Ellentétes irányú folyamatok között kell döntenie jövő kedden a kamatokról a Magyar Nemzeti Banknak – írja friss elemzésében az Akcenta CZ.
Az MNB augusztusban sorozatban harmadik alkalommal, 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, amely így 5,50 százalékra mérséklődött. A hazai inflációs folyamatok alapján a devizapiaci szolgáltató szerint lenne lehetőség a lazítás folytatására: augusztusban éves összevetésben 1,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, miközben a maginfláció 2 százalék volt.
Azóta azonban romlott a nemzetközi környezet. A közel-keleti konfliktus eszkalációja nyomán a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára 100 dollár fölé emelkedett, szeptember közepére pedig 108 dollár környékére jutott. Az európai földgáz ára szintén emelkedett.
Az Akcenta szerint a dráguló energia később az importált inflációban és a vállalati költségekben is megjelenhet, miközben ronthatja a magyar külkereskedelmi mérleget.
Szűkül a forint kamatelőnye
Az MNB mozgásterét a vezető jegybankok döntései is befolyásolhatják. Az Európai Központi Bank szeptemberben 25 bázisponttal, 2,50 százalékra emelte betéti kamatát. Ezzel a magyar alapkamat és az EKB betéti kamata közötti különbség 300 bázispontra csökkent. Egy újabb, 25 bázispontos MNB-vágás ezt 275 bázispontra mérsékelné.
Közben az amerikai Federal Reserve is 25 bázispontos emelésről döntött, 3,75–4,00 százalékra emelve az irányadó kamatsávot.
A devizapiaci szolgáltató szerint a két vezető jegybank szigorítása azért is fontos Magyarország számára, mert csökkenti a forintban denominált eszközök relatív kamatelőnyét. Ha ehhez újabb magyar kamatcsökkentés társulna, tovább szűkülne a különbség.
Eduard Kusala, az Akcenta CZ magyarországi piacért felelős kereskedelmi igazgatója úgy véli, az alacsony infláció ugyan lehetőséget teremtene a kamatvágásra, de fokozott nemzetközi bizonytalanság mellett a stabil forint az infláció elleni védekezésnek is fontos eleme.
A forint és az olaj együtt okozhat problémát
Az euró árfolyama szeptember közepén 365–366 forint körül mozgott. Az elemzés szerint a magyar fizetőeszköz eddig viszonylag stabil maradt a növekvő geopolitikai és energiapiaci kockázatok ellenére.
Egy jelentősebb forintgyengülés azonban növelhetné az importált inflációt. Különösen kedvezőtlen helyzetet teremtene, ha a dollárban jegyzett olaj ára tovább emelkedne, miközben a forint a dollárral szemben is veszítene értékéből.
Az Akcenta szerint ezért a jelenlegi piaci környezetben szűkebb lehet az MNB mozgástere.
Jöhet egy szünet
Az elemzés szerint a piaci várakozások jelenleg inkább az 5,50 százalékos alapkamat tartása felé mutatnak. Három egymást követő kamatvágás után ezzel az MNB időt nyerhetne annak felmérésére, hogyan hat az energiaárak emelkedése az inflációra és a forintra.
A devizapiaci szolgáltató ugyanakkor hangsúlyozza: egy szeptemberi szünet nem feltétlenül jelentené a kamatcsökkentési ciklus végét. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a jegybank a lazítás ütemét igazítja hozzá a megváltozott külső környezethez.
A keddi ülésen így a jegybank kommunikációja is kiemelt figyelmet kaphat. A fő kérdés az lehet, hogy az MNB mekkora további kamatcsökkentést tart összeegyeztethetőnek a forint stabilitásának megőrzésével.
Csak a Richter maradt talpon. 
