A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint január-áprilisban a bruttó átlagkeresetek 3,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a nemzetgazdaságban.
Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,2 százalékkal nőttek, a költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 3,6 százalék volt az emelkedés. Arról, hogy melyik ágazatban voltak a legmagasabb fizetések a vizsgált időszakban, IDE kattintva olvashat.
A prémiumok dobtak a béreken
|
| Árokszállási Zoltán |
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője kiemelte, hogy a bruttó keresetek emelkedése meghaladta az általuk áprilisra várt 3 százalékot. A meglepetés jelentős részét az okozta, hogy a nem havi rendszerességű juttatások, a prémiumok kifizetése megugrott.
Az Erste Bank elemzője rámutatott arra, hogy a közfoglalkoztatásban állók létszáma magas szintre emelkedett, és miközben az államilag ösztönzött szektor egyre bővül, addig a vállalkozói szektorban másfél éve mérséklődik az alkalmazásban állók száma, ebből pedig kiolvasható a foglalkoztatásban az állam egyre nagyobb szerepvállalási politikája. Árokszállási Zoltán szerint a bruttó bérek éves átlagban 3-3,5 százalékkal növekedhetnek, és kisebb reálbér-emelkedés elképzelhető.
Gyorsabban nőhetnek a reálbérek
|
| Suppan Gergely, |
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője is azt emelte ki, hogy a várakozásokat lényegesen meghaladva, 4,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek áprilisban az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 5,9 százalék volt, ami az áprilisi 1,7 százalékos infláció mellett 4,1 százalékos reálbér-növekedést eredményezett. A közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó bérek 5,2 százalékkal, a nettó bérek 6,6 százalékkal nőttek. A versenyszférában 2,7 százalékról 5,5 százalékra gyorsult a bérnövekedés, ami a nem rendszeres bérek 23,7 százalékos megugrásának köszönhető, mivel a bónuszoktól megtisztított rendszeres bérnövekedés 3,8 százalék volt az előző havi 3,2 százalék után.
A költségvetési szférában 2,6 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában 4,5 százalékos bérnövekedés valósult meg. Az idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a "szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. Mivel több ágazatban csak a közelmúltban történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően. A reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet - hangsúlyozza Suppan Gergely.
A pedagógusok sokat dobhatnak a reálbéreken
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője az idén összességében 3 százalékos bruttó és közel 4,5 százalékos nettó bérnövekedésre számít, szerinte a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 2,5 százalékot.
Amennyiben a pedagógus életpályamodell bevezetése megtörténik, a bérek, és így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat. A reálbérek kedvező alakulása miatt a háztartások fogyasztása a kiskereskedelmi adatok alapján a vártnál korábban, már második negyedévtől növekedést mutathat - véli a senior elemző, aki szerint a reálbérek meredek emelkedése részben magyarázhatja a kiskereskedelmi forgalom április havi kiugróan kedvező alakulását.
A versenyszféra rendszeres béreinek alakulása nem jelent kockázatot az árstabilitásra nézve, ezért nem jelent akadályt a kamatcsökkentések folytatására - tette hozzá.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
