<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
13p
Várhatóan sokáig marad az alacsony kamatszint, de ez a jegybankot nem zavarja, ahogy a gyenge forint sem. Gazdasági növekedés lesz, de valószínűleg nem túl magas, jól érezhető a szereplők bizalmatlansága. A nemzetközi részvénypiac nem alulértékelt, de nem is lufi – mondja Szabó László, az Év Alapkezelőjének elnöke.

– Nemrég jelentették be, hogy a Concorde Alapkezelő felkerült a Norvég Állami Nyugdíjalap kezelőinek a listájára. (Erről itt tudósítottunk.) Ez már konkrét vagyonkezelési megbízást is jelent vagy csak egy várakozólista, ahonnét majd valamikor talán előre lehet lépni a tettek mezejére?

Szabó László: Konkrét vagyonkezelési megbízást jelent, egy konkrét portfólió felett gyakoroljuk a vagyonkezelési jogosítványokat.

– Mekkora ez a portfólió?

Sz. L.: Szívesen mondanék egy számot, de ez szigorú üzleti titok. Annyit mondhatok, mint amennyit a 2009-es sajtótájékoztatón, amikor kérdezték, meddig tart a fellendülés, a medvepiaci rali. Elmondtam, hogy kis medve után kicsi, nagy medve után nagy piszok marad, azaz nagy fellendülés következik. Ez is hasonló dolog. (A medve a hosszan tartó tőzsdei áresések jelképe. A norvég alap vagyona 850 milliárd dollár körül mozog – a szerk.)

– Nyilván ez megkönnyíti más nemzetközi vagyonkezelési megbízások elnyerését is, mégis milyenekét, milyen megbízókkal állnak még tárgyalásban? A Máltán nemrég létrehozott alapokban van már valódi ügyféltőke vagy csak az alapítók vagyona van benne?

Sz. L.: A máltai alapoknak majd csak 4-5 év múlva lesz olyan track recordjuk (visszamenőleges teljesítményük), amely alapján szóba jöhetnek komolyabb befektetők. De egyébként tárgyalásban vagyunk különböző külföldi szereplőkkel, akiktől megbízásokat kaphatunk.

– A magyarországi vagyonkezelési teljesítménnyel foglalkoznak a külföldiek?

Sz. L.: Az, hogy a magyarországi vagyonkezelési piacon mit csinálsz, nem érdekli őket. Nagyon pici ez a piac, nagyon unikális. Az, hogy a nemzetközi tőkepiacokon piacokon hogyan keresel pénzt, , már igen. A mi abszolút hozamú alapjaink teljesítménye nagyrészt globális, nemzetközi befektetési döntések és folyamatok eredménye, ezt könnyen be tudjuk nekik mutatni és jól meg is értik, mit miért csinálunk.

– Az nem zavaró számukra, hogy egy hazai abszolút hozamú alap külföldi opciós, határidős üzleteket köt, és közben ennek fedezetéül a tőkéje 70 százalékát magyarországi pénzpiaci eszközökben tartja?

Sz. L.: Nem, ezt számításba tudják venni. Ma már a kamatkülönbözet is olyan pici a forint és a külföldi devizák között, hogy ez nem sokat számít.

– Van valamilyen világrangsor, objektív mérce a befektetési alapok világában, ahol jegyzik a Concorde Alapkezelőt is?

Sz. L.: A legtöbb szereplő, megbízó saját értékelési módszereket alkalmaz. A befektetési alapok teljesítménye könnyen számszerűsíthető, értékelhető, elemezhető. A nagyobb szereplők persze megengedhetik maguknak az is, hogy saját kérdéseket tegyenek fel, konkrét információkat kapjanak a vagyonkezelő gondolkodásmódjáról.

– A GIPS nemzetközi szabványt használják teljesítmény-mérésre?

Sz. L.: A GIPS leírja azokat a nemzetközi sztenderdeket, amelyeken alapulnak ezek az értékelési módszerek. A többi összehasonlítás is a GIPS-t használja, lehet, hogy nem minden részletében, de a józan észnek megfelelően főbb vonalaiban. A vagyonkezelési teljesítmények mérése mindig GIPS-konform.

– Vissza a medvékhez, most egy medvepiaci rali csúcsa körül vagyunk vagy egy igazi hossz közepén?

Sz. L.: Attól függ, sok eszközosztályt követek abszolút hozamú vagyonkezelőként, nem csak egyet.

– A részvénypiacokon?

Sz. L.: A nemzetközi részvénypiacokon őrült nagy buborékról nem lehet beszélni. Nem olcsók a piacok, de nem is borzasztóan drágák. Egy ilyen kamatszint mellett ezek az árazások, ha nem is vonzók, de méltányolhatók.

Az árupiacokon megint nem érzek buborékot, de a devizapiacokon sem, ahol néhány fejlődő piaci deviza árfolyama, amely nagy sztár volt, kipukkadt. Ha valahol nagy túlértékeltséget kellene megneveznem, azok a kötvénypiacok, nyilván a jegybankok speciális kamatpolitikája miatt. Tehát ha buborékot, lufit keres az ember, akkor leginkább a kötvények óvodai csoportjába menjen, mert ott fújnak ilyeneket.

– A részvény- és kötvénypiaci fellendülést egyaránt szokták azzal magyarázni, hogy egyes jegybankok, az amerikai, a japán nyomják a pénzt, öntik a gazdaságba. Van ugyan szó ennek visszafogásáról, a taperingről, de az még mindig csak csökkentés, nem leállás. Addig fognak menni tovább az árfolyamok, amíg megy a pénznyomtatás is? Ha még három évig megy legalább havi pár tízmilliárd dollár az amerikai gazdaságba, akkor még három évig marad hossz?

Sz. L.: Szerintem  a tapering az év végéig befejeződik. Az amerikai gazdaság fejlődik, a munkaerőpiac egyre feszesebbé válik, a FED a munkaerőpiacra vonatkozó feltételt is kivette a feltételek közül, mert hamarabb bekövetkezett az a szint, amelynél az egészet le akarták fújni. Év végéig befejeződik a jegybanki  eszközvásárlás és a kamatok normalizációja is egy-két év múlva bekövetkezik.

– Nem lehet, hogy most Európa kezd valami hasonlóba, például a túl alacsony infláció vagy a túl gyenge euró miatt?

Sz. L.: Úgy látom, hogy az EU kereskedelmi mérlege soha nem volt olyan jó, mint most, tehát az euró árfolyam az exportot nem akasztja meg.. Az árfolyam stabil, az egy évvel ezelőttihez képest talán két százalékot erősödött, ez annyira nem nagy dolog. A vállalatok tudnak exportálni gond nélkül, az exportszektor nem szenved.---- Megvédik-e nekünk a forintot? ----

– Mi kellene ahhoz, hogy Magyarországon alapvetően változzon meg a jelenlegi alacsony kamatszint? Csak valami váratlan esemény, egy fekete hattyú válthatja ki vagy szerves folyamatok eredményeként is emelkedhet jelentős mértékben?

Sz. L.: A váratlan eseményeket sohasem zárhatjuk ki, az, hogy nagy ritkán megölnek a budapesti éjszakában valakit ,  nem akadályoz meg bennünket abban, hogy elmenjünk szórakozni. Ha beüt valamilyen ménkű, akkor arra a jegybanknak majd persze reagálnia kell, de ennek  nem lehet már most alárendelni  a monetáris politikát.

– Valamilyen szerves folyamat, például inflációs nyomás, a gazdaság túlpörgésének veszélye?

Sz. L.: Most nem úgy néz ki; a jelenlegi kamat inflatorikus szempontból nem probléma, nagy pörgés nincs. Azt is el tudom egyébként képzelni, hogy a jegybankelnök negatív reálkamattal is jól érezné magát. Sőt, igazából azzal érezné jól magát.

– Lehet, hogy már negatív a reálkamat?

Sz. L.: Lehetséges, hogy lassan belecsúszunk a negatív reálkamatba, de ez a jegybankot szerintem egyáltalán nem zavarja. Ahogy sehol a világon nem zavarja a jegybankokat, sőt ez volt a céljuk.

– Különböző jelek mutatnak arra, hogy az idei költségvetés nem lesz tartható. Mennyire veszélyes ez?

Sz. L.: Nem vagyok egy makroszakember, de úgy látom, bárcsak korábban ilyen költségvetési évek lettek volna. Sok mindenért lehet kritizálni a kormányt, de fiskális szempontból nagyon kemény volt, kicsit leegyszerűsítve: sokaktól elvette a lóvét. Minden retorika ellenére kemény  megszorításokat hajtott végre, rengeteg társadalmi rétegtől vett el  pénzt a költségvetési egyenleg tartása érdekében. Az elmúlt húsz év költségvetési politikáihoz képest ez az év választási évként egészen elviselhető.

– A költségvetés tehát stabil, inflációs veszély nincs, de lesz-e növekedés?

Sz. L.: Az alacsony kamatok számítanak, az alacsony bázis is számít, a világgazdaság is magára találhat. Ugyanakkor a piaci szereplők oldaláról jelentkező bizalmatlanság a nagy kérdés, amely szemmel látható és érzékelhető. Hogy ezeknek az eredője mi lesz, azt nem tudom, szerintem kis pozitív növekedés várható. De nagyon nagyot nem is vár senki.

– A forinttól mit várunk, várunk-e tőle nagyobb mozgásokat, jelentős erősödést vagy gyengülést?

Sz. L.: Egy devizapiacon szerintem minden elképzelhető, így találgatni nincs értelme. Inkább azt érdemes végiggondolni, hogy mi az, amit a kormányzat optimálisnak tart, még ha nem is tudják száz százalékig kontrollálni a devizapiaci folyamatokat.

Azt gondolom, hogy a kormány  a 300 forintnál drágább eurót optimálisnak tartja, sőt még egy kis további forintgyengülés sem veri ki nála a biztosítékot. Így olyan intézkedéseket, amelyek erősítenék a forintot, nem várok. Ettől függetlenül erősödhet a forint, de a kormány szerintem nem fog semmit tenni ennek érdekében.

– Már olyan alacsony a forint kamata, hogy megéri forintban eladósodni, és más, magasabb kamatozású feltörekvő devizában befektetni. Ez hosszú távon nagyon rossz hatással lehet a forintra.

Sz. L.: Igen, ezt már sokan csinálják is. Egyébként hosszabb távon én is gyengébb forintot várok, de rövid távon erősödhet is. Már annyira mindenki temeti a forintot, hogy ahogy a piacokon lenni szokott, az ellenkezője könnyen bekövetkezhet. (Az interjú 310 forint körüli árfolyamnál készült – a szerk.)

– Ha marad a jelenlegi alacsony kamat, akkor nyilván maradhat a mostani tőkebeáramlás a befektetési alapokba is. Milyen típusú alapokba? Azokba, amelyekbe eddig vagy lesz változás?

Sz. L.: Ebben az alacsony hozamkörnyezetben sejthető, hogy a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok nem tudnak csodákat tenni. A nagy kérdés, hogyan reagálnak erre a befektetők, visszamennek-e bankbetétbe vagy pedig elkezdenek egy kicsit diverzifikálni, nagyobb kockázatot vállalva. Szerintem ennek a kettőnek az egyvelege lesz jellemző.

– Miért mennének betétbe?

Sz. L.: Mert nehéz lesz jól teljesíteniük az alapoknak ilyen kamatkörnyezetben, és mert sokan többre számítottak. Ők várhatóan csalódásnak élik majd meg ezt. Más esetleg azt mondja majd, nem olyan rossz dolog ez az alaposdi, nem kell ettől félni és elkezd egy kicsit diverzifikálni. A kettő kombinációját várom.

– Az állampapírok elszívó hatása nő majd a lakosságnak kínált magas változó kamatok miatt?

Sz. L.: Igen, nőni fog, ugyanakkor nem hiszem, hogy ez a kettős kamatrendszer sokáig fenn tud majd maradni. Mármint a lényegesen  eltérő kamatszint az intézmények és a lakosság számára nyújtott kamatok között.

– Elképzelhető, hogy valamilyen mostanában nem túl népszerű alapfajta előretör? Ingatlanalapok, részvényalapok talán?

Sz. L.: Érdekes az a fajta alapok alapja, amelyet mi kezdtünk el az abszolút hozamú alapjainkat koncentráló Hold Alappal, két-három éve. Népszerű kategória lett, nem véletlenül, ez egy diverzifikált fajta, az abszolút hozamú alapok menedzselt kockázatát is tovább teríti. Az abszolút hozamú alapok népszerűek, ennek révén  egyre több van belőlük, többen bontogatják a szárnyaikat.

A részvényalapok terén is elképzelhető némi visszarendeződés, hiszen ezek a korábbi, a kilencvenes évekbeli reálértéküknek mindössze öt százalékát teszik csak ki manapság.---- Nem estünk át a ló túlsó oldalára ----

– Nem viszik majd túlzásba, ha rákapnak? A befektetők néha átesnek a ló túlsó oldalára, rossz döntéseket hoznak…

Sz. L.: Nem, néha nagyon is racionálisak. Például az abszolút hozamú alapok közül sem mindegyiket keresik, csak azokat, amelyeknél a jó hozam alacsony szórással párosult. Akik nagy teljesítményt értek el, de őrült nagy árfolyammozgásokkal, azok kevesebb pénzt vonzottak. Akik pedig nem teljesítettek jól, azok teljesen lemaradtak a tőkevonzásban.

– A befektetők figyelik valahol a hozamszórás-adatokat? Vagy csak ösztönösen érzik, hogy az alapjaik árfolyama mennyire ingadozik?

Sz. L.: Az alapokba áramló pénz mögött nagyon nagy mértékben a privátbankok állnak, szofisztikált privátbankárok, akik valamennyire vezetik az ügyfelek kezét. Számos ilyen privátbankárral találkozom rendszeresen, és ők nagyon jól ismerik az alapokat, nagyon jó kérdéseket tesznek fel. A tőkebeáramlás nagy része nekik köszönhető az alapokban.

– És az ingatlanalapok?

Sz. L.: Az alacsony kamatszint az ingatlanokat is felértékeli, bár nekünk nincs ingatlanalapunk és vélhetően  nem is lesz. Azontúl, hogy nem értünk hozzá, transzparencia problémák is rendszeresen felbukkannak. Nem könnyű dolog alapvetően illikvid, nehezen árazható eszközökből likvid, valós napi nettó eszközértékkel bíró terméket csinálni.

– Valamilyen jó sztori az utóbbi időben a részvénypiacokon?

Sz. L.: Én az utóbbi időben eléggé takarékra állítottam a saját befektetéseimet. A piacot nem tartom annyira drágának, hogy shortoljam, nem tartom annyira olcsónak, hogy nagyon megvegyem. Várom, hogy kialakuljon olyan szituáció, amely akár az egyik, akár a másik oldalon jó belépési szint lehet.

– Akkor sok a likvid eszköz az alapban?

Sz. L.: Igen. Megtanultam, hogy ha nincs erős, kialakult véleményed a piacról, akkor ne legyen befektetési kényszered, ne kereskedjél, mert azzal értéket rombolsz. Akkor csak sok bukási lehetőséget viszel be az alapba. Ilyenkor kivárok, és előbb-utóbb, negyed év, fél év alatt általában történik valami, ami felhívja magára az ember figyelmét.

– Milyen érzés díjakat nyerni, az Év Alapkezelőjének lenni?

Sz. L.: Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem jó. Jó lelkiismerettel vettük át év elején az Euromoney kitüntetéseit vagy pár napja a Privátbankártól is az elnyert díjakat, mert minősítésük egybeesik az ügyfelek véleményével. A Norvég Nyugdíjalap (Közép-Európában egyedüliként) belénk helyezte a bizalmát és a hazai alap vásárlók is kitüntetnek bennünket megtakarításaikkal.

A különböző befektetésialap-kategóriák közül  a részvények, a hosszú kötvények és az abszolút hozamú alapok területén van az alapkezőknek nagy mozgástérük. Mind a három kategóriában a Concorde Alapkezelő menedzselte a díjnyertes alapot. Nagyon jó érzés, hogy eredményeink nem korlátozódnak egyetlen eszközosztályra. Kialakult egy jó kis csapat, komoly külföldi megbízók tekintenek bennünket partnernek.

– Hogy lehet, hogy a fiatal tehetségek nem mennek el egy sokkal nagyobb alapkezelőhöz vezető pozícióba?

Sz. L.: A Concorde Alapkezelőnél ha egy ifjú kolléga a stratégiai döntéshozó tulajdonosokhoz akar fordulni ötleteivel vagy problémáival akkor 10-15 métert kell leküzdenie, fedett helyen, sík terepen. Ez általában sikerülni szokott. Versenytársaink többségénél nem tudom megmondani, kit is kellene megszólítania, ha a szolgálati út megengedné...

Az, hogy itt a menedzsment a fő tulajdonos, jelentős mozgásteret ad. A kompenzáció alapja az egyéni  teljesítmény. Aki jól teljesít, az rendesen meg van fizetve, csak a teljesítmény számít, csak az szab határt. Másutt esetleg nem kereshetne többet a saját főnökénél, osztályvezetőjénél, vagy nem kapna bónuszt, mert egy másik vállalati terület jelentős veszteségeket szenvedett.

Ez persze nem atomfizika, de sok szereplőnél mégsem így működik. Ez a dolog anyagi része. Az intellektuális oldal legalább ennyire fontos. Ha egy csapatban a tehetséges, motivált  emberek száma eléri a kritikus tömeget, ott tapasztalatom szerint élvezetes dolgozni. Azokkal ez emberekkel pedig, akik szórakozni járnak be a munkahelyükre, nagyon nehéz versenyezni.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 16335 16175 16355 +0,09% 16330 16335 1 319 199 925 Ft 2021-07-30 15:30:30
MOL 2386 2372 2396 +0,08% 2382 2386 313 956 886 Ft 2021-07-30 15:30:18
MTELEKOM 424 423 428 -1,17% 424 424 44 365 777 Ft 2021-07-30 15:28:15
RICHTER 8240 8040 8260 +1,23% 8240 8245 699 814 750 Ft 2021-07-30 15:30:25
OPUS 236 236 240 -1,67% 236 238 26 682 226 Ft 2021-07-30 15:26:43
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Kockáztatni márpedig kell, ha rendes hozamot szeretnénk elérni
Eidenpenz József | 2021. július 14. 11:24
Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befalap Nagyon jók a lehetőségek mind a régióban, mind a magyar részvényekben
Csabai Károly | 2021. június 10. 13:35
Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Befalap A jó befektetéseket a főnixek és az ESG-improverek körében érdemes keresni – de vajon mi lesz a kamatokkal?
Gáspár András | 2021. június 5. 13:10
A járvány alatt felhalmozott megtakarítások egy részét biztosan költeni kezdik a nyáron az emberek, de a korábban jellemző fogyasztási lázhoz talán nem térnek vissza, javulhat a megtakarítási hajlandóság. A befektetések között előtérbe kerülhetnek a megújulásra képes hagyományos cégek, az ESG-terén fejlődni képes vállalatok és a globális megatrendek. Interjú Vizkeleti Sándorral, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.
Befalap Aki MÁP Plusz helyett devizakötvényt tartott, az sem érzi úgy, hogy rossz döntést hozott
Eidenpenz József | 2021. május 17. 15:10
A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.
Befalap Havi 5 ezer forintos megtakarítással is megkaphatjuk ugyanazt, amit 5 milliárddal
Gáspár András | 2021. május 15. 18:12
A Klasszis-díjak közül a legjobb ingatlanalapnak járó elismerést évek óta a Raiffeisen Alapkezelő nyeri el, de a társaság az értékpapír-alapok terén is erős. Idén már a rendszeres megtakarítóknak is kínálnak programot, az ESG-befektetésekkel pedig a hazai élmezőnyt célozták meg. Simon Péter vezérigazgatóval és Gyetvai Károly vezető értékesítés-támogatóval beszélgettünk.
Befalap A részvénypiacok felülsúlyozása továbbra is indokolt
Csabai Károly | 2021. május 14. 14:34
A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.
Befalap Lehet úgy is részvénybe fektetni, hogy nem a beszállási ponton stresszelünk
Gáspár András | 2021. május 11. 15:04
A mostani időszak nem a kötvény-típusú befektetéseknek kedvez, a tőzsdéken pedig nagyobb volatilitásra kell felkészülni – csak az aktív befektetési stratégia működhet 2021-ben, de az is jó, ha találunk olyan befektetési alapot, ami leveszi a vállunkról a megfelelő beszállási pont megtalálásának terhét. A jövő pedig egyértelműen a zöld és a felelősségteljes befektetéseké. Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatójával.
Befalap Jön az infláció, több reáleszközt érdemes tartani, mint korábban
Eidenpenz József | 2021. május 3. 16:59
Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.
Befalap Két okból lehet jobb a BUX, mint a többi feltörekvő tőzsde
Eidenpenz József | 2021. április 29. 17:35
A növekvő átoltottság és a fokozatos nyitás nyomán erősödő optimizmus az év további részében a feltörekvő országok és Európa részvénypiacainak is jót tesz majd. A magyar piacban két okból van többletpotenciál. Erősödő inflációs nyomással is kell számolni az Eurizon Asset Management várakozásai szerint. A társaság, március végéig CIB Alapkezelő, 484 milliárd forintnyi vagyont kezelt alapjaiban.
Befalap Nem árt portfóliónk egy részét mindig devizában tartani
Eidenpenz József | 2021. április 28. 17:09
Bár az idén nagy növekedés várható, a kötvényhozamok pedig emelkedtek, nem biztos, hogy ez tartós lesz. A növekedés pedig kedvez a vállalati kötvényeknek, a kötvénypiacot nem szabad leírni. A forint gyengülése már évtizedes trend, kockázatviselő képességünktől és az időtávtól függően pénzünk egy részét nem árt devizában tartani. Interjú a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsereivel.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos