Újra felpöröghet az életbiztosítások piaca

Óriási növekedési potenciál rejlik az életbiztosítások tekintetében a régiós piacokban, a magyar lakosság számára ugyanakkor rossz üzenetet jelentett az öngondoskodás állami ösztönzésének megvonása.

Magyarországon az életbiztosítási piacon rendkívül dinamikus fejlődést szakított félbe a válság. 2008 negyedik negyedévét megelőzően a piac növekedési ütemét a unit linked típusú biztosítások adták. „A piac visszaesésében jelentős szerepet játszott az ügyfelek növekvő bizonytalansága, és bizalmatlansága a pénzügyi szolgáltatók iránt egész Kelet-Közép-Európában, de folyamatosan csökkent az ügyfelek megtakarítási lehetősége is, ami elsősorban az egyszeri díjas piacokra volt hatással.” – fejtette ki Bartók János. A befektetési portfóliók normalizálódásával, és a megtakarítási lehetőségek rendeződésével azonban ismét nyitni kezdtek az ügyfelek a befektetési egységekhez kötött (unit linked) termékek felé, így a magyar piac ismét növekedésnek indult, a kevésbé telített piacok pedig még nagyobb lehetőségek előtt állhatnak – tette hozzá az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója.
 
Csehországban tavaly 1 milliárd euró díjbevétel származott az életbiztosításokból, ám ez az életbiztosítási ág kevesebb, mint 40 százalékos részesedését jelentette a teljes piacon belül. A csehek éves szinten fejenként alig több mint 500 eurót költenek biztosításra, amelynek kevesebb, mint fele vándorol életbiztosításba. Hazánkban az elmúlt évben átlagosan mindössze 400 eurót fordított a hazai lakosság biztosításra, ennek felét tette ki az életbiztosításokba fektetett összeg. Ezek a számok jelentősen elmaradnak az 1805 eurós európai átlagtól, amelyből 1098-at életbiztosításra, 707-et pedig nem-élet biztosítási termékekre költ a lakosság. 

A románok a biztosítási költések tekintetében Európában a sereghajtók: mindössze 100 eurót áldoznak erre fejenként, így életbiztosítási szempontból Románia az egyik legnagyobb piaci potenciált hordozza a régióban - véli a szakember. Lengyelország e tekintetben a fejlettebb országok közé tartozik, ott az élet-ág a krízis után is több mint 50%-ot hasít ki a teljes piacból, és az életbiztosítási díjbevétel meghaladja a 3,1 milliárd eurót. A lengyelek összességében valamivel kevesebbet költöttek éves szinten biztosításra, mint a csehek, ám ennek jóval nagyobb részét életbiztosításba fizették be.

Az év első negyedében megtapasztaltuk az áttörést: Magyarországon kétszer annyi unit linked biztosítást adtak el, mint egy évvel korábban, így a hazai életbiztosítási piac már csaknem visszatért a válság előtti szintre – hangsúlyozta Bartók János. A hazai piac annak ellenére produkált jelentős emelkedést, hogy Magyarországon az év elejével megszűnt az életbiztosításokhoz kapcsolódó, magánszemélyek által igényelhető adókedvezmény lehetősége.

A régió többi országában uganakkor a válság ellenére sem változott a hosszú távú öngondoskodás állami támogatása - emelik ki. A cseheknél a magánszemélyek által fizetett biztosítási díj egy bizonyos értékhatárig levonható az SZJA-ból, a munkáltatók hozzájárulásának éves limitje ennek a maximumnak a kétszerese, ami magában foglalja az életbiztosításra és a nyugdíjbiztosításra befizetett összegeket is. Romániában tíz éve létezik biztosítási adókedvezmény, amellett ott adómentes az összes életbiztosítás hozama. A lengyeleknél a törvény nem csak az egyéni nyugdíjszámlán eszközölt befektetésekből származó jövedelmet mentesíti a 19 százalékos személyi jövedelemadó alól, de a munkáltatói befizetés összege is adóalapot csökkentő tétel. 

„Ahhoz, hogy a hosszú távú öngondoskodás szükségessége a lakosság számára egyértelművé váljon, csak az egyik, ám igen fontos jelzés az adókedvezmény. Ezen kívül szükség van a piaci szereplők önszabályozására, és a folyamatos ügyfél edukációra.” – mondta Bartók János.

Privátbankár