Az elmúlt öt év adatai alapján Magyarország az Európai Unió bortermelésének átlagosan mindössze 1,5 százalékát adta, és hazánkban az import szerepe jelentősen megnőtt. Az a jellemző, hogy magasabb árú borokat exportálunk és alacsonyabb értékűeket importálunk. A magyar bortermelők exportja növekedést mutat, és a korábban csökkenő német felvevőpiac is erősödött az elmúlt években a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai alapján.
A Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzése szerint, a szőlőtermesztő iparág 12,5 milliárd forintnyi összesített árbevételt produkált 2013-ban, míg a szőlőbor-termelők közel 97,2 milliárdot.
|
| Szőlőtermesztők és szőlőbor termelők árbevételének alakulása 2009-2013 (millió Ft). Forrás: Bisnode |
Az export árbevételének alakulását figyelembe vége, a szőlőtermelők exportja 2012-ről 2013-ra 13 százalékkal csökkent, míg a szőlőbor-termelők exportból származó bevétele 7 százalékkal nőtt. 2013-ban jól ment a szőlővel és a borral foglalkozóknak, mivel a szőlőtermelők összesítetten évekig veszteséget produkáltak, de 2013-ban már nyereségesek voltak. A szőlőbor-termelők pedig jóval nagyobb nyereséget értek el, mint korábban.
Nincsenek sokan
Főtevékenységként szőlőtermesztéssel ma Magyarországon közel 350 cég foglalkozik, szőlőbor termeléssel pedig hozzávetőlegesen 900. A szőlőtermelők száma az elmúlt 5 évben minimális mértékben ugyan, de nőtt, a szőlőbor-termelőké azonban inkább stagnálást mutat, azaz évről évre kevés új szereplő jelenik meg a piacon.
Az összes magyar cégnek a szőlő és borszektorban tevékenykedőkkel ellentétben már csökkenésnek indult, tehát elmondhatjuk, hogy a szőlő-, és bortermelésben még mindig többen látnak potenciált, mivel a szektor még minimálisan ugyan, de mindig nő.
|
| Szőlőtermesztő és szőlőbor termelő főtevékenységgel működő cégek alakulása 2009-2013 (db) |
Ráadásul a kisméretű piac mellett nincsenek is jelentős változások, mivel viszonylag kevés cég ellen indul mindkét szektorban felszámolás vagy csődeljárás. Szőlőtermesztők esetén az elmúlt 5 évben a bedőlési arány (felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya) évek óta 1-2 százalék körül mozog, míg a szőlőbor-termelők esetén 1-3 százalék között volt. Elmondhatjuk, hogy a kevés számú szereplő egy viszonylag stabil piacon tevékenykedik, ahol a résztvevők évről évre csak kismértékben változnak.
A 10 legnagyobb cég viszi a piac nagy részét
Az elemzésből kiderül továbbá, hogy a szőlőtermesztésben tevékenykedő tíz legnagyobb társaság összesített (több mint 4,3 milliárd forintos) árbevétele az ágazat 2013 évi 12,5 milliárd forintos teljes árbevételének bő harmadát adta.
A szőlőbor termelési szektor még koncentráltabb, mivel itt a 10 legnagyobb vállalat a teljes szektor közel felét adja, mivel a legnagyobbak 2013-ban 43,7 milliárdos forgalmat értek el a teljes szektor 97,2 milliárdos árbevételéből. A legnagyobb cégek mindkét iparágban egy kivétellel nyereségesek voltak 2013-ban. A szőlőtermesztők összesen 327 milliós adózás előtti eredményt produkáltak, míg a szőlőbor-termelő Top 10 2,3 milliárd forintot.
Összegészében elmondható, hogy a szőlőtermesztők és szőlőbor-termelők egy kicsi, de stabil piacon működnek és a 2013-as év igen jó volt számukra bevétel szempontjából. Az idei nehéz szezon valószínűleg rossz hatással lesz a szektorra, illetve az importborok beáramlása sem kedvez az iparágnak.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
