<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p

A mostani időszak nem a kötvény-típusú befektetéseknek kedvez, a tőzsdéken pedig nagyobb volatilitásra kell felkészülni – csak az aktív befektetési stratégia működhet 2021-ben, de az is jó, ha találunk olyan befektetési alapot, ami leveszi a vállunkról a megfelelő beszállási pont megtalálásának terhét. A jövő pedig egyértelműen a zöld és a felelősségteljes befektetéseké. Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatójával.

A Klasszis-díjátadón nagyon jól teljesítettek az Erste kötvényalapjai, de például a díjnyertes alap portfóliójában is 30 százalék fölötti a kötvények aránya. Az idei évben viszont más szelek fújhatnak a kötvénypiacon – várható hasonló teljesítmény?       

Összesen 8 dobogós helyet szereztünk, ezzel abszolút az élmezőnyben végeztünk. Azért a kötvényes alapjaink taroltak leginkább, mert a részvényalapjaink javarészét Bécsben kezelik – mi értékesítjük őket, de nem hazai alapnak számítanak, ezért a Klasszis-díjak értékelésébe nem kerültek bele. Idén a hazai kötvénypiacon is számítunk egy kisebb, folyamatos hozamemelkedésre, ahogy a világon mindenhol. A hozamemelkedés jellemzően nem kedvez a klasszikus, passzív kezelésű kötvényalapoknak, ezekkel várhatóan nem is lehet idén majd jól keresni, de mi nem is erre alapozzuk a stratégiánkat. Az abszolút hozamú kötvényalapunk tavaly 5,7 százalékot teljesített, ami tekintettel a normál hazai kötvénypiacon elérhető 0-1 százalék közötti hozamra egy nagyon szép teljesítmény volt – ez pedig szinte teljes egészében az aktív befektetési politikának volt köszönhető. Arra számítunk, hogy Kovács Szilárd portfoliómenedzserünk aktív stratégiával, Közép-Kelet-Európai kitekintéssel, devizakitettséggel, a durationt széles határok közt változtatva idén is szép teljesítményt ér majd el.

Az állampapírok és a vállalati kötvények pályája között lehet különbség? A reálgazdaság teljesítményét rendkívül erősre várják, ami itt is lecsapódhat…

A nemzetközi alapokat tekintve ezt reálisnak tartjuk. Van egy általános hozamgörbe-emelkedés, aminek negatív a hatása a kötvények teljesítményére, viszont a kockázatos eszközöknél a pozitív piaci hangulat, a recesszióból való kilábalás, a sorra emelt növekedési előrejelzések szűkíthetik a spreadeket, tompítva ennek hatását.

Az idei várakozások szerint részben éppen emiatt a folyamatosan egyre magasabbra jósolt gazdasági növekedésnek is köszönhetően valóban felpöröghet a világban az infláció. Ezt azért már az elmúlt években is hallottuk néhányszor – most már tényleg jön az árszínvonal-emelkedés?

Jó kérdés… azt egyértelműnek látjuk, hogy vannak bázishatások a tavalyi év azonos időszakához képest, az energiaárak például jóval magasabban állnak. Az biztos, hogy a gazdasági kilábalás és állami költekezések hatására felpörög az infláció, a kérdés az, hogy ez mennyire lesz tartós. A piacok szempontjából a fő dilemma, hogy a monetáris politika erre hogyan reagál majd, az infláció megáll-e egy bizonyos szinten. Most az a fő forgatókönyvünk, hogy ez a felpörgés ideiglenes lesz, inkább az idei évet érinti, a következő évekre pedig normalizálódik a dolog – nem kényszeríti rá a jegybankokat például egy korai kamatemelési ciklusra. Ennek van piaci hatása: a részvénypiaci árazottság magasan áll, köszönhetően az alacsony kamatszinteknek; ebbe a képbe rondíthatna bele az infláció. Egyelőre azonban ezt csak ideiglenesnek látjuk nemzetközi szinten – azt viszont elképzelhetőnek tartjuk, hogy Magyarországon valamivel magasabbra szökik majd az infláció szintje.

Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatójaVarga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatója

Ez hogyan befolyásolja a befektetések várható megtérülési idejét? Mennyi idő alatt érhetünk el reálhozamot?

A befektetési időtávot mindig egy alap kockázati szintjéhez mérjük. Egy részvényalapnál 5 vagy akár 10 év is lehet az az időtáv, ami alatt jó eséllyel megfelelő reálhozamot termelhetünk. A kötvénypiacon viszont a mostani gazdasági helyzetben nem biztos, hogy középtávon elérhető lesz reálhozam. Volt egy ilyen időszak a 2. világháború után, amikor hasonlóan magas szintre emelkedtek az államadósságok a világban – a következő 20-30 évben inkább a reáleszközök (ideértve a részvényeket, az ingatlanokat vagy az árupiaci eszközöket is) teljesítettek jól. Éppen ezért várhatóan júniusban indítunk is egy olyan, Erste Real Assets nevű befektetési alapot, amely ezt a megoldást kínálhatja az ügyfeleknek.

