11p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

A mostani időszak nem a kötvény-típusú befektetéseknek kedvez, a tőzsdéken pedig nagyobb volatilitásra kell felkészülni – csak az aktív befektetési stratégia működhet 2021-ben, de az is jó, ha találunk olyan befektetési alapot, ami leveszi a vállunkról a megfelelő beszállási pont megtalálásának terhét. A jövő pedig egyértelműen a zöld és a felelősségteljes befektetéseké. Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatójával.

A Klasszis-díjátadón nagyon jól teljesítettek az Erste kötvényalapjai, de például a díjnyertes alap portfóliójában is 30 százalék fölötti a kötvények aránya. Az idei évben viszont más szelek fújhatnak a kötvénypiacon – várható hasonló teljesítmény?       

Összesen 8 dobogós helyet szereztünk, ezzel abszolút az élmezőnyben végeztünk. Azért a kötvényes alapjaink taroltak leginkább, mert a részvényalapjaink javarészét Bécsben kezelik – mi értékesítjük őket, de nem hazai alapnak számítanak, ezért a Klasszis-díjak értékelésébe nem kerültek bele. Idén a hazai kötvénypiacon is számítunk egy kisebb, folyamatos hozamemelkedésre, ahogy a világon mindenhol. A hozamemelkedés jellemzően nem kedvez a klasszikus, passzív kezelésű kötvényalapoknak, ezekkel várhatóan nem is lehet idén majd jól keresni, de mi nem is erre alapozzuk a stratégiánkat. Az abszolút hozamú kötvényalapunk tavaly 5,7 százalékot teljesített, ami tekintettel a normál hazai kötvénypiacon elérhető 0-1 százalék közötti hozamra egy nagyon szép teljesítmény volt – ez pedig szinte teljes egészében az aktív befektetési politikának volt köszönhető. Arra számítunk, hogy Kovács Szilárd portfoliómenedzserünk aktív stratégiával, Közép-Kelet-Európai kitekintéssel, devizakitettséggel, a durationt széles határok közt változtatva idén is szép teljesítményt ér majd el.

Az állampapírok és a vállalati kötvények pályája között lehet különbség? A reálgazdaság teljesítményét rendkívül erősre várják, ami itt is lecsapódhat…

A nemzetközi alapokat tekintve ezt reálisnak tartjuk. Van egy általános hozamgörbe-emelkedés, aminek negatív a hatása a kötvények teljesítményére, viszont a kockázatos eszközöknél a pozitív piaci hangulat, a recesszióból való kilábalás, a sorra emelt növekedési előrejelzések szűkíthetik a spreadeket, tompítva ennek hatását.

Az idei várakozások szerint részben éppen emiatt a folyamatosan egyre magasabbra jósolt gazdasági növekedésnek is köszönhetően valóban felpöröghet a világban az infláció. Ezt azért már az elmúlt években is hallottuk néhányszor – most már tényleg jön az árszínvonal-emelkedés?

Jó kérdés… azt egyértelműnek látjuk, hogy vannak bázishatások a tavalyi év azonos időszakához képest, az energiaárak például jóval magasabban állnak. Az biztos, hogy a gazdasági kilábalás és állami költekezések hatására felpörög az infláció, a kérdés az, hogy ez mennyire lesz tartós. A piacok szempontjából a fő dilemma, hogy a monetáris politika erre hogyan reagál majd, az infláció megáll-e egy bizonyos szinten. Most az a fő forgatókönyvünk, hogy ez a felpörgés ideiglenes lesz, inkább az idei évet érinti, a következő évekre pedig normalizálódik a dolog – nem kényszeríti rá a jegybankokat például egy korai kamatemelési ciklusra. Ennek van piaci hatása: a részvénypiaci árazottság magasan áll, köszönhetően az alacsony kamatszinteknek; ebbe a képbe rondíthatna bele az infláció. Egyelőre azonban ezt csak ideiglenesnek látjuk nemzetközi szinten – azt viszont elképzelhetőnek tartjuk, hogy Magyarországon valamivel magasabbra szökik majd az infláció szintje.

Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatója
Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatója

Ez hogyan befolyásolja a befektetések várható megtérülési idejét? Mennyi idő alatt érhetünk el reálhozamot?

A befektetési időtávot mindig egy alap kockázati szintjéhez mérjük. Egy részvényalapnál 5 vagy akár 10 év is lehet az az időtáv, ami alatt jó eséllyel megfelelő reálhozamot termelhetünk. A kötvénypiacon viszont a mostani gazdasági helyzetben nem biztos, hogy középtávon elérhető lesz reálhozam. Volt egy ilyen időszak a 2. világháború után, amikor hasonlóan magas szintre emelkedtek az államadósságok a világban – a következő 20-30 évben inkább a reáleszközök (ideértve a részvényeket, az ingatlanokat vagy az árupiaci eszközöket is) teljesítettek jól. Éppen ezért várhatóan júniusban indítunk is egy olyan, Erste Real Assets nevű befektetési alapot, amely ezt a megoldást kínálhatja az ügyfeleknek.

Miért van az, hogy a mostani válság vagy a válság kezelése, a válságból történő kilábalás során olyan gyakran használnak háborús hasonlatokat a szakértők?

Ez a helyzet teljesen más, mint mondjuk a 2008-as volt, amikor a gazdaságok strukturálisan kerültek romokba. Most egy egyszeri sokkhatás érte őket – mintha egy normálisan, kirívó egyensúlytalanságok nélkül működő gazdaságot utolért volna a háború. Ahogy a háborús helyzet véget ér, a sokkhatás eltűnik, úgy újra növekedési pályára tud állni a gazdaság – innen jön az analógia.

Ebből a helyzetből a reáleszközök, a részvények valóban egy jelentős erősödéssel tudnak kijönni, ahogy javulnak a gazdasági kilátások, érkezik a korlátlan stimulus. Csakhogy a pandémia előtt is sorra érkeztek azok a jóslatok, amelyek arról szóltak, hogy a fák nem nőnek az égig, a részvénypiacok túlértékeltek, korrekciónak kell jönnie – a járvány hozott is egy gyors zuhanást, amit azonban egy gyors visszaemelkedés követett. Már a „háziasszonyok” körében is egyre nő a részvénykitettség, amit szokás intő előjelnek tekinteni – ennek ellenére még mindig jó évet várunk a tőzsdéken?

Több ellentétes hatást látunk. Egy erőteljes növekedési ciklus elején vagyunk, ilyenkor általában jól teljesítenek a részvények – a másik oldalról viszont az értékeltségek történelmi magasságokban járnak. Az utóbbi években valóban sokan fordultak a részvények felé, a fiatalabb generációból is, előtérbe kerültek a nagy növekedési lehetőséggel, jó sztorival rendelkező papírok, amelyek kimondottan drágák. Ezt viszont érdemes differenciáltan kezelni: vannak olyan szektorok, amelyek tavaly lemaradtak az emelkedésben, és van még tér a növekedésre – ahogy az egyedi értékpapírok szintjén is jelentős különbségeket láthatunk. Az értékeltséget ráadásul önmagában sosem lehet értelmezni; megnézhetjük a múlthoz képest az aktuális árfolyamot, ami persze magasabb. A leggyakrabban használt értékeltségi mutató az árfolyam/nyereség ráta (a P/E); ennek a reciproka az úgynevezett nyereséghozam (earnings yield) mutató, ami hasonlatos egy kötvény kamatszintjéhez, megmutatja, évente mennyit hoz a részvény. Ezt vizsgálva azt találjuk, hogy mivel a kötvényhozamok nagyon alacsonyan vannak, a részvény a kötvényhez képest még mindig nem drága.

Emiatt van az, hogy a részvénypiac is nagyon érzékeny a kötvényhozamok emelkedésére, így az inflációs folyamatoknak áttételesen a részvénypiacokra is van hatása. Ezek a folyamatok azt sugallhatják, hogy az alacsony hozamkörnyezet megszűnik. Most azonban azt látjuk a világban, hogy a kormányok eladósodnak, a jegybankok pedig kötvényvásárlással lent tartják a kamatszintet, – ha nem így tesznek, akkor a kormányok nem tudnák kifizetni a rendkívül magas szinten lévő adósságaik kamatterhét. Emiatt látunk egyfajta stabilitást; nagyon sok pénz van a rendszerben, a jegybanki monetáris lazítás folytatódhat, ami biztosítja a likviditást, egyfajta puffert képezve. A hozamemelkedés, az infláció jelensége viszont ijedtséget okozhat a piacokon – az idei évben ezért volatilis piacot várunk. Extrém jó hozamokra nem számítunk, de a részvénypiacok jó teljesítménye tovább tarthat. Idén a ciklikus eszközökben, az olcsó papírokban több potenciált látunk.  Az elmúlt félévben a ciklikus szektorokat, a lezárások alatt nagyon lemaradó részvényeket tartalmazó alapjainkat helyeztük előtérbe. Az idén egy új részvényalappal is fogunk jelentkezni, amely az alacsony árazású részvényekre fókuszál.

Milyen termékfejlesztéssel reagáltak a pandémia okozta tőkepiaci pánikra? Azaz hogyan lehet termékfejlesztéssel reagálni egy ilyen piaci szituációra?

Tavaly áprilisban jött a Cost Averaging alap ötlete – ez egy bekerülési költségátlagoló technikát jelent. A Cost Averaging alapok a részvénypozíciót egy év alatt építik fel – kezdetben pénzpiaci eszközökkel indul az alap, és egy év alatt válik részvényalappá, hónapról hónapra vásárolva, növelve a részvénypiaci kitettséget. A pandémia által okozott gazdasági válság egy nagy visszaesést hozott tavaly tavasszal a tőzsdén – ilyen időszakokban az ügyfelek általában megijednek, és amikor venni kellene, inkább eladnak, csökkentik részvénykitettségüket. Nagyon nehéz belépni egy ilyen volatilis piacra, komoly érzelmi-pszichológiai kérdés is a megfelelő időzítés. Ezt küszöböli ki az új alap: ha valaki befektet, annak nem kell a napi mozgások miatt aggódnia, azt tudhatja biztosra, hogy egy év múlva fel lesz építve a kívánt részvénypozíciója, fokozatos vásárlásokkal. Úgy tűnik, a megoldás tetszett az ügyfeleknek: a termékcsaládba egy év alatt 41 milliárd forintot fektettek be, mostanra pedig többféle stratégiával és többféle devizában is van ilyen termékünk. A termék iránti érdeklődés folyamatosan magas, úgy látjuk, normál piaci körülmények között is van igény ilyen típusú megoldásra.

Mi volt még emellett slágertermék?

Tavaly a technológiai szektorral nagyon jól lehetett keresni – ez érthető, a lezárások kedveztek a technológiai megoldásoknak, online alkalmazásoknak, általában véve a „stay at home” részvényeknek. Ami érdekes, hogy a zöld szektor is hatalmas hozamot hozott 2020-ban – az Erste Stock Environment alap például forintban 95 százalékot. Az alap három fő területen fektet be: a zöldenergia és energiahatékonyság, a vízgazdálkodás valamint a hulladékgazdálkodás van fókuszban. Bár a zöld tematikus befektetésekben nagyon hiszünk, még minket is meglepett, hogy ennyire kiemelkedő teljesítményt lehetett elérni ezen a területen tavaly – a koronavírus-járvány árnyékában kevesebb figyelmet kapott az a trend, ami az elmúlt években beindult és erőteljesen fel is pörgött. Pedig a környezetvédelem üzletileg és társadalmilag is felkapott téma lett, még a Világgazdasági Fórum kockázati jelentését is teljes egészében ez szőtte át. Az EU, az Egyesült Államok komoly terveket fogalmaztak meg: klímasemlegesség 2050-re, körforgásos gazdaságra való átállás – ehhez nagyon komoly pénzeket is hozzárendeltek. Folyamatosan épült fel a trend, óriási lendületet kapott a szektor; 20-30 éves folyamatos fejlődést látunk benne.

Ezen a területen is jellemzővé vált a magas értékeltség, ezért hogy ne csak koncentrált zöld alapunk legyen, indítottunk egy új alapot, a Green Investet – ez olyan ipari vállalatokba is fektet, amelyek a transzformációban élen járnak.

A környezetvédelem az egyik szelete az úgynevezett ESG-befektetéseknek (Environmental, Social and Governance, környezeti, társadalmi és felelős vállalatirányítási szemléletű befektetések), amelyek – már csak a növekvő szabályozói nyomás hatására is – egyre inkább teret kapnak az alapkezelők kínálatában. Mennyire keresik a magyar kisbefektetők az ESG-szemléletet?

Ez valóban szélesebb terület, mint a zöld gazdaság, a fenntarthatóságot környezetvédelmi, társadalmi, vállalatirányítási szempontokból is vizsgálják. Az Ersténél az ESG-kritériumokat legszigorúbban figyelembe vevő alapokat responsible (felelős) alapoknak nevezzük. A fenntarthatóság a következő évek meghatározó folyamata lesz. Tavaly a világ összes alapkezelője beemelte az ESG-kritériumokat a befektetési folyamatokba; még nem minden alap ESG-alap, de a számuk egyre növekszik. Ez pozitívan hathat vissza a gazdaságra, elősegítheti fenntarthatósági szempontok beépülését a vállalati stratégiákba: ha a cégek látják, hogy a befektetők pozitívan értékelik az ESG-szempontokat, akkor a környezetvédelem, az energiahatékonyság, a társadalmi felelősségvállalás, az átláthatóság, a munkavállalókkal való bánásmód terén lépéseket fognak tenni, hogy potenciális befektetési célponttá válhassanak. Ez a folyamat a befektetési alapokon keresztük az egész vállalati szektorra kihathat, miközben a szabályozás is ebbe az irányba tolja a vállalatokat.

Sokszor előfordul, hogy egy „sima” globális részvényalap helyett egy ESG-részvényalap megfontolását javasoljuk az ügyfélnek – ennek nemcsak etikai szempontokból lehet előnye, hanem a befektetés hozamát illetően is . A jövőben a környezetvédelmi szabályozás például egyértelműen szigorodni fog – ezek a cégek erre már fel vannak készülve. Az is fontos szempont, hogy megfelelő ESG-besorolással rendelkező cégek iránt már most is nagyobb a befektetői kereslet, termékeik iránt pedig a fogyasztói kereslet, és a jövőben ez még inkább így lesz. Az Ersténél a fenntarthatósági befektetés nem új terület, 20 éve foglalkozunk a témával – míg azonban régebben az ilyen alapokat például inkább az egyházak keresték, ma már teljesen általánossá vált a szemlélet, nyitottá váltak rá az ügyfelek. A befektetők számára még mindig elsődleges szempont a várható hozam és kockázat, de egyre fontosabb számukra az is, hogy etikus vállalatokba fektessenek.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 16980 16895 17050 +0,50% 16980 16995 931 116 645 HUF 2024-03-19 11:28:57
MOL 2958 2952 2978 -0,47% 2956 2958 136 037 768 HUF 2024-03-19 11:25:11
MTELEKOM 896 893 898 -0,22% 894 896 11 363 272 HUF 2024-03-19 11:21:44
RICHTER 9330 9310 9375 +0,38% 9330 9340 714 583 745 HUF 2024-03-19 11:27:53
OPUS 396 395 396 -0,50% 395 396 2 962 249 HUF 2024-03-19 11:14:29
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Befektetési alapok Nőtt a befektetási alapok vagyona februárban - a hozamok változatosak
Privátbankár.hu | 2024. március 14. 12:54
Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Bamosz tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.
Befektetési alapok Ingatlanalapok: kiemelkedő eredmények nehéz piaci helyzetben
PR | 2024. március 13. 08:58
Noha a tavalyi- év jelentős kihívásokat tartogatott a hazai és a nemzetközi kereskedelmi ingatlanpiacon, az ingatlanalapok és a magyarországi befektetési alapkezelők szempontjából 2023 kifejezetten eredményes évnek volt tekinthető. Ezen belül pedig kiemelkedően teljesítettek a Gránit Alapkezelő ingatlanos termékei. Az elemzők várakozása szerint a következő években az ingatlanbefektetések volumene emelkedni fog hazákban és a régióban, ami új lendületet adhat a kereskedelmi ingatlanpiacnak, és kedvezően hathat az ingatlanalapok teljesítményére is. A hazai és nemzetközi kereskedelmi ingatlanpiac, valamint az ingatlanalapok tavalyi teljesítményéről és idei kilátásairól beszélgettünk Pozsgai Gáborral, a Gránit Alapkezelő értékesítési vezetőjével és Duha Bencével, szenior értékesítési és terméktámogatási menedzserrel.
Befektetési alapok Az év legjobb alapkezelőjét díjazták
Privátbankár.hu | 2024. március 1. 11:23
A Real Estate Awards Gálán az Erste Alapkezelő Zrt. kapta az Év Asset Management Cége 2023 elismerést. Ezzel a társaság másodszor nyerte el az ingatlanpiaci szakma egyik legjelentősebb díját.
Befektetési alapok Egy vagy két számjegyű hozam jutott az ingatlanalap-befektetőknek tavaly?
Eidenpenz József | 2024. január 26. 05:41
Nagy átlagban elmaradtak az évi tíz százaléktól a hazai ingatlanalapok hozamai tavaly, de volt néhány kivétel. Ennek számos oka lehet, nem csak a gazdaság és az ingatlanpiac lehűlése, még a kamatszint és a forint is belejátszhatott.
Befektetési alapok Már túl erős a forint, százmilliárdokat fizet nekünk idén a PMÁP
Eidenpenz József | 2024. január 18. 15:01
Az Equilor szerint 2024-ben a magyar gazdaság kilábalhat a recesszióból, 3,2 százalékkal bővülhet a GDP, a forint viszont enyhén gyengülhet, év végén 395 forint lehet az euró. Nemsokára több százmilliárd forintnyi állampapírkamat keres majd új helyet. Az év azonban a nagy kérdőjelek éve lesz a sok kockázat miatt.
Befektetési alapok Mi történt a magyarok legkedveltebb alapjaival?
Eidenpenz József | 2024. január 15. 05:44
Megnéztük a kötvényalapok tavalyi teljesítményét, a hozamuk pedig átlagosan jóval meghaladta az inflációt, 14,77 százalékra rúgott az évben. Ám nagy a szórás, devizában például nem volt jó ötlet megtakarítani. Másrészt pedig még ez sem tudja feledtetni a rettenetes 2022-es esztendőt.
Befektetési alapok Az MBH önálló, specializált befektetési bankjánál is a reneszánszukat élik a kötvénybefektetések
Natív tartalom | 2024. január 2. 13:04
A három hitelintézet fúziójából létrejött és 2023. május 1-jén indult MBH Bank a turbulens gazdasági környezet és az egyesüléssel járó plusz feladatok mellett is kiemelkedő tavalyi első háromnegyedéves eredményeket tudhat maga mögött. A privátbanki üzletág által kezelt vagyon mintegy 20 százalékos gyarapodásához vezető folyamatok mellett természetesen szó esett az idei kilátásokról is az újonnan alakult MBH Befektetési Bank vezérigazgató-helyettesével, Pleschinger Gyula Márkkal készült interjúban.
Befektetési alapok Van, ahol 362 milliárd forintot ért a november
Privátbankár.hu | 2023. december 14. 15:41
Szépen híznak a befektetési alapok.
Befektetési alapok Évi 35 százalékos hozam kötvényalappal
Eidenpenz József | 2023. október 24. 09:31
Az utóbbi egy évben 15-35 százalék közötti hozamot értek el a forintos hazai rövid és hosszú kötvényalapok, de ennek megismétlődése valószínűtlen. Ha a hozamcsökkenési trend tovább tart, akkor azért még előfordulhatnak két számjegyű értékek. A devizavétel sem jött be tavaly, a devizás alapok eredményei szerényebbek voltak. 
Befektetési alapok Ez a vagyon 438 milliárd forinttal hízott egy hónap alatt
Privátbankár.hu | 2023. október 16. 13:57
A befektetési alapokban kezelt pénzekről van szó.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG