Az irodapiac a válság négy éve alatt jelentősen átalakult. A kihasználtság erősen csökkent, a fejlesztési kedv visszaesett és megváltozott a kereslet is. A kis- és középvállalkozások az „A” kategóriás irodák felől egyre inkább a „B” kategóriásak felé fordultak, a cégek nagy irodabérleteiket feladták és kisebb bérleményekbe költöztek. Ugyanakkor a piacnak is szembe kellett nézni a kereslet változásaival és a megváltozott igényekhez kellett alakítani a kínálatot, például már nem csak euróban adják meg a négyzetméter árakat.
Míg 2005-2008 között a 75-85 százalékos, tehát nagyon jónak mondható kihasználtság jellemezte az irodabérleti piacot, addig a gazdasági válság nyomán bekövetkezett változások eredményeként erősen csökkent, a vidéki irodapiacokon a kihasználtság azonban még így is magasabb, mint Budapesten. A kisebb cégek, amelyek nem tudták megfizetni az „A” kategóriás irodákat, sokszor panellakásokat vagy kisebb családi házakat kerestek. Kedveltek voltak a főútvonalak mentén fekvő, jól látható üzlethelyiségek, vagy irodák is. Az ár mellett a másik tényező, amiért ilyen típusú ingatlanokat béreltek a kisebb cégek, az volt, hogy az irodaház komplexumokban csak nagy alapterületű bérlemények álltak rendelkezésre és a kisebb cégeknek gyakran mindössze 12-30 négyzetméter közötti irodára lett volna szükségük.
A kereslet átalakulása és a válság is a kisebb irodák felé terelte a bérlőket. Ennek nyomán alakult ki a „kisiroda” koncepciója. "Ez azért volt jó, mert így a kisebb cégeknek is elérhetővé vált a modern irodai környezet, akár már 12 négyzetméteres irodát is bérelhetnek, valamint a nagyobb cégek is választhatnak kisebb alapterületű, de ugyanúgy felsőkategóriás bérleményt, kolcsóbban” – tájékoztat Szilágyi Éva, a Terrapark értékesítési és marketing vezetője.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
