Soha korábban nem regisztráltak olyan meredek áremelkedéseket a minőségi pezsgőknél, mint idén.

A szélsőséges időjárás megtizedelte a szőlőtermést Európa legnagyobb borvidékein, így "extrém alacsony" mennyiségű nedű készülhet idén a hordókban. Mindeközben viszont a pandémiás visszaesés után ismét kezdenek megszomjazni az emberek, és a szakma óriási keresletmegugrást jósol.

A bortermelők idén hatalmas értékesítési nehézségek elé néznek, ezért kérte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a még be nem érett gyümölcsök leszedésének engedélyezését - Magyarországon most először.

Szinte teljesen letarolta a Mátrát a szombati jégeső.

Még december elejéig van idő pályázni az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra.

A tavalyinál is jobb évjárat jöhet össze a szekszárdi borvidéken.

Több frontos támadás zajlik a szőlőtermesztők ellen, a fagy mellett a kórokozók és több kártevő is tizedeli a termést.

Magyarország felkészült az új uniós szőlőtelepítési szabályozásra, ami a szőlőterületek növelését tenné lehetővé a tagállamokban.

Új uniós szőlőtelepítési szabályok lépnek életbe, ami lehetővé teszi az európai bortermelés fokozatos bővítését.

Az idei szüret idején a borászok a sok csapadék és a viszonylag hideg nyár miatt gyengébb termést várnak. A tavalyi év azonban árbevétel szempontjából a korábbiaknál jobb volt: a szőlőtermeléssel foglalkozó cégek árbevétele 23 százalékkal magasabb volt 2013-ban, mint 2012-ben, míg a szőlőbor-termelők egy év alatt összesen 8 százalékkal tudták árbevételüket növelni.

Néhány nap múlva az összes borvidéken megindul a szüret, a tavalyihoz hasonlóan közepes mennyiség várható. Viszont a szőlő minősége még sokat javulhat, ha sütni fog a nap. Csapadék, kártevők, hűvös éjszakák: mivel kellett a bortermelőknek szembenézni?

Magyarországon tavaly mintegy 386 ezer tonna szőlőt szüreteltek le, ami a korábbi évekénél lényegesen magasabb, 6,9 tonnás hektáronkénti átlagtermés – mondta Frittmann János, a Kunsági borvidéket képviselő borász.