Az utóbbi években folyamatosan nőtt az intézményi megtakarítások összetételében a külföldi részvények aránya, és a magyar papírokból is egyre több került a portfóliókba
Az utóbbi években folyamatosan nőtt az intézményi megtakarítások (pénztárak, unit-linked biztosítások megtakarításai) összetételében a külföldi részvények aránya, és - bár e tekintetben kisebb visszaesések voltak - a magyar papírokból is egyre több került a portfóliókba. A tendencia a tavalyi év nagy részvénypiaci visszaesései miatt megtorpant egy időre, de az idei harmadik negyedévben ismét mind a magyar, mind a külföldi részvények aránya jelentősen nőtt.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) most publikált negyedéves Regiszter Jelentése alapján látszik az is, hogy az információt szolgáltató vagyonkezelők és a Bamosz saját adatai alapján az intézményes megtakarítások teljes állománya szeptember végén 7.832 milliárd forint volt piaci értéken. Az intézményes befektetésből a Bamosz tagjai által kezelt befektetési alapok összesített nettó eszközértéke 2.785 milliárd forintot, míg a Regiszter jelentésben szereplő vagyonkezelt vagyon 5.047 milliárd forintot tett ki.
A kezelt vagyon legnagyobb részét a pénztárak és biztosítók adják, míg viszonylag kicsi az egyéb vagyontulajdonosok aránya. Az összes kezelt vagyon több mint fele (3.049 milliárd forint) pénztári, további 33 százaléka pedig biztosítói vagyon. Hosszútávon a nyugdíjpénztárak által vagyonkezelésbe adott vagyon aránya trendszerűen nőtt, míg a biztosítóké fokozatosan csökkent – ez a tendencia az utolsó negyedévben is jelentkezett, azaz a pénztári vagyonok gyorsabban bővültek a biztosítói vagyonoknál.
Pénztári vagyonkezelés
Az összesített részvényarány a pénztáraknál 34 százalékra nőtt az utolsó negyedévben, emelkedett az államkötvények aránya is, a magyar állampapírok együttesen a pénztári portfóliók 52 százalékát adják. Jelentősen csökkent viszont a pénztári portfóliókban a betétek és diszkont kincstárjegyek, valamint a magyar vállalati kötvények/jelzáloglevelek aránya is a vizsgált időszakban. Érdekesség, hogy a befektetési jegyek aránya a pénztári portfóliókon belül 27,6 százalék, ez pedig továbbra is azt erősíti meg, hogy a külföldi befektetések jelentős részben a költséghatékonyság és kockázatkezelés szempontjából előnyösebb megoldást kínáló befektetési alapokon keresztül valósulnak meg.
A negyedévben mind a hazai állampapírok, mind a részvények hozama kiugró volt. A piaci mozgások eredményeképpen a pénztári vagyonkezelt vagyonok piaci értéke átlagosan 10-11%-kal bővült. A pénztárak vagyona 16,2 százalékkal nőtt a negyedévben, ami azt mutatja, hogy az utolsó három hónapban jelentős, 100-150 milliárd forint friss tőke érkezhetett a kasszákhoz. Fontos megjegyezni azt is, hogy az elmúlt öt évben (az utóbbi év tetemes veszteségeivel együtt is) a pénztárak átlagosan 6–7 százalékos pozitív éves hozamot értek el.
Biztosítói vagyonkezelés
A kezelt vagyon csaknem harmadát kitevő biztosítói vagyonok kisebb részét a befektetéshez kötött életbiztosítások, a unit-linked termékek teszik ki – az adatszolgáltatók összesített adatai alapján ez 568 milliárd forint –, míg a nagyobb részt az egyéb biztosítói vagyonok (pl. a biztosítási tartalékok) jelentik. A negyedév végén ez 1073 milliárd forintot tett ki.
A unit-linked termékek vagyona a teljes biztosítói vagyonon belül a vizsgált időszakban gyorsabban nőtt, mint a biztosítótársaságok egyéb vagyona. Ezen belül, azaz a unit-linked portfóliókban is nőtt mind a magyar, mind a külföldi részvények aránya a negyedévben. Több lett a magyar államkötvény is, míg a bankbetétek, a diszkont kincstárjegyek, és az egyéb magyar kötvények aránya itt is csökkent.
A unit-linked termékek esetén a nagyobb részvényarány miatt a negyedéves piaci teljesítmények átlagosan 12 százalék körüli hozamot eredményezhettek, a vagyon ugyanakkor ennél valamivel kisebb mértékben, 11,2 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy mintegy négy milliárd forint körüli tőkekivonás mehetett végbe a piacon. Az első kilenc hónapban ugyanakkor összesítve több mint 21 százalékkal nőtt a unit-linked biztosítások vagyona.
Egyéb portfóliók
Az egyéb kezelt portfóliók (magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, alapok, alapítványok, stb. vagyona) továbbra is biztonsági játékot játszanak. Részben a nagy betétbiztosítási és befektető-védelmi alapokra érvényes befektetési szabályok, részben a magán- és jogi személyek kockázatkerülése miatt jobban preferálják az alacsonyabb kockázatú eszközöket. A vagyon több mint 80 százaléka itt továbbra is hazai állampapírokban van - olvasható a Bamosz összeállításában.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Már a standokon a Piac & Profit legfrissebb száma! Gyémánt, mint alternatív befektetési forma? Erről és számos más érdekes témáról olvashat a februári lapban. Körbejártuk a magánegészségügy kérdéseit, beszélgettünk az Erste Bank vezérigazgatójával, írtunk a kiberbiztonságról, de olvashat a Nemzetközi Beruházási Bankról is a magazinban.
A bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, emellett a T-Systems anyacégével, a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben is hozott intézkedést az MNB.
Ami a költségvetés kiadásait akár több száz milliárd forinttal mérsékelné – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentése. Az nem tartja jó ötletnek, hogy a büdzsé kizárólag belföldről finanszírozza magát, mivel a mélyponton lévő kockázati felárunk miatt a külföldi forrásbevonás most jóval olcsóbb.
Holnap lejár a banki azonosítás határideje, bajba kerülhet, aki ezt elmulasztja. Sok nyugdíjas és a külföldön élők is a veszélyeztetettek körébe tartoznak. Az első határidő idén június 26 volt, de mivel az érintettek egy nagyon jelentős hányada - több százezer magánszemély, illetve vállalkozás - késlekedett a procedúrával, a kormány úgy döntött, hogy október 31-ig meghosszabbítja az eredeti határidőt.
Javában folyik a munka a kormányzati színfalak mögött annak érdekében, hogy megvalósuljon a Varga Mihály által 2018 végén megjelölt cél: a január végén közel 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-tulajdon öt év alatt megduplázódjon. A jelet a pénzügyminiszter tavaly novemberben adta meg, bejelentve egy újfajta, nyugdíj-előtakarékossági magyar állampapír kibocsátását.
Több mint 43 ezer magánszemély összességében immár csaknem 5 ezermilliárd forintos vagyonát fialtatta 2018 végén a 16 hazai privátbankári szolgáltatónál.
.jpg)
Az utóbbi években folyamatosan nőtt az intézményi megtakarítások összetételében a külföldi részvények aránya, és a magyar papírokból is egyre több került a portfóliókba .jpg)
.jpg)
A forint árfolyama gyengült péntek reggelre. 
