Ingatlan, mint befektetés: kiszámolták, mennyit hoz a konyhára

A lakásvásárlásból alapvetően két módon lehet hasznot húzni, egyrészt a lakás bérbeadásából származó bevételből, másrészt a jövőbeli áremelkedésből. A jelenlegi lakáspiaci tendenciák most mindkét tényező szempontjából kedvezőek a befektetők számára.

Mivel kell számolni?

A lakásvásárlásnál, illetve a bérbeadásnál több költséggel kell kalkulálni. A vásárláshoz ügyvédi díjak, illetékfizetés kapcsolódik, a bérbeadásnál adófizetési kötelezettség, valamint karbantartási és felújítási munkák merülnek fel. Ezeket mind figyelembe kell venni a befektetésből remélt hozam kiszámításánál, ahogy a kockázatokat is, mivel a lakás bizonyos időszakokban üresen állhat.

A bérbeadási kockázattal, vagyis azzal, hogy bizonyos ideig bérlő nélkül, üresen áll az ingatlan, mindenképpen számolniuk kell a befektetőknek. A jelenlegi bérleti piacon még egy belvárosi lakás esetén is problémát jelenthet a bérbeadás. Tíz éves időtávon az évi átlagos 11 havi bérbeadottság reális kockázatnak tűnik. A legkisebb bérbeadási kockázattal a fővárosban, illetve a jelentős munkaerő-kereslettel rendelkező vidéki városokban kell számolni.

A hozamszámítás másik kulcskérdése, hogy az ingatlan értéke hogyan alakul 10 éves időtávon. Az árak alakulását nagy biztonsággal ennyire előre jelezni nem lehet, a jelenlegi tendenciák viszont azt mutatják, hogy a következő 3-4 évben emelkedni fognak az árak. A modellben így az első 4 évben feltételeztünk reálérték növekedést, ezt követően csak az infláció mértékét követő áremelkedéssel számolt az Otthon Centrum. 

Mekkora a hozam?

A vásárlással és bérbeadással járó minden költséget, valamint az adózást figyelembe véve, a használt téglalakások esetén a fővárosban 6-7, a legpezsgőbb bérleti piaccal rendelkező vidéki városokban akár 8 százalékot meghaladó hozamokat is el lehet érni. Hasonlóak a lehetőségek panellakások esetén is – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője.

forrás: Otthon Centrum

A modellben átlagosan évente egy bérlő nélküli hónappal, valamint 10 éves időtávon 19 százalékos reálár emelkedéssel számolt az Otthon Centrum. A reálérték emelkedés 2016 és 2019 között zajlik, évente egyre csökkenő ütemben, ezt követően csak a reálértékét tartja az ingatlan.

Hol és miért éppen ott kapósak a lakások?

Győr és Sopron esetében a magasabb hozamokat az magyarázza, hogy a két városban elérhető munkalehetőségek – autóipar, osztrák munkavállalás – miatt nagyon erős a kereslet a kiadó lakásokra, ami jelentős nyomást helyez a bérleti díjakra. Magasabb bérleti díjak mellett magasabb hozamokat érhetnek el a befektetők.

Kimagasló hozamot Budapesten is el lehet érni, egy V. kerületi, a Parlament környékén lévő, jó állapotú 3 szobás lakásnál 9,6 százalékos hozamot is el lehet érni, annak ellenére, hogy a vételár már meghaladja az 500 ezer forintos négyzetméter árat. A kiemelkedő bérleti díjat nagyon jó elhelyezkedés, és a lakás kiváló állapota szavatolja. A fővárosra jellemző hozamok azonban jellemzően 6-7 százalék körül alakulnak.

Még nem késő beszállni

A kockázatokkal is kalkuláló 6 és 9 százalék közötti várható hozamszintek a jelenlegi befektetési piacon nagyon vonzóak, ezért is láthatunk nagyon komoly befektetői érdeklődést. Ez a trend az idei évben nagy valószínűséggel ki fog tartani, a befektetői boom lecsengésével pedig a korábban elhalasztott vásárlások megvalósulása fogja húzni a piacot, így az áremelkedés több évre biztosítottnak tűnik.

A 2013-as mélypont után 2014-ben emelkedésnek indultak az árak, főleg a befektetők által keresett, könnyen kiadható lakások szegmenségben – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Bár most már nem a mélyponton tudnak beszállni a befektetők a lakáspiacra, az árak emelkedése stabilnak ígérkezik a következő években, tehát még nem maradtak le semmiről a most vásárlók sem.