 forinttal, 1,14 százalékkal 10 420 forintra gyengült, a részvények forgalma 1,8 milliárd forintot ért el.
A BUMIX 10 354,87 ponton zárt pénteken, ez 27,3 pontos, 0,26 százalékos csökkenés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.
Mindeközben az európai részvénypiacok pénteken enyhe elmozdulásokkal, iránykeresés után, többnyire indexcsökkenéssel zártak.
A STOXX 600 index 0,20 százalékkal csökkent, az Euro Stoxx 50 0,15 százalékos mínuszban fejezte be a napot. A londoni FTSE 100 0,08 százalékkal gyengült, míg a frankfurti DAX 0,05 százalékkal emelkedett. A párizsi CAC 40 0,14 százalékkal esett, az olasz FTSE MIB 0,59 százalékkal gyengült, a madridi IBEX 35 pedig 0,71 százalékos veszteséggel zárt.
A nap folyamán a vezető indexek alakulását a geopolitikai kockázatok, elsősorban a grönlandi ügy körüli fejlemények és az amerikai vámfenyegetésekhez kapcsolódó bizonytalanság befolyásolta; a befektetők továbbra is fokozott figyelemmel követték a kapcsolódó nyilatkozatokat.
A konjunkturális hírek közül kiemelt figyelmet kaptak a beszerzésimenedzser-indexek. Az S&P Global felmérése szerint az euróövezet összesített BMI-mutatója 51,5 ponton maradt januárban, elmaradva a várakozásoktól. Németországban ugyanakkor javult a hangulat a szolgáltatásokban és az iparban is, míg Franciaországban a szolgáltatói aktivitás váratlanul érdemben romlott és az expanziós küszöb alá esett, miközben az ipari komponens meglepetésre emelkedett.
Az európai részvénypiacokon keresettek voltak a telekompapírok: az Ericsson a vártnál jobb negyedéves eredményt közölt, osztalékemelést jelzett, valamint részvény-visszavásárlási programot jelentett be, ami erős árfolyamreakciót váltott ki. A Nokia részvénye szintén erősödött.
A védelmi szektorban a Rheinmetall a nap folyamán erősödött. A cseh Czechoslovak Group (CSG) amszterdami tőzsdei bevezetése kifejezetten pozitív piaci fogadtatásra lelt.
Az olajárak pénteken határozottan emelkedtek. Az amerikai WTI hordónként 60,98 dolláron állt, ami 2,73 százalékos emelkedésnek felelt meg, míg a Brent 65,77 dollárra drágult, 2,67 százalékos növekedéssel.
Az áremelkedést a geopolitikai és kínálati kockázatok erősítették: a befektetők az Irán körüli feszültségek esetleges szállítási kockázatait árazták, miközben Kazahsztánban a Tengiz mezőnél jelentkező termelési fennakadások is támogatást adtak az áraknak. A drágulás ellenére a túlkínálati félelmek a piaci értékelések szerint fékezhetik a további emelkedést.
A nemesfémek továbbra is a „biztonságos menedékként” betöltött szerepük miatt nyerteseknek bizonyultak. Az arany ára rekordszintre emelkedett, a spot jegyzés az európai kereskedési idő végén 4985,60 dolláron állt, 1,00 százalékos napi erősödéssel. A befektetői keresletet a geopolitikai feszültségek, az amerikai eszközökkel kapcsolatos bizalom ingadozása, illetve a makrogazdasági bizonytalanság táplálta.
Külön is figyelmet kapott az ezüst, amely pénteken először emelkedett 100 dollár fölé: a londoni piacon a jegyzés 100,29 dollárig jutott. Szakértők szerint az ezüst árát a politikai feszültségek mellett ipari nyersanyagként betöltött szerepe is támogatja.
Az ezüst többek között a mesterséges intelligencia, a robotika és az energiatermelési technológiák területén tölt be kulcsfontosságú szerepet.
A devizapiacon a dollár gyengülése volt a meghatározó tényező. A dollárindex 0,17 százalékkal 98,11 pontra csökkent, és a hét egészében is számottevő leértékelődés irányába mutatott. A dollárgyengülés hátterében a geopolitikai kockázatokkal kapcsolatos bizonytalanság, valamint a monetáris politikai várakozások álltak: a piac széles körben arra számít, hogy a Federal Reserve a következő ülésén nem változtat a kamatszinten.
Az euró ezzel párhuzamosan erősödött, 0,10 százalékkal 1,1762 dollárra emelkedett. Az euró árfolyamát a vegyes euróövezeti BMI-adatok és a kereskedelempolitikai bizonytalanság egyaránt befolyásolták. Az Európai Központi Bank pénteken 1,1742 dollárban állapította meg az euró hivatalos referenciaárfolyamát.
(MTI)



