Most jó kisbefektetőnek lenni – idén is jól teljesítenek a magyar eszközök

Privátbankár (P.): Az Erste Alapkezelő több kötvényalapjával nyert első díjat a Privátbankár Klasszis 2016 díjkiosztón, zömében az elmúlt három év teljesítménye alapján. Minek köszönhető ez?

Mesterházy György (M. Gy:): Nagyon örülünk a díjaknak, főleg mert ezek objektív mérőszámok alapján születtek. Némelyik alapunk ezek közül már tavaly is dobogós helyezést ért el. A kötvényalapok nálunk erősen fókuszban vannak. A bécsi központú Erste Assett Management csoportnak a fix kamatozású termékek az egyik fő kompetenciája. A másik egyébként az eszközallokáció, a harmadik a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó alapok.

Azért építettünk ki Budapesten erős kötvényes csapatot,  mert a fix kamatozású területen a csoporton belül minden ország a saját fizetőeszközében  denominált papírokat kezeli - a többi fejlett és fejlődő piaci kötvényt Bécsben kezelik. De a kialakított termékskála is jól sikerült. A klasszikus kötvényalapok mellett abszolút hozamú alapot is indítottunk ebben a kategóriában.

A válságot követő magas hozamkörnyezetben a kötvényalapokat helyeztük előtérbe. Még 2011-ben is előfordultak évi tíz százalékot meghaladó magyar kötvényhozamok, aki akkoriban bevásárolt hazai kötvényalapokból, az az elmúlt években fantasztikus eredményeket ért el. A kötvénybefektető csapatunk pedig az indexeket is meghaladó hozamot tudott elérni.

P.: Legalább három éve hallani, hogy most már nagyon alacsonyak a magyar kötvények hozamai, ez már nem mehet így tovább túl sokáig.

M. Gy.: Igen, de mi az elmúlt három évben sem ijedtünk meg a magyar kötvényektől, ezt bizonyítja a hosszú futamidejű kötvényalapunk hozama. Az irányadó indexnél nagyobb kitettséget tartottunk a magyar papírokból, amit egyébként még most is tartunk. A minden korábbinál alacsonyabb magyar hozamszint szerintünk tartogat még jó teljesítményt, minimum a 2016-os évre. Hogy 2017-ben mi lesz, az még a jövő zenéje. De ne felejtsük el, hogy vannak országok, ahol a 7-10 éves futamidőkre is negatív hozamok vannak.

P.: Csehországban is jóval alacsonyabbak a hozamok.

M. Gy.: Igen, ők jóval előbb elérték azt a szintet, amit mi mostanában. Még mindig van tér lefelé a hozamokban.

P.: Korábban lehetetlennek tűnt a negatív magyar állampapír-hozam, ma már nem meri erre senki sem azt mondani, hogy képtelenség.

M. Gy.: Nehéz bármit is lehetetlennek nevezni az elmúlt évek befektetési tapasztalatai alapján. Ám én azt gondolom, hogy 2016-ban Magyarországon nem lesznek negatív állampapír-hozamok, de megkockáztatom, hogy 2017-ben sem.

P.: Mennyiben a nemzetközi környezetnek, és mennyiben az MNB politikájának köszönhető az alacsony kamat?

M. Gy.: Nagyon nem tudjuk kivonni magunkat a nemzetközi folyamatok alól, nem lehet szembemenni velük. Az MNB egy olyan szituációt tudott kiaknázni, ami lehetővé tette számára a kamatcsökkentési politikát. Más nemzetközi környezetben nem tudtak volna ilyen kamatcsökkentést végrehajtani. Másrészt kellett a belső szándék ehhez a  politikához. A nemzetközi környezet meghatározó, szükséges, de nem elégséges feltétel.

P.: A nullához közelítő kamatok okoznak majd vajon forintgyengülést?

M. Gy.: Ha a kamatcsökkentési ciklus elején azt mondtuk volna, hogy az euró és forint kamatkülönbözet kettő százalékpontnál kisebb lesz, és megkérdezzük, ez milyen euró-forint árfolyamot okoz, a legtöbben a jelenleginél magasabb árfolyamot mondtak volna, talán még 400-at is. Ilyen szempontból a forint nem is olyan gyenge, kifejezetten jól bírta a sorozatos kamatcsökkentést.

Most nemrég egy újabb kamatcsökkentési ciklus indult, így teljesen érthető, hogy kissé gyengült a forint. Szerintem ennek nem lesz olyan hatása, hogy a válságok által kijelölt 325 körüli csúcsot áttörje az euró-forint árfolyam. Valószínű, hogy 305 és 325, rövidebb távon inkább 310 és 317 forint között fog ingadozni az euró árfolyama.

P.: Egy kisbefektetőnek a mai helyzetben, kamatkörnyezetben mit érdemes vásárolnia?

M. Gy.: Amint említettem, a 2016-os év még jó lehet a kötvényalapok számára. Az Erste hálózatában azonban az Erste Ingatlan Alap a legkeresettebb. Az alap már 12 éve stabilan teljesít, szinte minden évben az átlagos betéti kamatok és kincstárjegyek hozamai felett.

Most az alapkezelők egy része továbbra is abszolút hozamú alapot kínál. Sokan indítottak aktívan kezelt vegyes alapokat is, köztük az Erste Alapkezelő is. Ezeknek nagyon jó évük volt 2014-ben, a 2015-ös év azonban már vegyesebb képet mutatott. Amelyek magyar állampapírt és magyar részvényt tartottak, azok sikeresek voltak, hiszen a magyar tőzsde a világ legjobbjai közé tartozott és a kötvények is szépen teljesítettek. Egy 90 százalék magyar állampapírból és 10 százalék magyar részvényből álló portfólióval közel nyolc százalékot lehetett elérni éves szinten. A nemzetközi vegyes alapok azonban a nulláért is megszenvedtek. Hosszabb távon azonban egy nemzetközi részvényportfóliót tartalmazó vegyes alap kiegyensúlyozottabban teljesít.

Az aktívan kezelt vegyes alap lehet jó alternatíva, de nagyon meg kell fontolni, mely piacokon érdemes befektetni. A 2016-os nehéz kezdés ellenére én a magyar és a nemzetközi piacokban egyaránt bízom.

Befektetési döntés során azonban számításba kell vennünk a kockázatviselési hajlandóságunkat és a tervezett időtávot is. Érdemes bemenni a bankba és meghallgatni a tanácsadókat.

P.: Több bankhálózatnál maga az alapkezelő is oktatja, orientálja a bankfiókok tanácsadóit.

M. Gy.: Jelenleg is készül a Mifid 2-szabályozás, amelynek egyik célja, hogy az ügyfélnek csak olyan terméket ajánljanak, amely az élethelyzetének, befektetési céljainak megfelel. Ugyan nemrég 2018-ra halasztották a bevezetését, de várhatóan iránymutatást fog adni az alapkezelőknek, forgalmazóknak, internetes platformoknak.

Ezt nagyon üdvözlendőnek tartom, nincs annál rosszabb, amikor egy elégedetlen vásárlóval kell találkozni. Nemcsak a befektetések terén, a fogyasztási cikkeknél is.

Az Erste Bank pár év múlva 200 éves lesz, ez is mutatja, hogy nekünk az a célunk, hogy az ügyfelek hosszú távon elégedettek legyenek és másoknak, ismerősöknek, rokonoknak is ajánljanak bennünket. A mai internetes felületeken ráadásul villámgyorsan el tudnak terjedni a hírek, hogy milyen cég hogyan működik, milyen szolgáltatásokat nyújt. Nem az egy éves profitban vagyunk érdekeltek.

Az európai szabályozás szerint most már az alapkezelőknél a bónusz-rendszereket is úgy kell kialakítani, hogy ne egy éves, hanem 3-5 éves teljesítmény alapján honorálják őket. Pont azért, hogy a hosszú távú teljesítményben legyenek érdekeltek.

P.: Az alacsony kamatkörnyezet és hozamszintek miatt nem kellene csökkenniük az alapkezelési díjaknak is?

M. Gy.: De, ezzel teljesen egyetértek, és azt gondolom, hogy ez már részben le is zajlott, illetve zajlik most is. Nyugat-Európában egyrészt pár évvel ezelőtt elterjedtek az ETF-ek. Ezek passzív módon kezelt alapok, az aktívan kezelt versenytársaikhoz képest jóval alacsonyabb költséggel. Már ezek is nagy nyomást gyakoroltak az iparágra. Ezt követte a kamatszint nulla közelébe csökkenése. Ezek a következő években alaposan átalakíthatják az alapkezelők termékeit és költségstruktúráját is.

Ahogy a ruházkodásnál vannak konfekció-termékek és be lehet menni az úri szabóhoz méretre készíttetni a ruhát, úgy az alapkezelésnél is szétválhat az egyedi és a tömegtermék.

P.: Magyarországon is csökkentek a díjak? Eddig nőtt az alapok tőkéje, nem biztos, hogy rá voltak kényszerülve.

M. Gy.: Szerintem Magyarországon is csökkentek, legalábbis az Ersténél biztosan.

P.: Lehet, hogy ha sokáig marad alacsonyan a kamatszint, akkor kevesebb alapkezelő lesz nyereséges, és csökkenni fog a számuk?

M. Gy.: Könnyen elképzelhető, hogy néhány év múlva kevesebben leszünk, főleg azoknál lehet gond, amelyeknél nem működik a mérethatékonyság.

P.: Mit javasolnak, mit üzennének most a kisbefektetőknek?

M. Gy.: Vannak tájékozottabb, szofisztikált befektetők, akik maguk is utána tudnak nézni dolgoknak, és megveszik az internetes platformokon a saját befektetéseiket. De a kisbefektetők nagy része szerintem nem ilyen, vagy nincs erre ideje, mert dolgozik, és pihenni és rekreálódni is kell. Vagy a keret akkora, hogy nem éri meg sok időt ezzel tölteni. Ezért találták ki ezt a szolgáltatást, az alapkezelést, mint ahogy a szakmunkát szakemberre bízzák, úgy a vagyonkezelést is érdemes alapkezelő szakértőre bízni.

Jó hír, hogy olcsóbb lett az alapkezelés az utóbbi időben. Örülhetünk neki, hogy Magyarországon élünk, mert az utóbbi 1-2 évben a magyar piacon jobbak voltak a hozamok.  Végül véleményem szerint még 2016-ban is fennmaradhat ez a kedvező környezet, inkább 2017-tel kapcsolatban látok több bizonytalanságot a nemzetközi gazdaság folyamatai miatt. Alacsonyabb ingadozást kereső befektetőknek jó választás lehet az Erste Ingatlan Alap.