8p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Miközben egyre nagyobb igény van a élelmiszerekre a Földön, aközben csak néhány növényt termesztünk. Pedig az sem lehetetlen, hogy Magyarországon is megteremjen mondjuk az édesburgonya. Arról, hogy milyen alternatív növényeket lehetne termeszteni, Baktay Borbála a Nemzeti Diverzitás Központ igazgatója beszélt a Privátbankárnak.
Baktay Borbála

Mi a szerepe a Növényi Diverzitás Központnak és hogyan kapcsolódik a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiához?

Alapvetően génbanki szerepet töltünk be, emellett országos génbanki koordinációt is ellátunk a növényi génmegőrzés területén. Fő feladatunk a különböző kultúrnövények génbanki megőrzése. A szántóföldi gabona- és zöldségnövények megőrzése, hűtött tárolókban történik, Intézetünk főleg a Kárpát-medencében begyűjtött növényeket tárolja és vizsgálja. Az elmúlt 40 évben 10 ezernél is több növény tétele érkezett, főleg a tőlünk keletre lévő területekről. Olyan fajokat gyűjtöttünk és gyűjtünk, amelyek termeszthetőek nálunk is.

Mondana példákat?

A különböző búzafajokat lehet említeni rögtön az elején. Például a tönkét, tönkölyt, alakort vagy a kecskebúzát, amelyek a mostani kenyérbúza elődei voltak. De itt említhetem mondjuk a csicseriborsót is, amiből szintén van egy nagy gyűjteményünk, és ami nagyon jó termést produkált.

Hogyhogy produkált, az intézetben termesztenek is?

Megőrzünk és fenntartunk. A génbankoknak nemzetközi szabványok írják elő, hogy milyen időközönként kell ellenőrizni, hogy a tárolt magvak életképesek-e. Ezt a többi között úgy lehet a legegyszerűbben megvizsgálni, hogy a magvakat csíráztatjuk. Ha nem megfelelő a csíráztatás eredménye elvetjük és felszaporítjuk a tételt. A tételek fenntartása többféleképpen lehetséges. Az egyik, hogy mi felszaporítjuk a magvakat. Emellett azonban tájfajták és hazai helyi fajták esetében az ún. „on farm” (gazdálkodói) fenntartást is elősegítjük. Ilyenkor a mintákat kiadjuk gazdáknak, vagy biogazdaságoknak, valamint különböző egyetemeknek, hogy visszakerüljenek a helyükre, vagyis a eredeti termőhelyükön mindennapi termesztésbe. Az eredményeket és tapasztalatokat pedig rögzítjük. Magyarul, visszahelyezzük a tájfajtákat a termesztésbe.

Ez hogy működik? Mi alapján dől el, hogy ki, mit próbál ki?

A honlapunkon minden év elején megjelenik egy lista, amelyekből a partnereink, egyenként maximum 10 fajtát választhatnak ki. Ezután megkapják a mintákat. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy kilószámra adjuk ki a magokat, hanem csak annyit kapnak, amennyivel el tudnak indulni, magot tudnak fogni a következő évre. Ez azt jelenti, hogy mondjuk adunk homoki babot, amit a gazda elkezd termeszteni. Nyilván már az első évben is tud enni belőle egy bablevest, de nem ez a fő cél a legelső évben, hanem a továbbtermesztése. A következő évben pedig még több bab lesz, és így tovább. És viszonylag hamar ismét elterjed az adott fajta a termesztésben.

Az egyetemek hogy kerülnek a képbe? Vizsgálják az önöknél tárolt mintákat?

Különböző megállapodásaink vannak az intézményekkel. Például a paradicsom tájfajták esetében segítenek visszajuttatni a növényt a termesztésbe. Az intézmények a gazdálkodókkal állnak kapcsolatban. Olyan növényfajták esetében segítenek, amelyek jelenleg nincsenek, vagy csak nagyon kis mértékben vannak jelen a termesztésben. Sokat segítenek a biogazdaságokkal való kapcsolattartásban.

Visszatérve a nemzetközi előírásokra - milyen gyakran kell megvizsgálni, hogy a különböző fajták életképesek-e?

Fajonként változó, de azt lehet mondani, hogy körülbelül 5 évente van rá szükség. Intézetünk 1100 növényfaj mintegy 50 ezer fajtáját tárolja. Idén például 500 faj 8 ezer fajtáját kellett felszaporítanunk. Vagyis ez alapján azt lehet mondani, hogy nagyjából 10 év alatt minden mintát megvizsgálunk életképesség szempontjából. Hogy megértsük miért van minderre szükség, mi a génbanki megőrzés kiemelkedő szerepe a hazai mezőgazdaságban,  el kell mondanom néhány adatot. A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete - Food and Agriculture Organization - FAO) kimutatásai szerint napjainkra a mezőgazdasági növényi diverzitás 75 százaléka eltűnt. A világ élelmezésének 75 százalékát 12 növény-, és 5 állatfaj biztosítja. Tovább szűkítve a kört: a rizs, kukorica és búza adja a fogyasztás 60 százalékát világszinten. Ha mellétesszük, hogy a Földön megtalálható mintegy 250-300 ezer növényfaj 4 százaléka hasznosítható élelmiszer-előállításra, akkor jól látható hogy nagyon leszűkült az agro-diverzitás, legalábbis, ami a nagyüzemei mezőgazdaságot jellemzi. Az emberi fogyasztásra alkalmas mintegy 4 százalékból mindössze 150-200 fajt használunk, tehát a sokszínűséget lehet még növelni bőven. Korábban a Kárpát-medencében több mint 600 növényfaj szolgált tápláléknak az itt élők számára.

Miért van erre szükség?

Mert a mostani növénytermesztési rendszer nagyon sebezhető, akár a különböző betegségeket, akár a klímaváltozást vesszük alapul. A Föld minden területén más-más faj és fajta termeszthető, jellemzően olyan, amely a területi adottságokhoz alkalmazkodott. Azonban olyan gyors változások is lehetnek a környezetben, főleg az időjárásban, ami felboríthatja a mezőgazdasági rendszert. Ezért is kell úgynevezett alternatív fajokat keresni, illetve nemesíteni. Ha már az időjárásnál tartottunk, akkor fontos olyan növényeket nemesíteni, amelyek jobban bírják a szárazságot.

Milyen fajták jöhetnek szóba nálunk?

Sok olyan növény van, illetve volt a Kárpát-medencében, ami szép lassan kiszorult a termesztésből. Ilyen például a köles, a zab, vagy például a mohar, ami a köleshez közel álló és ami jól termeszthető. Ezt egyébként meg is vizsgáltuk, szárazságtűrőnek bizonyult. De ott van még a lóbab, homoki bab, szója, amiket szintén vizsgáltunk. Az eredmények alapján jól bírták a homokhátsági körülményeket, vagyis a homokos talajt és a szárazságot. Azt látni kell, hogy a Kárpát-medencében 8 ezer éve van jelen a növénytermesztés és 2 ezer éve a gyümölcstermesztés. Vagyis ezek a növényfajok folyamatosan alkalmazkodtak az itteni változó körülményekhez, ezért potenciálisan fontos szerepük lehet a jövő mezőgazdaságában.

Viszont az édesburgonya nem tartozik a jellemzően Kárpát-medencei növények közé, azonban ha jól tudom, Önök azt is termesztenek.

Igen. A batáta egy dél-amerikai növény. Mi természetesen a géncsere-programban jutottunk hozzá. Kipróbáltuk a termesztését, ami végül meglepetést okozott. Homokos területen, aszályos körülmények között termesztettük és jó termést produkált. Talán jobbat is, mint a krumpli. Persze, amikor a diverzitás kérdése szóba kerül, azt is fontos figyelembe venni, hogy milyen az emberek étkezési kultúrája. A különböző növényeket ugyanis évszázadok alatt az a különböző kultúrák hozták be és terjesztették el a térségünkbe. Szóval ez is meghatározó.

Azt már tudjuk, hogy a batáta jól termeszthető. Milyen növények szeretik ezt a környezetet, ami esetleg alternatívát jelenthet?

Ilyen például a csicsóka, vagy a már említett homoki bab, de a csicseriborsót is mondhatjuk. A rizs kiváltása nem kardinális kérdés, hiszen nem vagyunk egy nagy rizsfogyasztó nemzet. Ráadásul a rizs nemesítése rohamosan fejlődik a világban. A búza már nehezebb kérdés, mert a kényer és a tészták alapvető élelmiszereink. A búzánál inkább azt kell elérnünk, hogy olyan fajtákat nemesítsünk, amelyek szárazságtűrőek. A nálunk termesztett búzafajták jelentős része magyar fajta, de a nemesítésre nagy hangsúlyt kell fektetni. A kukorica viszont nagy probléma, hiszen idén is láthattuk, hogy az időjárás változása mennyire befolyásolja a termésátlagot. A szárazságot nehezen viseli ez a növény. Magyarországon most szerintem az egyik alapvető cél, hogy a takarmánynövények diverzitásának növelését kell elősegíteni.

Ez miért fontos?

Azért fontos, hogy minél több takarmánynövényt termesszünk, hogy bizonyos növényeket ki lehessen váltani. Jelenleg ugye az egyik meghatározó takarmánynövény a kukorica mellett a szója. Annak a jelentős részét külföldről hozzuk be. Viszont a termesztett szója többsége genetikailag módosított. És bár Magyarországon a génmódosított növények termesztése tiltott, a módosított növények közvetett módon mégis az asztalra kerülnek az állatokon keresztül. El kell érnünk, hogy ki tudjuk váltani ezeket a növényeket. Karcagon is foglalkoznak alternatív növények nemesítésével. Ráadásul azért is fontos a genetikailag módosított növények kiváltása, mert sem a szója, sem a kukorica nem szárazságtűrő. Ugyanis nem emiatt módosították genetikailag a növényeket, hanem egyéb termesztéstechnológiai és növényvédelmi okokból. Ráadásul olyan negatív hatása is van, ami további károkat okoz, hiszen az ilyen növények elterjedése és természetbe jutása felborítja az agrár-ökoszisztémát is. Meg kell keresni a helyettesítő növényeket.

És hogy állnak ezzel? Vannak már jelöltek?

A munka már elkezdődött a Kisállat-tenyésztési Kutatóintézet jogutódjával, a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központtal. Célunk, hogy az őshonos állatoknak tudjunk GMO-mentes takarmányt adni, mert az hosszú távon kifizetődik. A kérdésére tehát igen a válasz, vagyis vannak olyan növények, amelyek szóba jöhetnek, de többet egyelőre nem mondhatok róluk.

 



LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Agrár Éhségsztrájk kezdődött a varsói parlamentben
Privátbankár.hu | 2024. május 13. 16:44
Éhségsztrájkba kezdett hétfőn a varsói szejm székházában a gazdák egy csoportja, amely már négy napja ülősztrájkot folytatott a helyszínen - közölte a lengyel média a szejmben tartott hétfői sajtóértekezletről beszámolva, amelyen az Orka nevű földművestársaság öt tagja szólalt fel.
Agrár Beintettek az Uniónak Georgiában, gumilövedékek is repültek
Privátbankár.hu | 2024. május 2. 06:57
Elfogadták az orosz mintára készült törvényt, ez sokaknak nem tetszett.
Agrár Fellélegezhetnek az ukránok? Hazamennek a tüntető gazdák
Privátbankár.hu | 2024. április 29. 10:56
Nem kaptak további engedélyt, így befejeződik a lengyel gazdák blokádja.
Agrár Meghosszabbították az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentességét
Privátbankár.hu | 2024. április 23. 16:26
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta azt a megállapodást, amely szerint Ukrajna túlnyomórészt vám- és mennyiségi korlátozás nélkül hozhatja be az Európai Unióba a termékeit, köztük a mezőgazdasági termékeket további egy éven át. 
Agrár Lehullt a lepel: ezért nálunk drágult a legjobban az élelmiszer az EU-ban
Szirmai S. Péter | 2024. április 9. 14:18
Az Európai Unióban Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára, ezért itthon szinte már minden élelmiszer drága – emlékeztet Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSz) elnöke. Ezért is kevés a nyereség, elmaradtak a fejlesztések, probléma van a magyar élelmiszeripar hatékonyságával, versenyképességével.
Agrár Kisebb lesz az élelmiszer-infláció az Erste szerint
Szirmai S. Péter | 2024. április 3. 19:29
Lecsendesedik az élelmiszer-infláció, de gyorsul a koncentráció. Ezt előlegezték meg szerdán az Erste Elemzői Klubjában, amelyet az élelmiszerárak alakulásáról, inflációs kilátásokról tartottak.
Agrár Nagyot gurított az egyik legnagyobb hazai mezőgazdasági cég
Privátbankár.hu | 2024. április 2. 13:53
Jelentősen megemelkedett az export aránya az árbevételből az UBM Csoportnál. Az orzság egyik legnagyobb agrárcége kivitele további bővítését tervezi.
Agrár A franciák és a lengyelek még szigorúbbak lennének az ukránokkal
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 06:31
Franciaország és Lengyelország kedden az Ukrajnából származó élelmiszerek behozatalának szigorúbb visszaszorítását szorgalmazta, hogy megakadályozzák az EU mezőgazdasági piacainak destabilizációját és a dühös gazdák további felháborodását.
Agrár Újabb fordulat a bolti kasszáknál, a pénztárosok legyőzik a riválisaikat
Buksza blog | 2024. március 19. 10:39
Várhatóan Európában is vissza fognak szorulni az önkiszolgáló pénztárak, ahogy az az Egyesült Államokban már elkezdődött. A magyarázat ugyanis univerzális: nagy a lopási és a félreszkennelési veszteség.
Agrár Valami mázsaszámra bűzlik Prágában
Privátbankár.hu | 2024. március 7. 13:02
Cseh gazdák trágyát szórtak kormányzati épületek elé Prágában csütörtökön, felújítva korábbi tiltakozásukat a cseh főváros utcáin.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG