Bár továbbra is erőteljes képet mutat, januárhoz képest jelentősen lelassult a bruttó átlagkereset és a reálkereset növekedési üteme márciusban Magyarországon. Ez persze nem meglepő: januárban még 26,3 százalékkal emelkedtek a bruttó fizetések, de leginkább a választásokhoz köthető egyszeri juttatások, osztogatások eredményeként. Februárban ez a mutató már ismét egy számjegyű, 9,7 százalék lett, hogy aztán a legfrissebb adatok az első tavaszi hónapra vonatkozóan már csak 9,2 százalékról szóljanak – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
A nettó reálkereseteknél ugyanez a dinamika figyelhető meg: a januári 25,4 százalékról először 10,5, majd 9,3 százalékra mérséklődött a mutató – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Márciusban is azt láthattuk, hogy a bérek emelkedése a közszférában volt a leggyorsabb: 11,8 százalék, szemben a vállalkozások 8,4 százalékával. Arra Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza hívta fel a figyelmet, hogy „az alapfolyamatokat figyelve minden főbb szektorban némi lassulást látunk a bérnövekedés ütemében márciusban az előző hónaphoz képest.”
Legnagyobb mértékben, 16,7 százalékkal az energiaiparban emelkedtek a bérek, amelyet a közigazgatás 14,4 százalékos növekedése követett. A sor másik végén a bányászat áll, mindössze 1,6 százalékos növekedéssel, de az egészségügyben is mindössze 2,1 százalékkal emelkedtek a bérek.
A költségvetési szférán belül egyedül az egészségügyben nem következett be érdemi bérnövekedés, itt a korábbi béremelési program hatása a tavalyi év márciusában futott ki”
– írta kommentárjában Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
A versenyszférában a nagyobb ágazatok közül a feldolgozóiparban, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén volt érdemben lassabb, 6, illetve 7 százalék alatti a béremelkedés mértéke.
„Előbbi esetében a gazdasági helyzet indokolja az alacsonyabb bérdinamikát, utóbbi ugyanakkor negatív meglepetést jelent, tekintve, hogy érdemi adócsökkentést is kapott az ágazat az év elején” – fűzte hozzá Molnár Dániel.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy az év hátralévő részében az elemzők szerint mekkora mértékben emelkedhetnek a fizetések. De az is kiderül, hogy az energiaválság hogyan hat a vállalatok munkaerőigényére és így a bérfolyamatokra, valamint, hogy mekkora különbség van a legjobban és a legrosszabbul kereső társadalmi rétegek között Magyarországon.
