A Bayer vegyipari cég vállalta, hogy az ellenük indított perekben 10,9 milliárd dollárt fizet, így ezeket még ítélethirdetés előtt le tudják zárni. A jogi ügyek a Roundup gyomirtója miatt indultak, és a már lezárt esetekben glifozát-alapú termékek kapcsán a bírók úgy látták, hogy bizonyítható annak karcinogén (rákkeltő) hatása. Emiatt korábban 125 ezer per indult, és a mostani egyezség keretében 100 ezer ügy zárult le.
A Bayer a Roundup jogait, és a vele járó peres kötelezettségeket a Monsanto mezőgazdasági vállalat felvásárlásával örökölte meg. A Monsantoért 63 milliárd dollárt fizetett 2018-ban a német vállalat, hamarosan azonban megszületett az első perben az elmarasztaló ítélet, ami igazi lavinát indított el, és tízezer számra indultak további jogi ügyek.
A Bayer tagadja a jogsértéseket, de kijelentette, hogy a kifizetés révén le tudnak zárni egy komoly bizonytalanságot okozó időszakot. A szakértők sincsenek egyébként egység állásponton, és ugyan az amerikai perekben a bíróság a felperesek javára ítélt, de az sem jelent megdönthetetlen bizonyítékot.
A glifozát alapú vegyszerek kapcsán az utóbbi években nagyon sok anyag jelent meg a sajtóban. Ezek egy része azt állította, hogy a szer, az előírásokat betartva nem ártalmas az egészségre, de lehetett olyan írásokkal is találkozni, amelyek szerint túl azon, hogy rákkeltő, számos autóimmun betegség (például a gluténérzékenység) kiváltója lehet. Az Európai Unióban sem egyértelmű a szer megítélése, miközben Brüsszel 2022-ig engedélyezte a szer használatát, jelenleg is folynak a szakmai egyeztetések, hogy azt követően is lehessen alkalmazni. Akármilyen döntés születik, Németországban akkor sem lehet majd használni, mivel ott néhány éves átmenetet követően betiltják a glifozát alapú gyomírtókat. Hasonló döntést hozott Ausztria is, de számos francia településen is nemkívánatosnak minősítették az ilyen gyomirtókat.
Magyarország az utóbbi időben a szer további alkalmazása mellett foglalt állást. Az agrárminisztérium érve általában az ilyen esetekben az szokott lenni, hogy ha egy szert nem tiltanak be globálisan, akkor a helyi gazdák versenyhátrányba kerülnek. Ráadásul a fogyasztók megvédése is nehéz, hiszen az EU-nak számos olyan környező (pl. észak-afrikai) országgal van a mezőgazdasági termékek egyszerű behozatalára egyezménye, amelyekre nem tartják be az uniós növényvédelmi és élelmiszerbiztonsági előírásokat.
Pánikvásárlásba kezdtek a magyarok. 
