A kiberbűnözés 3 billió dolláros kiadást jelentett világszerte 2015-ben, és az előrejelzések szerint ez az összeg 2021-re 6 billióra emelkedik. A kiadások alatt az incidensek utáni összes költséget értjük. Például egy zsarolóvírus esetében nem csak a váltságdíj kifizetése számít, hanem az incidens miatti termelékenységcsökkenés, számítógépek mentesítése, újratelepítése, a biztonsági szabályozás javítása, a szükséges technológiai védelmi beruházások és a vállalat hírnevét ért járulékos károk is.

Bárki, akinek bankkártyája van, minden készpénzfelvétellel és online fizetéssel kockáztatja, hogy előbb-utóbb rossz kezekben kötnek ki az adatai. A bankkártyaadatok a legnépszerűbbek a hackerek körében, mindössze 9 perc alatt túl lehet adni rajtuk az internet sötét bugyraiban, és szép kis pénzt is hoznak – mégis csak a megszerzett számlák töredékéről tűnik el pénz. De miből tudhatjuk, ki lesz végül áldozat, és hogyan lehet megelőzni? Erre talált ki egy forradalmian új megoldást a MasterCard.

Több mint 200 millió felhasználó adatai szivárogtak ki, a fiókokat a dark weben értékesítik.

Egyre valószínűbb, hogy a terrorszervezet nem csak videók posztolására és toborzásra használja az internetet.