A hazai lakástulajdonosok között végzett felmérés tanúsága szerint az ügyfelek többsége ma is hosszú távra köt lakásbiztosítást: a szerződések 54 százaléka öt évnél régebbi, további 14 százalékuk köttetett 3-5 éve. Az összes lakásbiztosítás mintegy harmadát kitevő, 3 évnél újabb szerződések egy része szintén nem a kedvezőbb feltételek miatt, hanem a tulajdonviszonyok változása miatt született, illetve lett megújítva.
Ha nem követjük az értékváltozást, magunkkal tolunk ki
A hosszú évek óta fennálló lakásbiztosítások esetében gyakori probléma, hogy nem követik az időközben bekövetkező értékváltozásokat. Az ingatlan értékét jelentősen növelheti egy-egy bővítés vagy korszerűsítés, az ingóságok értéke is könnyen megugorhat egy nagy értékű televízió, vagy a családtagok birtokába kerülő informatikai eszközök (laptop, iPad, okostelefon, stb.) beszerzésével. De a helyreállítás költségeinek folyamatos növekedése is szükségessé teszi, hogy a fedezet összegét folyamatosan növeljük. Ha ez nem történik, meg, az ingatlan alulbiztosítottá válik, vagyis kár esetén a biztosító csak arányos mértékben, értéken alul tudja a kárt megtéríteni.
A megkérdezettek csupán 50 százaléka bizonyos abban, hogy lakásbiztosítása kár esetén megfelelő fedezetet nyújt. Míg további 32 százalék ezt csak valószínűsíteni tudja, 18 százalék erről egyáltalán nincsen meggyőződve. Mindez annak is köszönhető, hogy az adatok szerint az ügyfeleknek csak 58 százaléka él évente a biztosító által felkínált értékkövetéssel, további 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy ezt csak időnként teszi meg, 33 százalékuk pedig visszautasítja az indexálást. Ezzel hosszú évek során jelenősen leértékelik lakásbiztosításukat.
Több extra - ugyanannyi pénzért
„További lakásbiztosítási ajánlatokat akkor is célszerű időnként megvizsgálni, ha a meglévő biztosítás teljesen rendben van. A piaci verseny hatására ugyanis az elmúlt években a lakásbiztosítások egyre okosabbá váltak – hívja fel a figyelmet egy további szempontra Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója. – Jelentősen bővültek például a balesetbiztosítási (lakáson kívül is érvényesíthető) valamint a felelősségbiztosítási elemek, és számos új lopáskár-térítési elem is beépült az új módozatokba. Ma már ugyanakkora díjért jóval szélesebb körű fedezetet érhetünk el, mint néhány éve.”
|
| Csikós Dániel: érdemes élni az évenkénti értékkövetéssel |
Arra a kérdésre, hogy milyen káreseménytől tartanak leginkább, az ügyfelek első helyen a tűzkárt említették (21 százalék), de egyéb elemi károk, így a villámcsapás okozta közvetlen vagy közvetett hatások (14 százalék), illetve különféle viharkárok (jégverés, szél) is a lista elején szerepelnek. A nem elemi károk közül leginkább a csőtöréstől (17 százalék), illetve a különféle lopáskároktól (15 százalék) tartanak a lakások tulajdonosai.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
