Milyen területekért felel a Gránit Alapkezelő vezérigazgató-helyettese?
Már több mint két éve vagyok az alapkezelőnél. Korábban a kockázatkezelés és kontrolling területeket vezettem, és tavaly júliusban kaptam meg az általános vezérigazgató-helyettesi felkérést. A munkám elsősorban a belső működésünk felügyelete. Az én felelősségem az, hogy hatékonyan, eredményesen, értéket teremtve menjenek a dolgok a Gránit Alapkezelőnél. Motiváló feladat, hogy egy nagyon dinamikus fejlődési időszakban kell rendben tartanom az operációt: amikor idejöttem, még alulról súroltuk a 70-es létszámot, de azóta megduplázódott a kollégák száma. És szerencsére a kezelt vagyonunk is majdnem ugyanezt a pályát járta be: 590-ről 1000 milliárdra nőtt.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
Milyen fő „specialitásai” vannak az alapkezelőnek?
Nem félek kihangsúlyozni az állásinterjúinkon, hogy a Gránit a legkomplexebb befektetési alapkezelő Magyarországon. Ezt arra alapozom, hogy nálunk a szakma szó szerint teljes spektruma megtalálható: részvényekre és kötvényekre fókuszáló klasszikus értékpapíralap-kezelés, jelentős ingatlanalap-kezelés, mindehhez kapcsolódó nagy intézményi portfóliókezelés, direkt prémium vagyonkezelés és a néhány éve indult magántőkealap-kezelés is a befektetési, illetve szolgáltatási palettánk része. Úgy gondoljuk, hogy a széles termék- és szolgáltatáspalettában, illetve a Gránit Bank, Biztosító és Alapkezelő által formálódó pénzügyi csoportban rengeteg lehetőség és szinergia van.
Büszkén alkalmaznak robotokat, de valójában mit is jelent ez?
Egy kicsit távolabbról indulva, nekem nemcsak feladatom a cég belső működésének optimalizálása, hanem szívügyem is a hatékonyság. Fontos, hogy ennek elérésében a digitalizáció pedig nem a cél, hanem egy eszköz. Folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, amelyek elősegítik a hatékonyságot. Ilyen a robotizáció és a mesterséges intelligencia. Mindkettő esetében fontos, hogy nagyokat álmodjunk, de kis lépésekben haladjunk. Első körben azt a sztereotípiát kell leküzdeni, hogy az emberek többsége a ‘robot’ kapcsán valamilyen gyárban, fizikai munkát végző, nagy gépkarú robotra asszociál, ami elveszi a munkát. Kevésbé van a köztudatban, hogy az irodákban is léteznek robotok... Gyakorlatilag ugyanúgy ott ülnek a székben, ugyanúgy számítógépet használnak, ugyanúgy ki-be lépnek a rendszerekbe és kattintgatnak, írogatnak, riportálnak, mint egy hús-vér munkavállaló. Csak láthatatlanok. Persze a mindennapokban ez nem ilyen misztikus dolog. A Gránit Alapkezelőnél már három robot is dolgozik, vagyis egy robot, de három feladatot ellátva. El is neveztük őt Gránit Róbertnek, kollégák között csak „Robinak”. Hatalmas segítséget jelent a back office és a mid office területeinknek.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
El fogja venni Robi a hús-vér dolgozók munkáját?
Nem hiszem. Robi napi 10-20 perc monoton munkát tud kiváltani. Abban bízunk, hogyha minél több gépies feladat elvégzését tudjuk robotokra bízni, annál több ideje szabadul fel a szakembereinknek. Fontos pluszidő, amit arra tudnak fordítani, hogy még több értéket teremtsenek a befektetőinknek. „A gép elveszi a befektetési alapkezelő szakembereinek munkáját!” mantra helyett a következő jó pár év még arról fog szólni, hogy automatizációval és az AI-megoldások révén javuljon a kollégáink munka-magánélet egyensúlya. Minden napi robotizált 30 perc siker. Főleg, ha azt a túlórából faragjuk le.
A mesterséges intelligenciától sem kell tartani az Alapkezelőnél?
Érteni, alkalmazni, hasznosítani kell a technológiát – minden feladat- és felelősségkörben. Ez a kulcs. Például a mesterséges intelligenciát egyfajta tanácsadóként is lehet használni. Úgy képzeljük el, hogy a mesterséges intelligencia nem a munkát váltja ki, hanem olyan, mintha minden kollégának lenne egy gyakornoka, sőt, egy olyan gyakornoka, aki azért nem is annyira junior. Egyelőre saját magunkat kezdtük el oktatni azzal, hogy kijelöltünk néhány kollégát, akik kísérleti jelleggel AI-szoftvereket használnak, és majd az ő feladatuk lesz, hogy a tapasztalataik alapján felkészítsék a többieket. Egy másik praktikánk: például egy megbeszélésen, ahol sokan ott vagyunk, felteszek egy kérdést, de nincs rá válasz. Ekkor megkérdezzük a mesterséges intelligenciát, és helyben megválaszol egy olyan kérdést, ami fél óra emberi kutatómunkát igényelne.
A toborzást, utánpótlást hogyan oldják meg?
Azt gondolom, hogy különösen fontos, a szakterületeinken és a vezetésben az életkor-arány jól kiegyensúlyozott legyen. Tehát egyfelől legyenek olyan kollégák, akik hatalmas tapasztalattal, rendkívül szakértelemmel rendelkeznek, másrészt az is nagyon fontos, hogy a fiatal szakembereink is lehetőséget kapjanak, akik már kvázi az anyatejjel szívták magukba a digitalizációt. Én személyesen mindig nagyon szerettem fiatalokkal dolgozni. A kisvezetői pozíciómtól kezdve mindig voltak gyakornok kollégáim. Igyekeztem-igyekszek sok időt velük, a mentorálásukkal tölteni, hiszen ez hosszú távon megtérül. Ezért is vállaltam el örömmel a zsűrizést a tavaszi Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis középiskolás versenyen.
Milyen irányba bővül az alapkezelő, milyen új területekre lépett be?
A Gránit alapjai az elmúlt évben új stratégiai irányba fejlődtek: földrajzilag is diverzifikálunk. Ennek két célja van – mint egyébként mindennek ebben a szakmában –, hogy hozamot növeljünk, és kockázatot csökkentsünk. Azt látjuk, hogy tőlünk keletre, a közép- és kelet-európai régióban, vagy akár Közép-Ázsiában, a piacok olyan fejlődésnek indultak, amelyek vonzó befektetési célpontot jelenthetnek. Ilyen szemmel nemrég Kazahsztánban jártam. Az országra jellemzően régi szovjet tagköztársaságként tekintenek a magyar befektetők, pedig az elmúlt években jelentős liberalizációs és fejlődési folyamat bontakozott ki Asztanában. Nyilván még nem érik el a nyugat-európai vagy amerikai szintet, de jó úton vannak. Személyesen is megtapasztalhattam, hogy a kazah gazdaság egy nagyon érdekes ötvözete a '90-es évek eleji Közép-Európának és a mai Magyarországot előző digitalizációnak. Szó szerint mindenki a mobilján intézi az ügyeit, a parkolási bírság rendezésétől kezdve a közműszámlák kiegyenlítésén át a befektetésekig. Ennek ellenére a pénzügyi kultúra, a tőkepiacok fejlettsége még messze nincsen európai színvonalon. Ezért is gondoljuk azt, hogy a Gránit Alapkezelő tudásával értéket tud teremteni Kazahsztánban. Ezt erősíti, hogy a kulturális közelség miatt előbb tudnak ránk partnerként tekinteni, mint például a németekre vagy az amerikaiakra.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
Milyen befektetési lehetőségeket vizsgálnak Kazahsztánban, Közép-Ázsiában?
Elsősorban ingatlanbefektetéseket, hiszen mi ebben vagyunk a leginkább szakértők. Közel 400 ezer négyzetméternyi ingatlant kezelünk a befektetési alapjainkban, illetve menedzselünk a Grandum Ingatlankezelő cégünkön keresztül. Portfóliónkban több különböző ingatlan-eszközosztály, tehát épületkategória is megtalálható. Például irodák, bevásárlóközpontok, valamit logisztikai parkok. Ingatlantípus szerint nagyon diverzifikált a portfóliónk, ami az elmúlt időszakban segített átvészelni például az irodaingatlanok Covid-járvány utáni értékcsökkenését. A földrajzi terjeszkedéssel további lábakat építünk ki, tovább diverzifikálunk, hiszen előfordulhat, hogy amikor Budapesten vagy Nyugat-Európában rosszabb a gazdasági környezet, akkor mondjuk Asztanában és Belgrádban kedvezőbb. Vagy fordítva. Ezzel tovább növeljük az esélyét annak, hogy képesek legyünk megvédeni és gyarapítani befektetőink ránk bízott megtakarításait.
Milyen más növekedési lehetőséget látnak?
Kulcsterületünk még a fenntartható, azaz az ESG-befektetések világa. Valódi Zöld Alapkezelőként szeretnénk olyan mértékben hozzájárulni a fenntarthatóság növeléséhez, ami tényleg látszik, és ami könnyen érthető a befektetőknek. Ennek egyik lába az, hogy minél szélesebb ‘zöld’ befektetési kínálatunk legyen. Az első mérföldkő a világoszöld Jövőkép ESG Részvény Befektetési Alapunk, amit további ESG-kínálattal tervezünk szélesíteni. Folyamatban van az ezt megalapozandó auditmunka. A bonyolult és formálódó szabályozású fenntartható befektetések mellett a jelentős ingatlanállományunk jövőállóságával is példát akarunk mutatni. Például most kötöttünk egy megállapodást arra vonatkozóan, hogy 2025-től az összes ingatlanunk villamosenergia-ellátását 35 százalékban tiszta, megújuló forrásból szerezzük be. A kontextus kedvéért: átlagosan 14-15 százalék a tisztaenergia-arány Magyarországon. A beszerzés mellett ugyanolyan fontos, hogy az energiafelhasználásban is hatékonyan, pazarlásmentesen működjünk, ezért nagy hangsúlyt fektetünk épületeink fejlesztésére és karbantartására. Ebben oroszlánrész jut a saját Grandum Ingatlankezelőnknek.
A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) világranglistáján jegyzett sakkmester. A vezérigazgató-helyettesség mellett mennyire tud élni ennek a hobbinak?
Annak ellenére, hogy manapság már nem jut annyi időm sakkozni, mint korábban, amit a sakkból megtanultam, nap mint nap alkalmazom. Mondok egy példát: a sakk és a gazdaság is igen komplex területek, és egyiknél sem lehet kiolvasni a jövőt a „varázsgömbből”. Parti közben nem vehetjük biztosra, hogy mit lép következőnek az ellenfelünk, a gazdaságban pedig nem tudhatjuk, hogy merre megy az árfolyam, vagy hogyan reagálnak a piaci szereplők egy-egy anomáliára. Mindkettőben közös viszont, hogy fel kell készülnünk a különböző lépésekre és variációkra. Át kell gondolnunk, hogy milyen lehetőségekből mit fog lépni az ellenfelünk, és nekünk arra hogyan kell válaszolnunk - így működik a sakk és a gazdasági élet is.
Először nem is gondolták problámásnak 