Miért van az, hogy a mostani válság vagy a válság kezelése, a válságból történő kilábalás során olyan gyakran használnak háborús hasonlatokat a szakértők?

Ez a helyzet teljesen más, mint mondjuk a 2008-as volt, amikor a gazdaságok strukturálisan kerültek romokba. Most egy egyszeri sokkhatás érte őket – mintha egy normálisan, kirívó egyensúlytalanságok nélkül működő gazdaságot utolért volna a háború. Ahogy a háborús helyzet véget ér, a sokkhatás eltűnik, úgy újra növekedési pályára tud állni a gazdaság – innen jön az analógia.

Ebből a helyzetből a reáleszközök, a részvények valóban egy jelentős erősödéssel tudnak kijönni, ahogy javulnak a gazdasági kilátások, érkezik a korlátlan stimulus. Csakhogy a pandémia előtt is sorra érkeztek azok a jóslatok, amelyek arról szóltak, hogy a fák nem nőnek az égig, a részvénypiacok túlértékeltek, korrekciónak kell jönnie – a járvány hozott is egy gyors zuhanást, amit azonban egy gyors visszaemelkedés követett. Már a „háziasszonyok” körében is egyre nő a részvénykitettség, amit szokás intő előjelnek tekinteni – ennek ellenére még mindig jó évet várunk a tőzsdéken?

Több ellentétes hatást látunk. Egy erőteljes növekedési ciklus elején vagyunk, ilyenkor általában jól teljesítenek a részvények – a másik oldalról viszont az értékeltségek történelmi magasságokban járnak. Az utóbbi években valóban sokan fordultak a részvények felé, a fiatalabb generációból is, előtérbe kerültek a nagy növekedési lehetőséggel, jó sztorival rendelkező papírok, amelyek kimondottan drágák. Ezt viszont érdemes differenciáltan kezelni: vannak olyan szektorok, amelyek tavaly lemaradtak az emelkedésben, és van még tér a növekedésre – ahogy az egyedi értékpapírok szintjén is jelentős különbségeket láthatunk. Az értékeltséget ráadásul önmagában sosem lehet értelmezni; megnézhetjük a múlthoz képest az aktuális árfolyamot, ami persze magasabb. A leggyakrabban használt értékeltségi mutató az árfolyam/nyereség ráta (a P/E); ennek a reciproka az úgynevezett nyereséghozam (earnings yield) mutató, ami hasonlatos egy kötvény kamatszintjéhez, megmutatja, évente mennyit hoz a részvény. Ezt vizsgálva azt találjuk, hogy mivel a kötvényhozamok nagyon alacsonyan vannak, a részvény a kötvényhez képest még mindig nem drága.

Emiatt van az, hogy a részvénypiac is nagyon érzékeny a kötvényhozamok emelkedésére, így az inflációs folyamatoknak áttételesen a részvénypiacokra is van hatása. Ezek a folyamatok azt sugallhatják, hogy az alacsony hozamkörnyezet megszűnik. Most azonban azt látjuk a világban, hogy a kormányok eladósodnak, a jegybankok pedig kötvényvásárlással lent tartják a kamatszintet, – ha nem így tesznek, akkor a kormányok nem tudnák kifizetni a rendkívül magas szinten lévő adósságaik kamatterhét. Emiatt látunk egyfajta stabilitást; nagyon sok pénz van a rendszerben, a jegybanki monetáris lazítás folytatódhat, ami biztosítja a likviditást, egyfajta puffert képezve. A hozamemelkedés, az infláció jelensége viszont ijedtséget okozhat a piacokon – az idei évben ezért volatilis piacot várunk. Extrém jó hozamokra nem számítunk, de a részvénypiacok jó teljesítménye tovább tarthat. Idén a ciklikus eszközökben, az olcsó papírokban több potenciált látunk.  Az elmúlt félévben a ciklikus szektorokat, a lezárások alatt nagyon lemaradó részvényeket tartalmazó alapjainkat helyeztük előtérbe. Az idén egy új részvényalappal is fogunk jelentkezni, amely az alacsony árazású részvényekre fókuszál.

Milyen termékfejlesztéssel reagáltak a pandémia okozta tőkepiaci pánikra? Azaz hogyan lehet termékfejlesztéssel reagálni egy ilyen piaci szituációra?

Tavaly áprilisban jött a Cost Averaging alap ötlete – ez egy bekerülési költségátlagoló technikát jelent. A Cost Averaging alapok a részvénypozíciót egy év alatt építik fel – kezdetben pénzpiaci eszközökkel indul az alap, és egy év alatt válik részvényalappá, hónapról hónapra vásárolva, növelve a részvénypiaci kitettséget. A pandémia által okozott gazdasági válság egy nagy visszaesést hozott tavaly tavasszal a tőzsdén – ilyen időszakokban az ügyfelek általában megijednek, és amikor venni kellene, inkább eladnak, csökkentik részvénykitettségüket. Nagyon nehéz belépni egy ilyen volatilis piacra, komoly érzelmi-pszichológiai kérdés is a megfelelő időzítés. Ezt küszöböli ki az új alap: ha valaki befektet, annak nem kell a napi mozgások miatt aggódnia, azt tudhatja biztosra, hogy egy év múlva fel lesz építve a kívánt részvénypozíciója, fokozatos vásárlásokkal. Úgy tűnik, a megoldás tetszett az ügyfeleknek: a termékcsaládba egy év alatt 41 milliárd forintot fektettek be, mostanra pedig többféle stratégiával és többféle devizában is van ilyen termékünk. A termék iránti érdeklődés folyamatosan magas, úgy látjuk, normál piaci körülmények között is van igény ilyen típusú megoldásra.

Mi volt még emellett slágertermék?

Tavaly a technológiai szektorral nagyon jól lehetett keresni – ez érthető, a lezárások kedveztek a technológiai megoldásoknak, online alkalmazásoknak, általában véve a „stay at home” részvényeknek. Ami érdekes, hogy a zöld szektor is hatalmas hozamot hozott 2020-ban – az Erste Stock Environment alap például forintban 95 százalékot. Az alap három fő területen fektet be: a zöldenergia és energiahatékonyság, a vízgazdálkodás valamint a hulladékgazdálkodás van fókuszban. Bár a zöld tematikus befektetésekben nagyon hiszünk, még minket is meglepett, hogy ennyire kiemelkedő teljesítményt lehetett elérni ezen a területen tavaly – a koronavírus-járvány árnyékában kevesebb figyelmet kapott az a trend, ami az elmúlt években beindult és erőteljesen fel is pörgött. Pedig a környezetvédelem üzletileg és társadalmilag is felkapott téma lett, még a Világgazdasági Fórum kockázati jelentését is teljes egészében ez szőtte át. Az EU, az Egyesült Államok komoly terveket fogalmaztak meg: klímasemlegesség 2050-re, körforgásos gazdaságra való átállás – ehhez nagyon komoly pénzeket is hozzárendeltek. Folyamatosan épült fel a trend, óriási lendületet kapott a szektor; 20-30 éves folyamatos fejlődést látunk benne.

Ezen a területen is jellemzővé vált a magas értékeltség, ezért hogy ne csak koncentrált zöld alapunk legyen, indítottunk egy új alapot, a Green Investet – ez olyan ipari vállalatokba is fektet, amelyek a transzformációban élen járnak.

A környezetvédelem az egyik szelete az úgynevezett ESG-befektetéseknek (Environmental, Social and Governance, környezeti, társadalmi és felelős vállalatirányítási szemléletű befektetések), amelyek – már csak a növekvő szabályozói nyomás hatására is – egyre inkább teret kapnak az alapkezelők kínálatában. Mennyire keresik a magyar kisbefektetők az ESG-szemléletet?

Ez valóban szélesebb terület, mint a zöld gazdaság, a fenntarthatóságot környezetvédelmi, társadalmi, vállalatirányítási szempontokból is vizsgálják. Az Ersténél az ESG-kritériumokat legszigorúbban figyelembe vevő alapokat responsible (felelős) alapoknak nevezzük. A fenntarthatóság a következő évek meghatározó folyamata lesz. Tavaly a világ összes alapkezelője beemelte az ESG-kritériumokat a befektetési folyamatokba; még nem minden alap ESG-alap, de a számuk egyre növekszik. Ez pozitívan hathat vissza a gazdaságra, elősegítheti fenntarthatósági szempontok beépülését a vállalati stratégiákba: ha a cégek látják, hogy a befektetők pozitívan értékelik az ESG-szempontokat, akkor a környezetvédelem, az energiahatékonyság, a társadalmi felelősségvállalás, az átláthatóság, a munkavállalókkal való bánásmód terén lépéseket fognak tenni, hogy potenciális befektetési célponttá válhassanak. Ez a folyamat a befektetési alapokon keresztük az egész vállalati szektorra kihathat, miközben a szabályozás is ebbe az irányba tolja a vállalatokat.

Sokszor előfordul, hogy egy „sima” globális részvényalap helyett egy ESG-részvényalap megfontolását javasoljuk az ügyfélnek – ennek nemcsak etikai szempontokból lehet előnye, hanem a befektetés hozamát illetően is . A jövőben a környezetvédelmi szabályozás például egyértelműen szigorodni fog – ezek a cégek erre már fel vannak készülve. Az is fontos szempont, hogy megfelelő ESG-besorolással rendelkező cégek iránt már most is nagyobb a befektetői kereslet, termékeik iránt pedig a fogyasztói kereslet, és a jövőben ez még inkább így lesz. Az Ersténél a fenntarthatósági befektetés nem új terület, 20 éve foglalkozunk a témával – míg azonban régebben az ilyen alapokat például inkább az egyházak keresték, ma már teljesen általánossá vált a szemlélet, nyitottá váltak rá az ügyfelek. A befektetők számára még mindig elsődleges szempont a várható hozam és kockázat, de egyre fontosabb számukra az is, hogy etikus vállalatokba fektessenek.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 18110 18055 18285 -0,96% 0 0 6 762 070 060 Ft 2021-09-17 17:13:15
MOL 2436 2416 2448 -0,08% 0 0 4 241 584 670 Ft 2021-09-17 17:14:42
MTELEKOM 427 427 436 -2,06% 0 0 659 196 118 Ft 2021-09-17 17:10:10
RICHTER 8755 8520 8755 +3,00% 0 0 3 265 425 225 Ft 2021-09-17 17:14:43
OPUS 253 250 253 +0,40% 0 0 24 547 740 Ft 2021-09-17 17:10:09
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Részvényalapoktól várnak magasabb hozamot a magyarok
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 15. 14:59
Augusztusban 0,6 százalékkal, 43 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.  
Befalap Kockáztatni márpedig kell, ha rendes hozamot szeretnénk elérni
Eidenpenz József | 2021. július 14. 11:24
Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befalap Nagyon jók a lehetőségek mind a régióban, mind a magyar részvényekben
Csabai Károly | 2021. június 10. 13:35
Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Befalap A jó befektetéseket a főnixek és az ESG-improverek körében érdemes keresni – de vajon mi lesz a kamatokkal?
Gáspár András | 2021. június 5. 13:10
A járvány alatt felhalmozott megtakarítások egy részét biztosan költeni kezdik a nyáron az emberek, de a korábban jellemző fogyasztási lázhoz talán nem térnek vissza, javulhat a megtakarítási hajlandóság. A befektetések között előtérbe kerülhetnek a megújulásra képes hagyományos cégek, az ESG-terén fejlődni képes vállalatok és a globális megatrendek. Interjú Vizkeleti Sándorral, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.
Befalap Aki MÁP Plusz helyett devizakötvényt tartott, az sem érzi úgy, hogy rossz döntést hozott
Eidenpenz József | 2021. május 17. 15:10
A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.
Befalap Havi 5 ezer forintos megtakarítással is megkaphatjuk ugyanazt, amit 5 milliárddal
Gáspár András | 2021. május 15. 18:12
A Klasszis-díjak közül a legjobb ingatlanalapnak járó elismerést évek óta a Raiffeisen Alapkezelő nyeri el, de a társaság az értékpapír-alapok terén is erős. Idén már a rendszeres megtakarítóknak is kínálnak programot, az ESG-befektetésekkel pedig a hazai élmezőnyt célozták meg. Simon Péter vezérigazgatóval és Gyetvai Károly vezető értékesítés-támogatóval beszélgettünk.
Befalap A részvénypiacok felülsúlyozása továbbra is indokolt
Csabai Károly | 2021. május 14. 14:34
A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.
Befalap Jön az infláció, több reáleszközt érdemes tartani, mint korábban
Eidenpenz József | 2021. május 3. 16:59
Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.
Befalap Két okból lehet jobb a BUX, mint a többi feltörekvő tőzsde
Eidenpenz József | 2021. április 29. 17:35
A növekvő átoltottság és a fokozatos nyitás nyomán erősödő optimizmus az év további részében a feltörekvő országok és Európa részvénypiacainak is jót tesz majd. A magyar piacban két okból van többletpotenciál. Erősödő inflációs nyomással is kell számolni az Eurizon Asset Management várakozásai szerint. A társaság, március végéig CIB Alapkezelő, 484 milliárd forintnyi vagyont kezelt alapjaiban.
Befalap Nem árt portfóliónk egy részét mindig devizában tartani
Eidenpenz József | 2021. április 28. 17:09
Bár az idén nagy növekedés várható, a kötvényhozamok pedig emelkedtek, nem biztos, hogy ez tartós lesz. A növekedés pedig kedvez a vállalati kötvényeknek, a kötvénypiacot nem szabad leírni. A forint gyengülése már évtizedes trend, kockázatviselő képességünktől és az időtávtól függően pénzünk egy részét nem árt devizában tartani. Interjú a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsereivel.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos